Jazz/World

„Rengeteg értékes művész működik láthatatlanul” – Interjú Lamm Dáviddal

2019.12.21. 19:00
Ajánlom
Lamm Dávid gitáros-dalszerző-énekes szeret mesélni, és tud is, mégis ünnepszámba megy, amikor saját szerzeményeit játssza. Kilenc év után azonban új lemezzel jelentkezett Invisible címmel, amit január 23-án a Müpában is bemutat. A zene, a szövegírás, és a sakk párhuzamairól is beszélgettünk vele.

IMG_45571-220929.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

Nagy sikere volt a hetekben a Facebookon közzétett egyik írásodnak, amiben egy BKV helyzetről tudósítottál viccesen. Lehet rólad tudni, hogy jó íráskészséged van, és hogy szerteágazó az érdeklődésed. Miért választottad végül a zenét hivatásul?

Az őseim elszúrták ott, hogy négyévesen kaptam tőlük egy mini gitárt, amit onnantól kezdve nem tudtam letenni évekig.  Ez a hangszer egyébként még mindig megvan. Közben sok minden más is foglalkoztatott. Aztán 12-13 évesen elkezdett érdekelni a zene, később az írás, de tizenhét éves korom körül egyértelművé vált számomra, hogy ezt akarom csinálni. Mindemellett a szüleim szerették volna, ha van valami rendes, polgári foglalkozásom, ezért amerikanisztika szakra jártam. Egy idő után viszont nagyon sok lett párhuzamosan a Kőbányai Zenei Stúdió, a Zeneakadémia és az amerikanisztika szak; választanom kellett, és a jazztanszak mellett döntöttem.

Talán azért lett belőled improvizáló zenész, mert a hangszerrel ösztönösen kezdtél el ismerkedni, még a zeneiskola előtt?

Biztos ez is benne van, de én igazából blues gitározni szerettem nagyon, Jimi Hendrix, B.B. King, meg a többi nagy bluesgitáros érdekelt. Aztán az egyik haverom 17 éves korunkban mondta, hogy van Cegléden egy jazztábor, és azt meg kellene nézni. A jazzről addig nem sok fogalmam volt, de ott teljesen beleszerettem. Babos Gyulával is ott találkoztam először, és nagyon megkedveltük egymást. Aztán pár évvel később a Kőbányai Zenei Stúdióban elkezdtem tőle tanulni, a jazztanszakon pedig végig ő volt a tanárom.

Lehet mondani, hogy ő volt a mestered?

Igen, egyértelműen! Előtte Szalai Gabitól tanultam, akivel később barátok lettünk és az elmúlt időben zenélünk is együtt, később pedig Brezovcsik Gábortól tanultam klasszikus gitárt néhány évig.

Babos Gyulának mi volt számodra a legfontosabb tanítása?

A gitározáson kívül is sok fontos dolgot tanultam tőle.

Azt hiszem, az önálló gondolkodásra, a saját utak keresésére való biztatás az egyik legfontosabb, amit kaptam tőle. Nagyon szerettem őt, és megviselt a másfél évvel ezelőtti halála.

Veled kapcsolatban érdekes számomra, hogy miközben meglehetősen karakteres zenei világod van szerzőként, rengeteg zenekarban dolgozol sidemanként. Hogy fér meg benned a zenekarvezető-szólista szerep a háttérzenésszel?

Egyrészt én nagyon szívesen csinálok mindent, ami zenélés, másrészt az egy magyar zenészbetegség, hogy muszáj több helyen játszani ahhoz, hogy az ember valahogy megéljen. Tehát az nem kérdés, hogy sok lábon kell állni. Az semmiképpen sem bánt, ha a háttérben kell lennem, hogyha szeretem a zenét, amit játszunk.

A 2010-ben megjelent, 1st the 1 (...then the other) című lemezed elég sikeres volt, az újdonság erejével hatott a maga groovos világával, mégis kilenc évet kellett várni a következő albumodra. Miért?

Egy csomó változás történt ebben az időszakban a zenei- és a magánéletemben is. Bizonyos zenekarok megszűntek, volt ahonnan eljöttem, alakult egy-két újabb formáció, akikkel azóta sokat dolgozunk (ilyen a Hendrix Project és Kanizsa Ginával a duó-, trió- quartet felállások is). Az első dal erre a mostani albumra hat éve íródott. Azóta próbálom ezt a lemezt összehozni, de a kiadás körüli szervezés nem ment zökkenőmentesen.

Végül Dés László ajánlására kerültem a TomTom Recordshoz, úgyhogy neki köszönhetem, hogy ez a lemez megjelent, ráadásul a News című számban még szaxofonozik is, amiért külön hálás vagyok.

Pár hete kijött egy klip az új albumodon szereplő, Right on Time című számodhoz, ami egy sakkos történetet mesél el. Fontos neked, hogy legyen valami narratíva a zenében?

Igen, nekem fontos, hogy legyen sztori, de nemcsak a szöveggel, hanem a zenével is lehet történetet mesélni. A legjobb, ha a kettő kéz a kézben jár.  A dal egy szabad forma, és pont azért nehéz, mert nincsenek igazán szabályai. A Right on Time egyébként egy sakk allegória: a refrénekben úgy tűnik, pontosan tudom, mi lesz a következő lépésem, de a versékben kiderül, hogy teljes a káosz.

