Jazz/World

„Rengeteg értékes művész működik láthatatlanul” – Interjú Lamm Dáviddal

2019.12.21. 19:00
Ajánlom
Lamm Dávid gitáros-dalszerző-énekes szeret mesélni, és tud is, mégis ünnepszámba megy, amikor saját szerzeményeit játssza. Kilenc év után azonban új lemezzel jelentkezett Invisible címmel, amit január 23-án a Müpában is bemutat. A zene, a szövegírás, és a sakk párhuzamairól is beszélgettünk vele.

IMG_45571-220929.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

Nagy sikere volt a hetekben a Facebookon közzétett egyik írásodnak, amiben egy BKV helyzetről tudósítottál viccesen. Lehet rólad tudni, hogy jó íráskészséged van, és hogy szerteágazó az érdeklődésed. Miért választottad végül a zenét hivatásul?

Az őseim elszúrták ott, hogy négyévesen kaptam tőlük egy mini gitárt, amit onnantól kezdve nem tudtam letenni évekig.  Ez a hangszer egyébként még mindig megvan. Közben sok minden más is foglalkoztatott. Aztán 12-13 évesen elkezdett érdekelni a zene, később az írás, de tizenhét éves korom körül egyértelművé vált számomra, hogy ezt akarom csinálni. Mindemellett a szüleim szerették volna, ha van valami rendes, polgári foglalkozásom, ezért amerikanisztika szakra jártam. Egy idő után viszont nagyon sok lett párhuzamosan a Kőbányai Zenei Stúdió, a Zeneakadémia és az amerikanisztika szak; választanom kellett, és a jazztanszak mellett döntöttem.

Talán azért lett belőled improvizáló zenész, mert a hangszerrel ösztönösen kezdtél el ismerkedni, még a zeneiskola előtt?

Biztos ez is benne van, de én igazából blues gitározni szerettem nagyon, Jimi Hendrix, B.B. King, meg a többi nagy bluesgitáros érdekelt. Aztán az egyik haverom 17 éves korunkban mondta, hogy van Cegléden egy jazztábor, és azt meg kellene nézni. A jazzről addig nem sok fogalmam volt, de ott teljesen beleszerettem. Babos Gyulával is ott találkoztam először, és nagyon megkedveltük egymást. Aztán pár évvel később a Kőbányai Zenei Stúdióban elkezdtem tőle tanulni, a jazztanszakon pedig végig ő volt a tanárom.

Lehet mondani, hogy ő volt a mestered?

Igen, egyértelműen! Előtte Szalai Gabitól tanultam, akivel később barátok lettünk és az elmúlt időben zenélünk is együtt, később pedig Brezovcsik Gábortól tanultam klasszikus gitárt néhány évig.

Babos Gyulának mi volt számodra a legfontosabb tanítása?

A gitározáson kívül is sok fontos dolgot tanultam tőle.

Azt hiszem, az önálló gondolkodásra, a saját utak keresésére való biztatás az egyik legfontosabb, amit kaptam tőle. Nagyon szerettem őt, és megviselt a másfél évvel ezelőtti halála.

Veled kapcsolatban érdekes számomra, hogy miközben meglehetősen karakteres zenei világod van szerzőként, rengeteg zenekarban dolgozol sidemanként. Hogy fér meg benned a zenekarvezető-szólista szerep a háttérzenésszel?

Egyrészt én nagyon szívesen csinálok mindent, ami zenélés, másrészt az egy magyar zenészbetegség, hogy muszáj több helyen játszani ahhoz, hogy az ember valahogy megéljen. Tehát az nem kérdés, hogy sok lábon kell állni. Az semmiképpen sem bánt, ha a háttérben kell lennem, hogyha szeretem a zenét, amit játszunk.

A 2010-ben megjelent, 1st the 1 (...then the other) című lemezed elég sikeres volt, az újdonság erejével hatott a maga groovos világával, mégis kilenc évet kellett várni a következő albumodra. Miért?

