Jazz/World

Richard Bona: "A zene az élet ünneplése"

2016.04.18. 10:06
Ajánlom
A hazai jazz szcéna visszatérő vendége a kameruni születésű, a világzenéből is inspirációt merítő énekes- zeneszerző- basszusgitár fenomén. Richard Bona az újonnan induló Get Closer Jazz Fest zárónapján, április 24-én kvintettjével lesz hallható a MOMKultban. Ennek apropóján kérdeztük.

Richard Bona nagyapja ütőhangszerén kezdett zenélni, már négy évesen balafonon játszott. Gyerekként együtt énekelt édesanyjával a templomi kórusban, később fesztiválokra, ünnepélyekre hívták. Douala jazz klubjában zenélt tizenhárom évesen megalapított együttesével. A 90- es évek végén New Yorkba költözött, ahol Harry Belafonte vette a szárnyai alá. Majd Joe Zavinul zenekarának lett az oszlopos tagja, 2002-ben pedig világkörüli turnén vett részt Pat Metheny-vel. A jazz nagyjai közül szinte mindenkivel játszott élőben és lemezen Jaco Pastoriustól Chaka Khanig, Bobby McFerrintől Herbie Hancockig, Quincy Jones-tól Chick Coreáig.. A Veszprémfesten Snétberger Ferenccel öröm zenélt, a Millenáristól a Müpa-beli szólókoncerten át az Alba Regia Fesztig élvezhette a magyar közönség kifinomult gitárjátékát.

Richard Bona

Richard Bona (Fotó/Forrás: Ingrid Hertfelder)

- 2013-ban jelent meg az utolsó, egyben a legszemélyesebbnek tűnő albuma, a nagyapjának dedikált Bonfied, amelyen saját törzsi anyanyelvén, doualául énekel. Mi inspirálta a letisztult akusztikus megközelítésben?

- Azért döntöttem a teljesen akusztikus hangzás mellett, mert manapság a playback uralja a zenei világot, minden jelentős színpadot. A modern zenében már alig játszanak élő hangszereken, vissza akartam hozni ezt a minőséget. Mindamellett, hogy értékelem az elektronikus hangszereket, úgy érzem, hogy az élő zene révén tudom a legjobban megosztani a tehetségemet a közönséggel.

- Ezen a lemezen is egyaránt játszik ütőhangszereken, balafonon, basszusgitáron. Multi instrumentalistának vallja magát?

- Szinte attól a naptól kezdve, hogy megszülettem, hiszen amerre csak néztem, mindenütt zene és hangszerek vettek körül: balafon, dob, gitár, furulya. Az egész családom zenélt. Tizenhat éves koromig nem volt ún. fő hangszerem. Afrikában a mesemondás, a történetmesélés hagyománya él, és nem választódik külön az ének, a költészet, a zene. Nincs hangszerekre specializálódás, bármelyik hangszer lehet történethordozó. A jazzel való találkozásom jelölte ki számomra, hogy basszusgitáros lettem, de mind a mai napig szeretek kísérletezni a hangszerekkel, saját hangszereket készíteni.

- Milyen arányban tartja fontosnak a tradíciók megőrzését és az új utakon járást?

-Mindkettő egyaránt fontos. A hagyományos formák jelentik a gyökereket, míg a más hatásokból merítkezés, tanulás a haladást, a fejlődést. A különbözőségek integrálása nagyszerű lehetőség a saját világod tágítására, gazdagítására, hogy aztán más kultúrák befogadása révén létrehozd a saját egyedi hangodat. Ez a holisztikus megközelítés a sokoldalúságot tükrözi, hogy ne csak egy, hanem több oldalát ismerd meg a zenének.

- Számos stílust ötvöz a zenéjében a bluest, a funkot, a flamencót, a salsát, a bossát, az afrikai ritmusokat. Végső soron nem azonosítja magát a jazzel?

