Jazz/World

Rhoda Scott: Spirituális úton

2015.08.27. 09:44
Ajánlom
A Hammond- orgona mezítlábas királynője, az amerikai gospel, a hardbop és a soul-jazz egyik legautentikusabb képviselője augusztus 30-án ad exkluzív koncertet a Marriott Hotel Báltermében. Rhoda Scott és a hazai közönség kapcsolata még a hetvenes években kezdődött, élete egyik legnagyobb show-jaként emlékszik vissza 1975-ös Kisstadion- beli koncertjére. Legutóbb Varnus Xavérral vívott barátságos orgonapárbajt, aminek az ötletét egy véletlen találkozás szülte egy thaiföldi szálloda liftjében.

- A régi megszokott darabok mellett néhány új szerzeményt is előadok az új CD-mről, amit két francia zenésszel, La Velle énekesnővel és Lucien Dobat dobossal vettem fel.- meséli a világhírű orgona- virtuóz a mostani koncertjéről.

- Különös vonzalma van a magyar népzene iránt. Hogyan kezdődött?

- A magyar zene gazdagságát Kodály Zoltán és Bartók Béla saját gyűjtésű népzenéje nyomán fedeztem fel, amit felhasználtak a saját saját műveikben. Valaha a Kodály-módszerről és Bartók népdalgyűjtéseiről írtam a diplomamunkámat. A saját kreativitásomra is hatással volt az ő zenéjük, mindamellett, hogy az én népzenei gyökerem a néger spirituálé, amin felnőttem.

- Mi igaz abból, hogy eredetileg klasszikus zongoristának készült, noha lelkipásztor édesapja révén előbb találkozott a templomi orgonával?

Rhoda Scott

Rhoda Scott

- Soha nem akartam zongorista lenni. New Jersey-ben, a princetoni Westminster Choir College-ben két és fél évig tanultam orgonálni, de kénytelen voltam abbahagyni és munkát találni, hogy fedezni tudjam a tanulmányi költségeimet. New Yorkban a Manhattan School of Music-ba kerültem, ahol nem volt orgona-szak akkoriban. Zeneelméletből szereztem diplomát, közben gospel kórusokat kísértem az istentiszteleteken, és gyülekezeti szolgálatokat végeztem metodista lelkész apám oldalán.

- Hogyan kötött ki a Hammond- orgonánál?

- Csodával határos módon a templomban, ahol apám szolgált, Hammond- orgona volt. A templommal szomszédos plébánián laktunk, és gyakorlatilag bármikor az orgonához ülhettem apám engedélyével, aki szívesen adta rá az áldását.

- Milyen zenei közegben kezdte a hivatalos pályafutását?

- Ha megélem, jövőre ünneplem a hatvanadik évfordulót! Tizennyolc éves voltam, amikor egy kórustag meghívott, hogy helyettesítsem a zongoristát egy jazz zenekarban. Először hezitáltam, de minthogy a rádióból ismertem azokat a rhythm and bluers és jazz számokat, amiket játszottak, belementem. A zenekar vezetője a sikeres debütálás után megkért, hogy maradjak velük, és vett nekem egy orgonát. Később az a megtiszteltetés ért, hogy George Benson barátommal együtt felléphettem Count Basie egyik koncertjén. Baisie a koncert végén megkérdezte, hogy lenne- e kedvem nála énekelni, a harlemi Count Basie klubban, ahol Ray Charles-tól Ella Fitzgeraldon át Louis Armstronig mindenki megfordult. Nos, ott fedezett fel a New York-i közönség.

- Hogy lett Önből Mezítlábas Lady?

- Kezdetben semmit nem tudtam a Hammond- orgonáról. A templomban lábbal kellett pumpálni a levegőt a harmóniunba. Amikor megláttam a pedálokat, automatikusan levettem a cipőmet, hogy érezzem a billentyűzetet. Idővel megtanultam „irányítani” a hangszert, és mindenütt mezítláb játszottam. Részben tiszteletből, de éppúgy a hangszerrel való intimitás miatt is. A testjáték nagyon fontos része az orgonajátékomnak.

- Sokan Önt tartják a legjobb női jazz -orgonistának. Voltak személyes „hősei” a hangszer történetében?

- Főként azok, akik már eltávoztak közülünk, mint Jimmy Smith, Fats Waller. És minden idők legnagyobb hőse számomra Johann Sebastian Bach.

- 1967-ben Franciaországba költözött, és azóta az lett a második hazája. Egyszer azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokban nem különösebb kunszt jazz-zenésznek lenni, kiváltképpen színesbőrűként.

- Valóban nem az. Párizs tárt karokkal fogadta az Amerikából érkező jazz- zenészeket. Ami engem illet, először azért mentem Franciaországba, hogy továbbképezzem magam Nadia Boulanger-nál. Első látásra beleszerettem Párizsba, a nyelvbe, a kultúrába, a más nyelvű és kulturájú európai országok közelségébe. Teljesen új világ tárult elém, hiszen korábban soha nem hagytam el az Államokat. Eldöntöttem, hogy tovább maradok, hogy jobban megértsem az országot, az embereket, a kulturális szokásokat. Egy jazz klubban találkoztam a jövendőbeli férjemmel, Raoul Saint- Yves-vel, aki akkoriban igazgató volt ott. Az ő tanácsára maradtam, az impresszárióm lett idővel.