Egy csomó változás történt ebben az időszakban a zenei- és a magánéletemben is. Bizonyos zenekarok megszűntek, volt ahonnan eljöttem, alakult egy-két újabb formáció, akikkel azóta sokat dolgozunk (ilyen a Hendrix Project és Kanizsa Ginával a duó-, trió- quartet felállások is). Az első dal erre a mostani albumra hat éve íródott. Azóta próbálom ezt a lemezt összehozni, de a kiadás körüli szervezés nem ment zökkenőmentesen.

Végül Dés László ajánlására kerültem a TomTom Recordshoz, úgyhogy neki köszönhetem, hogy ez a lemez megjelent, ráadásul a News című számban még szaxofonozik is, amiért külön hálás vagyok.

Pár hete kijött egy klip az új albumodon szereplő, Right on Time című számodhoz, ami egy sakkos történetet mesél el. Fontos neked, hogy legyen valami narratíva a zenében?

Igen, nekem fontos, hogy legyen sztori, de nemcsak a szöveggel, hanem a zenével is lehet történetet mesélni. A legjobb, ha a kettő kéz a kézben jár.  A dal egy szabad forma, és pont azért nehéz, mert nincsenek igazán szabályai. A Right on Time egyébként egy sakk allegória: a refrénekben úgy tűnik, pontosan tudom, mi lesz a következő lépésem, de a versékben kiderül, hogy teljes a káosz.

A sakk csak egy „költői kép”, vagy van hozzá valami személyes kötődésed is?

Pár éve menthetetlenül beleszerettem a sakkozásba, és bár nem vagyok igazán jó benne sajnos, egy csomó összefüggést fedeztem fel a sakkozás és a jazz között.

A kompozíció mindkettőnél egyszerre történik az előadással. Patternekből építkezik ez is, az is, de ezeknek a variálása, összekötése, új kontextusba helyezése végtelen teret enged a szabad gondolkodásnak. Mindkettő komoly tudást igényel, ha magas szinten akarod űzni, és mindkettőnek központi eleme az improvizáció.

A zene- és a prózaírás között találtál valami párhuzamot?

Nekem 16-17 éves koromtól mániám az írás, de csak pár éve osztom meg ezeket a történeteket az emberekkel. A fent említett történetmesélés egyértelműen fontos mindkét műfajban. Egy időben foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket előadni. A mostani lemezen és koncerten közreműködő rapper barátommal, Zeekkel csináltunk is pár alkalommal kabaréesteket, Ketten Mexicoból címmel, Magyar Borival kiegészülve pedig készült pár felvétel, amin a zenélés mellett történeteket mesélünk. Ezt szeretném majd folytatni, de most inkább úgy gondoltam, biztosra megyek, és egy színészt hívok a szövegeim előadására. Úgyhogy Keresztes Tamás fogja ezeket előadni, aki kiváló színész.

És jó zenész is…

Igen! Egyébként hihetetlen, de őt zenészkapacitásában ismertem meg Kunert Péter Sadant nevű zenekarában, akikkel, egyébként, a fent említett időszakban készült is egy közös lemezünk, Seven címen.

Mire utal a lemez címe, az Invisible?

Döbbenetes iramban veszti értékét szinte minden, ami fontosnak tűnik. A zene, a művészetek, az irodalom. Ráadásul rengeteg értékes zenész, művész működik láthatatlanul, anélkül, hogy a fókuszba kerülne. Erre próbálok utalni a lemez címével is.

A lemezen – tőled szokatlan módon – szerepelnek magyar nyelvű dalok is.

Dés László javaslata volt, hogy legyenek magyar nyelvű dalok is. Ezért írtam egy új dalt magyarul, egy meglévőt pedig lefordítottam angolról. Ezt a két számot végül bonustrackként tettem a lemezre, merthogy ez egy kísérlet, eddig ilyet nem csináltam. Mindig az volt az elképzelésem, hogy a magyar nyelv mindenféle dologra alkalmas, nagyon-nagyon gazdag és irodalmilag is rengeteg lehetőség van benne, de zenében nem tudtam elképzelni. Most viszont szerintem egész jól sikerült ez a két dal, és egy picit kedvet is kaptam a magyar dalokhoz.  