- Mindenféle zene képezi az önazonosságomat. Az én világomban nem léteznek műfajok, stílusok, már csak azért sem, mert ezek kissé olyanok, mint a vallás fogalma.

És mint ahogy nem tartozom egyik vallási közösséghez sem, ugyanúgy a zenét sem osztom fel elkülöníthető kategóriákra.

- Az egyik legkifinomultabb gitárjátékosnak tartják. Mi jelenti az ön számára az etalont?

- Értékelem, ha megbecsülnek, bár a kedves szavak nem mindig fedik a tartalmat. Még nem találtam rá a tökéletességre, de keresem, és ha valaha elérem, elégedett leszek! Hogy őszinte legyek, remélem, soha nem találok rá, mert így legalább a soha véget nem érő tökéletességre törekvés hajt tovább, ami lehetővé teszi számomra, hogy folyamatosan fejlesszem magam, és soha ne érjem be azzal, ahol éppen tartok.

-Sokat vándorolt az évek során: élt Kamerunban, Németországban, Franciaországban, végül az Egyesült Államokban telepedett le. Melyik ország mivel járult hozzá a fejlődéséhez?

- Sok értékes tapasztalat ért minden helyen. A zenei hatásokat illetően, a hazámból hozom magammal az ütős hangszerek hangsúlyosságát, Németország az egymásba fonódó dallamok országaként él bennem, Franciaországhoz a romantikus dalszövegek kötnek, az Államok pedig a sokféle etnikumú zenészek stílusának a fúziója szempontjából meghatározó. A kalandozásaim során megtanultam azt, hogy keményen kell dolgozni, hogy az ember áttörje a zenei korlátokat.

A különböző kultúrák megértése türelemre tanított és arra, hogyan kell alkalmazni őket, hogy innovatív és frissítő hatással legyen azokra, akik hallgatják a zenémet.

- A fiatal zenészek felkarolásának a szándékával kezdett tanítani a New York Universityn?

- Nagy örömömet lelem abban, hogy részt vehetek a felnövekvő zenész nemzedék képzésében. Óriási jelentőségűnek tartom, hogy az idősebb generáció, amelyikhez én is tartozom már, átadhatja a tapasztalatait, a technikai tudását az új generációnak. A megosztás igénye természetes számomra, hiszen valaha én is az anyámnak, a nagyapámnak köszönhetően tanultam meg zenélni. Ha ők nem lettek volna, vélhetően belőlem sem lett volna zenész. Felelősségemnek tartom, hogy továbbadjam a tudásomat a diákoknak.

-Híressé vált mondása, hogy a zene az élet igazi iskolája. Miért gondolja így?

-Dolgozni, utazni, tanulni a világról, a kultúrákról, együttműködni másokkal számomra egy soha véget nem érő folyamat.

A zene nem az élet része, hanem maga az élet. 

A zene a nyelvből származik, és az emberek úgy játszanak, ahogy beszélnek. Ezért játszom természetesen, mert ez egyfajta nyelv. De mindenekfelett a zene az élet ünneplése.

- Milyen „ünneplésre” számíthatunk öntől a Get Closer fesztiválon?

- Néhány régi és új dalt fogok játszani, lesz sok improvizálás a közönséggel is, a többi legyen meglepetés!

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Plusz

Egyre népszerűbb a bakelitlemez, kár, hogy környezetszennyező anyagból készül

Nagyon jól fogynak a PVC-ből készült vinyl-lemezek, de az EU úgy tervezi, hogy betiltja az anyagot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World budapest folk fest

„A zenémben benne van az őseim gyökértelenségének fájdalma is”

Juan de Lerida Franciaországban élő flamencogitáros számára a zene az az út, amin visszatalál spanyol gyökereihez. A flamenco nuevo jeles képviselőjét magyar jazz- és klasszikus zenészek kísérik ezen az úton május 25-én, a Kobuci Kertben, a Budapest Folk Fest keretében.
Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.