A sakk csak egy „költői kép”, vagy van hozzá valami személyes kötődésed is?

Pár éve menthetetlenül beleszerettem a sakkozásba, és bár nem vagyok igazán jó benne sajnos, egy csomó összefüggést fedeztem fel a sakkozás és a jazz között.

A kompozíció mindkettőnél egyszerre történik az előadással. Patternekből építkezik ez is, az is, de ezeknek a variálása, összekötése, új kontextusba helyezése végtelen teret enged a szabad gondolkodásnak. Mindkettő komoly tudást igényel, ha magas szinten akarod űzni, és mindkettőnek központi eleme az improvizáció.

A zene- és a prózaírás között találtál valami párhuzamot?

Nekem 16-17 éves koromtól mániám az írás, de csak pár éve osztom meg ezeket a történeteket az emberekkel. A fent említett történetmesélés egyértelműen fontos mindkét műfajban. Egy időben foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket előadni. A mostani lemezen és koncerten közreműködő rapper barátommal, Zeekkel csináltunk is pár alkalommal kabaréesteket, Ketten Mexicoból címmel, Magyar Borival kiegészülve pedig készült pár felvétel, amin a zenélés mellett történeteket mesélünk. Ezt szeretném majd folytatni, de most inkább úgy gondoltam, biztosra megyek, és egy színészt hívok a szövegeim előadására. Úgyhogy Keresztes Tamás fogja ezeket előadni, aki kiváló színész.

És jó zenész is…

Igen! Egyébként hihetetlen, de őt zenészkapacitásában ismertem meg Kunert Péter Sadant nevű zenekarában, akikkel, egyébként, a fent említett időszakban készült is egy közös lemezünk, Seven címen.

Mire utal a lemez címe, az Invisible?

Döbbenetes iramban veszti értékét szinte minden, ami fontosnak tűnik. A zene, a művészetek, az irodalom. Ráadásul rengeteg értékes zenész, művész működik láthatatlanul, anélkül, hogy a fókuszba kerülne. Erre próbálok utalni a lemez címével is.

A lemezen – tőled szokatlan módon – szerepelnek magyar nyelvű dalok is.

Dés László javaslata volt, hogy legyenek magyar nyelvű dalok is. Ezért írtam egy új dalt magyarul, egy meglévőt pedig lefordítottam angolról. Ezt a két számot végül bonustrackként tettem a lemezre, merthogy ez egy kísérlet, eddig ilyet nem csináltam. Mindig az volt az elképzelésem, hogy a magyar nyelv mindenféle dologra alkalmas, nagyon-nagyon gazdag és irodalmilag is rengeteg lehetőség van benne, de zenében nem tudtam elképzelni. Most viszont szerintem egész jól sikerült ez a két dal, és egy picit kedvet is kaptam a magyar dalokhoz.  

IMG_4524-220846.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

A Müpában kibővült vonós- és fúvósszekció, és három dobos vesz majd körbe. Ezek szerint áthangszereled majd az összes számot?

A koncerten egy csellista és három hegedűs lesz velünk, úgyhogy azokhoz a dalokhoz is próbálok vonósszólamokat írni, amiben eredetileg nem volt, illetve új fúvós- és vokálszólamokkal igyekszem gazdagítani a hangzást. Az pedig már az első lemezen is mániám volt, hogy minél több olyan embert hívjak, akivel szeretek játszani. Ezért szerepel három dobos a lemezen, de ott váltják egymást. Most viszont az a terv, hogy a koncert egyik csúcspontján mindenki játszana.

A 41. születésnapodat is ünnepled ezzel a koncerttel. Ott tartasz, ahol elképzelted magad ennyi idősen?

Genetikusan hiányzik belőlem valami, amitől felnő az ember, de ennek megvan a jó, meg a rossz oldala is.

Ami a zenét illeti, sokakkal játszottam azok közül, akikkel szerettem volna, és ugyanúgy imádom ezt csinálni, mint amikor elkezdtem. Azt érzem, hogy folyamatosan tanulok, és ameddig ez így van, addig nincsen baj.

Névjegy

Lamm Dávid igen keresett zenész. Az egykor általa is erősített formációk közt találjuk a Szőke Nikoletta 'B' Verzió Projektet, a Csanyi-Lattmann Quartetet, Palya Bea és Szalóki Ági énekesnők, illetve Dés László zenekarait. Kreativitását jellemzi, hogy jelenleg is motorja a Delalamm mellett a Kanizsa-Lamm-Szalay-Fekete Quartetnek és a Hendrix Projectnek. Az Artisjus-díjjal kitüntetett muzsikus többek között játszott és hangszerelőként is közreműködött Szalóki Ági Fonogram-díjas produkcióiban. 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Fidelio Tours

A fürdődivat történelmét mutatja be a német bikinimúzeum

A Bad Rappenau-i BikiniArt Museumban a látogatók a gyapjúból készült magasan zárt fürdőkosztümtől a nagyon apró kétrészesig megismerhetik a fürdőruhák több mint száz éves múltját 1880-tól napjainkig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World interjú

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World mao

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Jazz/World lemezajánló

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Jazz/World opus jazz club

Női újhullám az Opus Jazz Club színpadán

Augusztusban öt olyan formáció játszik a fővárosi Opus Jazz Club színpadán, amely új megvilágításba helyezi az improvizatív női éneklést.