Jazz/World

„Rengeteg értékes művész működik láthatatlanul” – Interjú Lamm Dáviddal

2019.12.21. 19:00
Ajánlom
Lamm Dávid gitáros-dalszerző-énekes szeret mesélni, és tud is, mégis ünnepszámba megy, amikor saját szerzeményeit játssza. Kilenc év után azonban új lemezzel jelentkezett Invisible címmel, amit január 23-án a Müpában is bemutat. A zene, a szövegírás, és a sakk párhuzamairól is beszélgettünk vele.

IMG_45571-220929.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

Nagy sikere volt a hetekben a Facebookon közzétett egyik írásodnak, amiben egy BKV helyzetről tudósítottál viccesen. Lehet rólad tudni, hogy jó íráskészséged van, és hogy szerteágazó az érdeklődésed. Miért választottad végül a zenét hivatásul?

Az őseim elszúrták ott, hogy négyévesen kaptam tőlük egy mini gitárt, amit onnantól kezdve nem tudtam letenni évekig.  Ez a hangszer egyébként még mindig megvan. Közben sok minden más is foglalkoztatott. Aztán 12-13 évesen elkezdett érdekelni a zene, később az írás, de tizenhét éves korom körül egyértelművé vált számomra, hogy ezt akarom csinálni. Mindemellett a szüleim szerették volna, ha van valami rendes, polgári foglalkozásom, ezért amerikanisztika szakra jártam. Egy idő után viszont nagyon sok lett párhuzamosan a Kőbányai Zenei Stúdió, a Zeneakadémia és az amerikanisztika szak; választanom kellett, és a jazztanszak mellett döntöttem.

Talán azért lett belőled improvizáló zenész, mert a hangszerrel ösztönösen kezdtél el ismerkedni, még a zeneiskola előtt?

Biztos ez is benne van, de én igazából blues gitározni szerettem nagyon, Jimi Hendrix, B.B. King, meg a többi nagy bluesgitáros érdekelt. Aztán az egyik haverom 17 éves korunkban mondta, hogy van Cegléden egy jazztábor, és azt meg kellene nézni. A jazzről addig nem sok fogalmam volt, de ott teljesen beleszerettem. Babos Gyulával is ott találkoztam először, és nagyon megkedveltük egymást. Aztán pár évvel később a Kőbányai Zenei Stúdióban elkezdtem tőle tanulni, a jazztanszakon pedig végig ő volt a tanárom.

Lehet mondani, hogy ő volt a mestered?

Igen, egyértelműen! Előtte Szalai Gabitól tanultam, akivel később barátok lettünk és az elmúlt időben zenélünk is együtt, később pedig Brezovcsik Gábortól tanultam klasszikus gitárt néhány évig.

Babos Gyulának mi volt számodra a legfontosabb tanítása?

A gitározáson kívül is sok fontos dolgot tanultam tőle.

Azt hiszem, az önálló gondolkodásra, a saját utak keresésére való biztatás az egyik legfontosabb, amit kaptam tőle. Nagyon szerettem őt, és megviselt a másfél évvel ezelőtti halála.

Veled kapcsolatban érdekes számomra, hogy miközben meglehetősen karakteres zenei világod van szerzőként, rengeteg zenekarban dolgozol sidemanként. Hogy fér meg benned a zenekarvezető-szólista szerep a háttérzenésszel?

Egyrészt én nagyon szívesen csinálok mindent, ami zenélés, másrészt az egy magyar zenészbetegség, hogy muszáj több helyen játszani ahhoz, hogy az ember valahogy megéljen. Tehát az nem kérdés, hogy sok lábon kell állni. Az semmiképpen sem bánt, ha a háttérben kell lennem, hogyha szeretem a zenét, amit játszunk.

A 2010-ben megjelent, 1st the 1 (...then the other) című lemezed elég sikeres volt, az újdonság erejével hatott a maga groovos világával, mégis kilenc évet kellett várni a következő albumodra. Miért?

Egy csomó változás történt ebben az időszakban a zenei- és a magánéletemben is. Bizonyos zenekarok megszűntek, volt ahonnan eljöttem, alakult egy-két újabb formáció, akikkel azóta sokat dolgozunk (ilyen a Hendrix Project és Kanizsa Ginával a duó-, trió- quartet felállások is). Az első dal erre a mostani albumra hat éve íródott. Azóta próbálom ezt a lemezt összehozni, de a kiadás körüli szervezés nem ment zökkenőmentesen.

Végül Dés László ajánlására kerültem a TomTom Recordshoz, úgyhogy neki köszönhetem, hogy ez a lemez megjelent, ráadásul a News című számban még szaxofonozik is, amiért külön hálás vagyok.

Pár hete kijött egy klip az új albumodon szereplő, Right on Time című számodhoz, ami egy sakkos történetet mesél el. Fontos neked, hogy legyen valami narratíva a zenében?

Igen, nekem fontos, hogy legyen sztori, de nemcsak a szöveggel, hanem a zenével is lehet történetet mesélni. A legjobb, ha a kettő kéz a kézben jár.  A dal egy szabad forma, és pont azért nehéz, mert nincsenek igazán szabályai. A Right on Time egyébként egy sakk allegória: a refrénekben úgy tűnik, pontosan tudom, mi lesz a következő lépésem, de a versékben kiderül, hogy teljes a káosz.

A sakk csak egy „költői kép”, vagy van hozzá valami személyes kötődésed is?

Pár éve menthetetlenül beleszerettem a sakkozásba, és bár nem vagyok igazán jó benne sajnos, egy csomó összefüggést fedeztem fel a sakkozás és a jazz között.