IMG_4524-220846.jpg

Lamm Dávid (Fotó/Forrás: Várallyay Nóra)

A Müpában kibővült vonós- és fúvósszekció, és három dobos vesz majd körbe. Ezek szerint áthangszereled majd az összes számot?

A koncerten egy csellista és három hegedűs lesz velünk, úgyhogy azokhoz a dalokhoz is próbálok vonósszólamokat írni, amiben eredetileg nem volt, illetve új fúvós- és vokálszólamokkal igyekszem gazdagítani a hangzást. Az pedig már az első lemezen is mániám volt, hogy minél több olyan embert hívjak, akivel szeretek játszani. Ezért szerepel három dobos a lemezen, de ott váltják egymást. Most viszont az a terv, hogy a koncert egyik csúcspontján mindenki játszana.

A 41. születésnapodat is ünnepled ezzel a koncerttel. Ott tartasz, ahol elképzelted magad ennyi idősen?

Genetikusan hiányzik belőlem valami, amitől felnő az ember, de ennek megvan a jó, meg a rossz oldala is.

Ami a zenét illeti, sokakkal játszottam azok közül, akikkel szerettem volna, és ugyanúgy imádom ezt csinálni, mint amikor elkezdtem. Azt érzem, hogy folyamatosan tanulok, és ameddig ez így van, addig nincsen baj.

Névjegy

Lamm Dávid igen keresett zenész. Az egykor általa is erősített formációk közt találjuk a Szőke Nikoletta 'B' Verzió Projektet, a Csanyi-Lattmann Quartetet, Palya Bea és Szalóki Ági énekesnők, illetve Dés László zenekarait. Kreativitását jellemzi, hogy jelenleg is motorja a Delalamm mellett a Kanizsa-Lamm-Szalay-Fekete Quartetnek és a Hendrix Projectnek. Az Artisjus-díjjal kitüntetett muzsikus többek között játszott és hangszerelőként is közreműködött Szalóki Ági Fonogram-díjas produkcióiban. 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Könyv

Aki megmutatta nekünk a Tücsökzenét

1900. március 31-én született Miskolcon a költő és műfordító, akit több alkalommal is eltiltottak a publikálástól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Elhunyt Ellis Marsalis Jr. amerikai jazz-zongorista

A műfajban híres Marsalis család feje 85 éves volt, a koronavírus következtében halt meg április 1-jén egy New Orleans-i kórházban.
Jazz/World videó

A járvány alatt is dolgozókért szól a Neked írom a dalt különleges verziója - Videó!

A dal szerzője, Presser Gábor mellett olyan művészek énekelnek együtt, mint Zorán vagy Charlie - összesen negyvenhárman köszönik meg az egészségügyiben vagy kereskedelemben dolgozók és a tanárok munkáját.
Jazz/World fonó

Elitcsapatban Lajkó Félix a VOLOSI közös lemeze

Egyetlen magyar kiadású albumként az elmúlt öt év legjobb ötven lemeze közé került Lajkó Félix & VOLOSI közös lemeze a világ legelismertebb világzenei szaklapja, a londoni székhelyű SONGLINES listáján.
Jazz/World online közvetítés

„A zene lelki táplálék” – Erkélykoncertek a Hagyományok Házában minden délben

A Hagyományok Háza minden délben koncertsorozattal jelentkezik a Corvin téri székházának teraszáról. Az eseménysorozat április 22-éig a Hagyományok Háza Facebook oldalán követhető.
Jazz/World magazin

A Hungarian FolkEmbassy & Barátai népzenével és régizenével a magyar–lengyel barátságról

A magyar-lengyel barátság napján, március 23-án látott napvilágot a Hungarian FolkEmbassy & Barátai új lemeze, amelyet Budapesten és Varsóban vettek fel 2019 telén.