- Manapság mennyire hívják különböző országokba?

- Szerencsés vagyok, hogy a pályafutásom leghosszabb évtizedeit Európában töltöttem. Úgy hiszem, szert tettem bizonyos ismertségre, hírnévre, mint orgonista, legalábbis az orgona világában. Olyan sokat koncerteztem, hogy aki érdeklődik a zeném iránt, annak volt módja megismerni. Mostanában elég sokat lépek fel a Lady Quartettel, ami egy három francia női zenészből álló formáció. A gospel mellett többnyire amerikai és európai népzenéket szólaltatunk meg. Nemrég Dr. Johnnal volt egy angliai turném. Szeretem felfedezni a különböző művészek világát, megtapasztalni, hogy mi mozgatja őket.

- Milyen helyszíneket részesít előnyben?

- Élvezettel játszom templomi koncerteken, jazz klubokban, szélesebb és szűkebb közönség előtt egyaránt. Nagyon erősen él bennem az első budapesti fellépésem emléke az Erkel Színházban. Lenyűgöző és megfélemlítő volt egyszerre. Miközben játszottam, szinte semmit nem hallottam, A nézőtéren heves szóváltások voltak. Azt hittem, nekem szól, nem tetszik a zeném, végül kitörő tapssal fogadtak.

- Néhány éve újra tanulásra adta a fejét: beiratkozott a New Jersey-i Rugerts University-re.

- Mindig is érdekelt a tanulás, azon belül a jazz történelem és kutatás. Dr Lewis Porter az alapítója ennek a programnak, egy mesés jazz- zongorista és zeneszerző, az egyik legragyogóbb akadémikus elme.

- Gyakran vallja, hogy a zene olyan, mint a lélegzetvétel. Spirituális a zenei megközelítése?

- Bármit játszom, mindennek az alapja a templomi tapasztalat. Minden vasárnap istentiszteletre járok, hogy megtaláljam a lelki békét, ami a környezetemből sajnálatos módon hiányzik. Ha inspirációt kapok, bizonyos vagyok abban, hogy spirituális úton jön, Istentől.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Hát ezért érdemelt helyezést Ádám Zsuzsanna a Marton Éva-énekversenyen!

Nagy meglepetések nem voltak, de elsőrangú koncertélményben lehetett része azoknak, akik követték a Marton-énekverseny döntőjét szeptember 15-én este a Zeneakadémia nagytermében vagy a rádióban.
Klasszikus

Szereted a klasszikus zenét? Akkor olvasd el ezeket a regényeket!

Az üveggyöngyjáték, Felhőatlasz, Doktor Faustus. Összegyűjtöttünk néhány alkotást a világirodalomból, amelyek zenéről, zenészekről szólnak.
Zenés színház

Galeano Salas nyerte a III. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny nagydíját

Szeptember 16-án este zajlott a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny gálakoncertje, amelyen kihirdették a különdíjak és a verseny nagydíjának nyertesét. A Fidelio különdíját Ádám Zsuzsanna kapta.
Zenés színház

Új megoldást dolgozott ki a Met közönsége elvesztésének megállítására

Történetében először újfajta műsorrenddel várja közönséget a több mint százéves New York-i Metropolitan Opera a 2019-2020-as évadtól kezdődően.
Vizuál

A magyar rendező, akihez az angol király átjárt filmet nézni

Korda Sándor élete népmesére emlékeztet: egy kis alföldi faluból indult el, és meghódította a világot. Sir Alexander Korda néven vált ismertté, a brit filmgyártás megteremtőjének tartják, ugyanis az első filmrendezőként emelték lovagi rangra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World karosi júlia

Ünnepelje Gershwin 120. születésnapját Karosi Júliával!

A zeneszerző születésének szeptember 26-i, 120. évfordulójára jelenik meg Karosi Júlia legújabb, Love Is Here To Stay című albuma, amelynek dalai szeptember 21-én a Magyar Rádió Márványtermében a Karosi Júlia Quartet és az RTQ vonósnégyes zenészei előadásában hallhatóak.
Jazz/World magazin

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg szeptemberben!

Zenei sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló kiadványok közül.
Jazz/World müpa

A Baltikum tündérei beveszik a Müpát

Az Európai Hidak fesztivál szeptember 19-én a fiatalokra koncentrál. Az egy estén fellépő két zenekar, a Sus Dungo és a Golden Parazyth zenéjében sok stílus és hangulat keveredik, a finoman érzékenytől a zajosabbig.
Jazz/World interjú

Palya Bea: „Azt éreztem, hogy átégek ebben a folyamatban”

Meglett férfiemberek is könnyezve hallgatták Palya Bea Volt szeretőm című számát a Hazatalálok című, szeptember 12-én megjelent lemez sajtótájékoztatóján, ahol interjúnk készült. A Palya Beától megszokott közvetlenség az új albumon – amelyen válását fogalmazza dalokba – talán mindig eddiginél szorosabb közelséget eredményezett zenész és hallgató között.
Jazz/World aretha franklin

Aretha Franklin fellépőruháiból rendeznek árverést novemberben

A soul közelmúltban elhunyt királynőjének több mint 30 nevezetes fellépőruhája kerül kalapács alá - jelentette be az aukciót szervező Julien's Auctions.