- Most indítod útjára a Maya című albumot, amit a közönség a Müpában hallhatott először a Maria João portugál énekesnővel közös koncerten.

- Kardos Dániellel és Szalai Péterrel 2000 óta zenélünk együtt különböző formációkban, de csak 2011-ben, egy egyszeri alkalomnak szánt koncerten derült ki, hogy így, hárman mennyire inspiratívan tudunk együttműködni, lélegezni, muzsikálni, és megszületett a Tóth Evelin TrióM. Daniban kivételesen csodálatos zene lakik, Petire pedig mesteremként tekintek. A lemez négy hónapon keresztül, stúdiókörülmények között készült, Bartha András közreműködésével – aki tulajdonképpen a trió negyedik tagja. Kísérleteztünk, elektronikus elemeket, effekteket társítottunk a zenéhez. Minden próbafolyamatot rögzítettünk, így jutottunk el a konkrét lemezfelvételig. Az anyagot nem több sávban – ami utólagos javításokat tett volna lehetővé –, hanem sztereóban vettük fel újra és újra, amíg úgy nem éreztük, hogy na, ez az, megtörténtek a dalok. Mostanra pedig igazi grandiózus projektté nőtte ki magát a Maya, vetítéssel, animációval, VJ-vel...

Tóth Evelin (Fotó/Forrás: Tóth László)

- ...És fülbemászó, dúdolható, „flow-dalokkal”.

- Tulajdonképpen populárisak, már amennyire nálam a populáris populáris... (nevet) Ennek az albumnak biztosan van egy olyan küldetése is, hogy megtaláljam a közönségemmel azt a harmóniát, ami nélkül nem nevezhetünk egy énekesnőt énekesnőnek. Egy törekvés, hogy olyan formát válasszak, amit át tudok nyújtani, amit értelmezni lehet.

- Elképesztő hangokat tudsz kiadni magadból...

- A legtöbbet egy indiai nőtől tanultam, akihez három évig jártam. A dél-indiai zenében... (és rázendít egy kacskaringós, különleges, erőteljes, mélyről jövő dallamra) ...szóval ott nincs kettévágva az emberi test, a lábujjadban ugyanúgy képzed a hangot, mint a kisujjadban, te magad vagy a hang.

- Egy ideje tanítod is az éneklést, méghozzá a saját módszereddel. Mi a SoundSearching lényege?

- Különböző gyakorlatokkal segítek abban, hogy megtaláld a saját hangodat. A koncepció nem más, mint az éneklésről szerzett prekoncepciók, blokkok oldása, az újratapasztalás. Sokáig arról szól a képzés, hogy felejts el mindent, amit eddig tanultál.

Futurisztikus módon a rombolással kell kezdenünk ahhoz, hogy aztán kijöjjön egy őszinte hang.

Amikor ez megtörténik, rögzítjük az adott állapotot, és ezt később bármikor elő tudod hívni. Ez inkább egyfajta coach-szerep: kísérlek az úton, támogatlak és kulcsot adok a kezedbe, de az ajtót te magad nyitod ki.

- Legutóbb Schermann Márta ÁrvaÁlom című darabjában szerepeltél, amit állami gondozásban élő fiatalokkal együtt hoztatok létre, témája pedig az őket (is) veszélyeztető prostitúció.

- A márciusi bemutatót megelőzően Esztergomban tartottunk kiscsoportos színész- és zenés workshopokat a gyermekotthonban élő lányoknak. A legmeglepőbb, hogy a mai napig azt érzem, hogy többet kaptam ezektől a gyerekektől, mint amit én megpróbáltam letenni az asztalra. Nagyon tisztának éltem meg őket. Végül direkt nem kérdeztem meg egyikőjüket sem – pedig lett volna rá idő, alkalom –, hogy miért kerültek be... Holott érintettek. Van, aki még „csak” drogozott, és olyan is, akit már majdnem elvittek Németországba. Nehéz munka volt, de nagyon megérintett a témával és a gyerekekkel való találkozás, Pejtsik Péter zenéje, Szabó T. Anna kemény és pontos szövegei, Lázár Kati alakítása, és fantasztikus énekesnő partnerem, Andrejszki Judit művészete.

Tóth Evelin TrióM (Fotó/Forrás: Hamarits Zsolt)

- Másfél órán keresztül álltál abban a húszcentis vörös tűsarkúban, és közben áriáztál, siratóéneket énekeltél, sőt még rappeltél is.

- Rendkívül nehéz, időnként a leénekelhetetlenség határán mozgó, összetett, nagyon izgalmas zeneművekről van szó. Életemben nem rappeltem még például – amúgy is van bennem félsz attól, hogy beszélnem kell a színpadon –, nem gondoltam volna, hogy ennyire felszabadító. Kőkemény próza, prózább a prózánál. Ha zeneileg, ritmikailag fogja fel az ember, akkor ráfekszik egy szörfdeszkára, de hát baromi nehéz szörfözni, szóval... Színész Bob (Horváth Kristóf) slammerkirály meghallgatta, és azt mondta, hogy nem tud belekötni. (nevet)

- A fellépések után általában átvedlesz agrárdizőzzé – ahogy Artner Sisso nevez – és irány az EtyekM.

A férjemmel, Illés Mátéval közösen borászkodunk és csináljuk otthonunkban a pince és présház lakáséttermünket, az öreghegyi szőlőhegy tetején, ahol séfként ő az alkotóművész, én pedig fogadom a vendégeket háziasszonyként. Az esetek kilencven százalékában nagyon harmonikusan működünk: amikor én vagyok színpadon, akkor ő támogat ebben, és szolgál ki a szó legszebb értelmében, amikor meg ő alkot, akkor én teszem ugyanezt.

Néha az estek első felében pincérnőként vagyok jelen, aztán egy adott pillanatban kisminkelek, átöltözöm, és lenyomunk egy koncertet – a vendégek legnagyobb elképedésére.

Egyikük egyszer azt mondta, úgy érezte magát nálunk, mintha egy Fellini-filmben lett volna: várta, hogy jön értük a busz, amit én fogok vezetni, és odamosolygok egy szivar végéről, hogy na, szálljatok be, srácok. Igen, van az életünkben egy kis őrület... (mosolyog) Most pedig Milos (az énekesnő féléves kisfia) vette át az irányítást.

Tóth Evelin férjével etyeki otthonukban (Fotó/Forrás: Nagy Szabolcs)

- Hol találkozhatunk veled áprilisban?

- A teljes Maya-projekt az A38-on lesz látható és hallható április 29-én. VJ és sound design elemekkel díszített, Magyarósi Éva csodálatos animációjával festett „lemezjátszó-koncertre” hívjuk a nagyérdeműt. De lesz még egy izgalmas TrióM akusztikus koncertünk is április 7-én a Barabás Villában, a Jazz és bor programsorozat keretén belül, amit szintén nagyon várok és ajánlok. A koncert közben saját etyeki borainkat és a pezsgőnket fogjuk kóstoltatni.