Jazz/World

Rejtély

2005.12.21. 00:00
Ajánlom
Amikor Oláh Tzumó Árpád tizenhét évesen, 1998-ban a Bartók Rádió által megrendezett jazz-zongora tehetségkutató versenyen holtversenyben az első helyezést érte el, talán még maga sem gondolta, hogy a Thelonious Monk Institute diákjaként fog diplomázni, ahol olyan hírességek választják ki a leendő tanulókat, mint Herbie Hancock vagy Ron Carter. Éppen ezért nagy érdeklődéssel vártam Oláh novemberi trió-koncertjét: vajon mennyire formálta át a fiatal magyar zongorista játékát a jazz legendák közelsége? A válasz egyszerű: nagyon.

A műfaj hazai rajongói valószínűleg temérdek időt töltöttek el a rejtély megoldásával: általában miért élvezetesebb az amerikai jazz zenekarok játéka a magyarokénál, amikor mi is dúskálunk a tehetségekben? A kérdés megválaszolásához köteteket írhatnánk tele, ráadásul mindenkinek van egy „tuti” elmélete, így nem is kívánok elmerülni ebben a témakörben, az azonban tény, hogy Tzumó levedlette a „magyaros” szokásokat és játékszemlélete teljesen átalakult.

Játéka csendesebb, letisztultabb és átgondoltabb lett. A legfontosabb pedig: zenésszé érett. Nem mintha eddig nem zongorázott volna bámulatosan, de olyan muzsikus lett belőle, aki tudja, hogy a kevesebb néha több, s aki ezt a tudást a gyakorlatba is képes átültetni. A koncerten ez világosan kiderült dacára annak, hogy a három muzsikus ritkán játszott előzőleg együtt. Mivel Tzumó nem rég tért haza az Egyesült Államokból, várható volt némi félreértés az Egri János (bőgő), Mohay András (dob) összeállítású ritmusszekció és a zongorista játéka között, de szerencsére a műfaj sajátossága, hogy a hibákból is könnyen lehet erényt kovácsolni a megfelelő partnerekkel.

Így ezektől a kis „homokszemcséktől” még oldottabb, még élvezetesebb lett a koncert, a második játékrészt pedig akár örömzenélésnek is nevezhetném. Ez köszönhető Egri szenvedélyes, őszinte örömtől átitatott bőgőzésének és Mohay kevésbé látványos, ám annál levegősebb és élvezetesebb dobolásának, valamint Cumó remekbe szabott szerzeményeinek egyaránt.

Ezidáig semmit sem tudtam a zongorista zeneszerzői ténykedéseiről, nem is sejtettem, hogy jazz darabjai a hazai termés legfényesebbjei közé tartoznak. Elhangzott balladája talán az egyedi harmóniafűzésből adódó sajátságos hangulatával, míg a Thelonious Monk- ra és Bud Powel-re emlékeztető main stream szerzeménye energikus ritmikájával és kissé fanyar humorával nyerte el a közönség tetszését.

Játéka csakúgy, mint kompozíciói magukban hordozzák a jazz amerikai zamatait. Nem érhető tetten, talán maga sem tudja, hogy azok pontosan hogyan is szivárogtak játékába, de külföldi tapasztalatai felbecsülhetetlen értékűvé válhatnak a hazai jazzoktatás számára. Ennyire testközelből csak néhány zenész tapasztalhatta meg a jazz szülőföldjének légkörét, sajnos legtöbbjük a tengerentúlon maradt, vagy már elhunyt. Ha ők már nem is, Tzumó még megoldhatja számunkra a rejtélyt: miért szólnak általában jobban az amerikai zenekarok?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.