A kompozíció mindkettőnél egyszerre történik az előadással. Patternekből építkezik ez is, az is, de ezeknek a variálása, összekötése, új kontextusba helyezése végtelen teret enged a szabad gondolkodásnak. Mindkettő komoly tudást igényel, ha magas szinten akarod űzni, és mindkettőnek központi eleme az improvizáció.

A zene- és a prózaírás között találtál valami párhuzamot?

Nekem 16-17 éves koromtól mániám az írás, de csak pár éve osztom meg ezeket a történeteket az emberekkel. A fent említett történetmesélés egyértelműen fontos mindkét műfajban. Egy időben foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket előadni. A mostani lemezen és koncerten közreműködő rapper barátommal, Zeekkel csináltunk is pár alkalommal kabaréesteket, Ketten Mexicoból címmel, Magyar Borival kiegészülve pedig készült pár felvétel, amin a zenélés mellett történeteket mesélünk. Ezt szeretném majd folytatni, de most inkább úgy gondoltam, biztosra megyek, és egy színészt hívok a szövegeim előadására. Úgyhogy Keresztes Tamás fogja ezeket előadni, aki kiváló színész.

És jó zenész is…

Igen! Egyébként hihetetlen, de őt zenészkapacitásában ismertem meg Kunert Péter Sadant nevű zenekarában, akikkel, egyébként, a fent említett időszakban készült is egy közös lemezünk, Seven címen.

Mire utal a lemez címe, az Invisible?

Döbbenetes iramban veszti értékét szinte minden, ami fontosnak tűnik. A zene, a művészetek, az irodalom. Ráadásul rengeteg értékes zenész, művész működik láthatatlanul, anélkül, hogy a fókuszba kerülne. Erre próbálok utalni a lemez címével is.

A lemezen – tőled szokatlan módon – szerepelnek magyar nyelvű dalok is.

Dés László javaslata volt, hogy legyenek magyar nyelvű dalok is. Ezért írtam egy új dalt magyarul, egy meglévőt pedig lefordítottam angolról. Ezt a két számot végül bonustrackként tettem a lemezre, merthogy ez egy kísérlet, eddig ilyet nem csináltam. Mindig az volt az elképzelésem, hogy a magyar nyelv mindenféle dologra alkalmas, nagyon-nagyon gazdag és irodalmilag is rengeteg lehetőség van benne, de zenében nem tudtam elképzelni. Most viszont szerintem egész jól sikerült ez a két dal, és egy picit kedvet is kaptam a magyar dalokhoz.  

IMG_4524-220846.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

A Müpában kibővült vonós- és fúvósszekció, és három dobos vesz majd körbe. Ezek szerint áthangszereled majd az összes számot?

A koncerten egy csellista és három hegedűs lesz velünk, úgyhogy azokhoz a dalokhoz is próbálok vonósszólamokat írni, amiben eredetileg nem volt, illetve új fúvós- és vokálszólamokkal igyekszem gazdagítani a hangzást. Az pedig már az első lemezen is mániám volt, hogy minél több olyan embert hívjak, akivel szeretek játszani. Ezért szerepel három dobos a lemezen, de ott váltják egymást. Most viszont az a terv, hogy a koncert egyik csúcspontján mindenki játszana.

A 41. születésnapodat is ünnepled ezzel a koncerttel. Ott tartasz, ahol elképzelted magad ennyi idősen?

Genetikusan hiányzik belőlem valami, amitől felnő az ember, de ennek megvan a jó, meg a rossz oldala is.

Ami a zenét illeti, sokakkal játszottam azok közül, akikkel szerettem volna, és ugyanúgy imádom ezt csinálni, mint amikor elkezdtem. Azt érzem, hogy folyamatosan tanulok, és ameddig ez így van, addig nincsen baj.

Névjegy

Lamm Dávid igen keresett zenész. Az egykor általa is erősített formációk közt találjuk a Szőke Nikoletta 'B' Verzió Projektet, a Csanyi-Lattmann Quartetet, Palya Bea és Szalóki Ági énekesnők, illetve Dés László zenekarait. Kreativitását jellemzi, hogy jelenleg is motorja a Delalamm mellett a Kanizsa-Lamm-Szalay-Fekete Quartetnek és a Hendrix Projectnek. Az Artisjus-díjjal kitüntetett muzsikus többek között játszott és hangszerelőként is közreműködött Szalóki Ági Fonogram-díjas produkcióiban. 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Nők a zenében

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Jazz/World fesztivál

Négy magyar zenekar lép fel az Eurosonic Fesztiválon

A Bluebay Foxes, a Harmed, a Qualitons, valamint Devil's Trade képviseli Magyarországot a napokban zajló Eurosonic Fesztiválon, Európa legfontosabb showcase fesztiválján és konferenciáján a hollandiai Groningenben.
Jazz/World Rock & Roll

Whitney Houston az egyetlen nő, aki idén bekerül a Rock & Roll Hírességeinek Csarnokába

Az idei új beiktatandók között szerepel még a T. Rex, a Depeche Mode, Notorious B.I.G., a Nine Inch Nails és a The Doobie Brothers is. A Rock & Roll Hírességek Csarnokába azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat.
Jazz/World gyász

Elhunyt Wolfgang Dauner jazz-zongorista

A német jazz egyik meghatározó „apafigurája” 84 éves volt. Egyaránt alkotott rádiónak, televíziónak, operaháznak, és persze saját jazzegyütteseinek.
Jazz/World ajánló

Melis László emléke előtt tiszteleg a MAO

Az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Sörgyári capriccio Pepin bácsija által ihletett darabját is előadja január 18-án a Budapest Music Centerben a Modern Art Orchestra.