Jazz/World

Rezes Hanuka

2007.12.20. 00:00
Ajánlom
Frank London és Boban Markovic már régen összeszövetkeztek és annak ellenére megtalálták a közös hangot, hogy az általuk képviselt zenei stílusok és kultúrköreiknek tradíciói egészen más gyökerekig vezetnek vissza.

A világzene egyik lényege persze ez a nagyfokú kumulációs adottság, bármiféle nemzeti sajátosságot hordozó motívum magától értetődő természetességgel válhat részévé a világ másik vidékén honos zenének. A közös előadásnak ez a része különösebb gondot nem is okozott, de egy jó koncertnek más feltételei is vannak.

A Frank London’s Klezmer Brass Allstars és a Boban Markovic Orkestar koncertjeire, majd közös szereplésére a Hanuka alkalmából került sor. A külsőségek is igyekeztek tükrözni az ünnepi hangulatot: egy szép nagy menóra állt a színpad jobb szélén, amit a szent idézetek skandálása közben igyekezett meggyújtani egy kántor (bár nem vagyok benne biztos, hogy kántor volt az illető) és segítői. A gyertyák nem akarták az igazságot, elképesztő szerencsétlenkedés vette kezdetét, az éneklő ember még káromkodott is egyet a mikrofonba – mindez lényegtelen momentum volna, ha nem arról a hozzáállásról szólna, ami egy közepes esztrád műsorba torkollott ahelyett, hogy valamiféle emelkedettséget sugárzó eseményen lehettünk volna jelen.

Frank London testében szerencsére a jó színpadi készséggel megáldott muzsikus lakik, ügyesen alkalmazkodik a legidétlenebb körülményekhez is, és zenekara koncertjének szimpatikus felütésévé változtatta a gyertyasor körüli malőrt. A trombitás zenekarvezető tagadhatatlanul a műfaj egyik legjobb hangszerese, azt is bátran megengedheti magának, hogy csak a legritkább esetekben játsszon tisztán. A tiszta játék úri passziójára tartogat egy másik trombitást: a dzsessz történetéből ismerünk hasonló muzsikust; például az Art Ensemble of Chicago egykori trombitása, Lester Bowie építette ily módon önálló, rezes-alapú zenekarát, a Brass Fantasyt.

Láthattuk és hallhattuk is, London valóban a trombitások felső köréhez tartozik, humoros szkeccsbe fordítja túlságosan is figuratív játékát, ám igazán maradandót a Klezmatics-szel alkotott, jelen zenekarának hatása kimerül a hangulat fokozásának képességében, repertoárján – bár ez nyilván az ünnepnek szólt – jó hangulatú hanuka-dalok és egyéb mulatós számok (leszámítva az izraeli himnusz parafrázisát) szerepeltek. A nagyjából félórás produkció különösebb elemzésre nem alkalmas, az egyes zenészek közül a klarinétosnak adatott egy komolyabb szóló.

E rövid idő alatt is nyilvánvalóvá vált, hogy a koncert tulajdonképpen nem is koncert, hanem közösségi élmény, buli, amit a jelenlévők tesznek azzá, ami. Már a nyitó szám alatt zajlott a küzdőtérre berendezett széksorok mögötti szabad területen a körtánc: meglepően összeszokott társulat benyomását keltette a spontán szerveződő tánckar.

Boban Markovic masszív társulata ott folytatta, ahol Londonék abbahagyták: a klasszikus szerb rezesbanda bombasztikus hatása majdnem mindig elegendő ahhoz, hogy megfeledkezzünk arról, hogy amióta Boban Markovic a magyar zenei színtér jeles szereplőjévé vált, ugyanazokat a dalokat tartja a repertoárján. Emlékezzünk csak! Markovic azzal robbant be a köztudatba, hogy ő készítette a Kusturica-filmek zenéjét. Akkoriban mindenki tudta, hogy ez valójában Goran Bregovic volt, így Markovic úgy módosította a történetét, hogy az ő dalait használta Bregovic, de hát ez sem volt igaz. A „Messecina”-t, a „Kalasnyikov”-ot és a Kustirica-filmekből is ismert más népszerű dalokat azóta is játssza – és miért is ne játszaná – az Orkestar, ha van rá igény; ráadásul az esztrád hangulat megfestéséhez (aminek szellemében az említett filmek is készültek) tökéletesen ért Markovic. Kényelmes közreműködésével olyan ünnepet celebrál a trombita-mester, amely kívánnivalót csak akkor hagy maga után, ha zenei csemegét akartunk hallgatni az Arénában.

Sajnos én így érkeztem, így egy pillanatig sem éreztem át, hogy a középpontba állított ifjabb Markovic a trombitán oly nehezen bemutatható körlégzést milyen érett módon produkálja, hiszen a kitartott hang lényege ez esetben cirkuszba való mutatvány volt, semmint a muzsika továbbgördülésének fontos motívuma. A srác alkalomról-alkalomra meggyőzőbb kvalitásairól tesz tanúbizonyságot, a kontraszt mégis nagy, ha a kigombolt farmering mögött körvonalazódó pocak hangnyomást gyakorol édesapja hangszerére.

Az öreg énekhangja amúgyan csodás, afféle rusztikus bel canto; valahogy mégis azt éreztem, hogy a Boban Markovic Orkestar csupán egy jól kitalált gépezet, amely egy percig sem tér le a már bevált útról – ettől viszont unalmassá válik. Nem meglepetés, hogy Frank London zenekarával kiegészülve egy-két látványos, de céltalan és elképzelések nélkül odavetett szólót hallhattunk, illetve a két zenekar (és főképpen tubásaiknak) vetélkedését. London és Markovic közös útja nagyszerűen járható, csupán azzal kell tisztában lenni, hogy túl messzire nem vezet.

(2007. december 11. 20:00 Papp László Budapest Sportaréna (Budapest) - A Brotherhood of Brass a Frank London’s Klezmer Brass Allstars és a Boban Markovic Orkestar közös koncertje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.