Jazz/World

Rögtönzés Liszt Ferenc tiszteletére

2011.10.11. 14:05
Ajánlom
Mit jelent a magyar jazzműfaj két meghatározó zongoristájának, Szakcsi Lakatos Bélának és Oláh Kálmánnak Liszt Ferenc zenéje? Sokkal többet, mintha csak az improvizáció kiindulópontjának tekintenék őket. De annak is fantasztikus...

Lisztről eléggé közismert, hogy virtuózként az elképesztően zongoristákban gazdag 19. század virtuózai közül is kiemelkedik. Lényegében az ő szereplései - néhány kortársával együtt - fektették le annak az alapját, amit a koncertező hangversenyszólista, a klasszikus zene nemzetközi sztárjának képzete ma is jelent. Liszt virtuozitásának, koncertező művész énjének, és nemcsak a korai, az Európát bejáró, turnézó években, hanem a későbbiekben is volt egy olyan eleme, amelyet felvételek híján a korabeli leírásokból csak sejtünk. Eszerint sokkal többet és sokkal bátrabban improvizált, mint az a klasszikus interpretációban ma általánosan elfogadott.

Az európai zene újabb kori történetében a kotta lejegyzése, majd nyomtatott sokszorosítása, illetve a zeneoktatás széles társadalmi körben való elterjedése vezetett oda, hogy az előadó és a szerző funkciói ennyire szétváltak. Holott Mozart, Beethoven, Paganini fantáziái, hogy csak a Liszt számára is fontos példaképeket említsük, gyakran az "itt és most" jegyében születtek. Már Bartóknál elég határozottan tudjuk az egyik fiókba tuszkolni a zeneszerzői, és a másikba a zongorista tevékenységét, de Lisztnél a két megközelítési forma jobban összefonódott. Van olyan műve, amelynek három autentikusnak elismert hangszerelése is szerepel a koncertműsorban, és átiratai azt is jelzik, hogy nem a végsőként rögzített, cizellált műideál vonzotta igazán: gyakran évtizedekkel később is elővette saját műveit, hogy tovább dolgozzon rajtuk. Operaátiratai parádés darabok, hetekkel a bemutató után pódiumra tudta vinni saját verzióját akár egy egész estés színpadi műből, és ezzel hozzájárult annak sikeréhez. Jó okunk van hinni, hogy nem ragaszkodott mindig a kottához, az előadásban eltért attól, és nem csak egy-egy kadenciát, kisebb variációt tett bele, amit ma általában még megengedhetőnek tartanak. És érdemes itt röviden arra is emlékeztetni, hogy a huszadik század második felétől kezdve, John Cage és más zeneszerzők visszahelyezik jogaiba az előadót, nyitva hagyva, rábízva addig a zeneszerzői kompetenciába sorolt művészi döntéseket is.

De kell-e egyáltalán a Liszt-életműben jogcímeket keresnünk arra, hogy hozzányúljunk művéhez, és ne csak azt játsszuk, amit ő lejegyzett, és kiadásra, előadásra jóváhagyott? A Jazzverziók című koncert szereplői, improvizációra nyitott klasszikus zenészek és a rögtönzésben kiteljesedő jazzmuzsikusok sem jogcímet kerestek, hanem a legizgalmasabb módjait annak, ahogy a mai hallgató számára Liszt és a rögtönzés viszonyát, Liszt verziókban gondolkodó szellemét, no meg persze halhatatlan műveit felidézzék.

Szakcsi Lakatos Béla olyan jazz-zongorista, akinél a szerzői és előadói vonások szorosan, elválaszthatatlanul egybefonódnak - saját műfajából viszont kiemelkedik a klasszikusok iránti mély, és tudásszomjtól áthatott érdeklődéssel. Egy operafelkérés nyomán most éppen a Parsifal tanulmányozásában merült el, korábban a huszadik századi modern zeneszerzők, Stravinsky, Schönberg és mások művészetébe mélyedt bele. A Liszt-verziók koncerten fúvósötösre és zongorára komponál egy művet, amelynek zongoraszólamát a rögtönzésekkel együtt ő maga játssza, de a fúvósötös kottaállványaira is természetesen letesz egy-egy kottát. Ennek a műnek a kiindulópontja Liszt I. zongoraversenyének leghíresebb része, az első tétel főtémája. Erre a néhány hangra írja az egész darabot, árulta el a zongorista, de nem a főtémával indul, ahogyan Liszt megírta, előbb a zenekarban, aztán a szólóban. De ez a három hang az ő szerzeményében végig ott fog bujkálni, míg azután a végén kitör.

Aki jobban tudja értékelni a kortárs verziókat az után, hogy meghallgatta az eredetit, annak (is) érdemes eljönnie erre a koncertre. Ugyanis Szakcsi unokaöccse, Lakatos Benjámin, a Zeneakadémia másodéves hallgatója játssza el a klasszikus művet, amire utána improvizál a nagybátyja. Hogy melyiket, az még nem dőlt el véglegesen, lehet, hogy talán éppen a felülmúlhatatlan h-moll szonáta lesz, legalábbis annak egy tétele.

Ennek a koncertnek az improvizáció mellett a kétzongorás felállás adja a különlegességét, mivel szerepet kap Benjáminon kívül Szakcsi másik rokona, és átvitt értelemben tanítványa, Oláh Kálmán is, méghozzá ugyanolyan fontosat, mint Szakcsi, szerzőként és előadóként. Ő is igen sokat tett már a magyar zene elismertetéséért szerte a világon, az USA-ban nyerte meg az egyik legrangosabb komponistaversenyt, kiadott ott lemezt adott, és híres amerikai sztárokat választhatott társul.

Oláh és a Fúvósötösből Klenyán Csaba klarinétos régóta improvizálnak duóban, de ez nem a hagyományos jazzimprovizáció, hanem a jazz által felszabadulttá vált, a klasszikus hagyományt kellőképpen tisztelő interpretátorok előre lépése alkotóvá, alkotótárssá: tipikusan a duó betéteket, plusz tételeket, műfajban és stílusban nagyon hasonló továbbgondolásokat szokott illeszteni 19-20. századi művekhez. Ennek szellemi izgalma eddig mindenhol elbűvölte a közönséget.

Oláh is komponál egy Liszt-hommage jellegű művet a fúvósötös és zongora felállásra, hogy azután duózzon példaképével, Szakcsival. Ketten idén már több nagysikerű koncertet adtak - például Miskolcon vagy Torinóban -, amelyet a teljesen szabad, nyitott szellemű rögtönzés jellemez. Szakcsi már többször, Vulkán Györggyel vagy Lukács Miklóssal is bizonyságát adta, hogy ennek milyen nagy mestere. Oláh Kálmán tapasztalata egyébként az, hogy míg Klenyánnal bizonyos kereteket, nagy vonalakat szóban rögzíteni szoktak az improvizáció előtt, addig Szakcsival a pillanatnyi szellemi-lelki vagy más, akár külső impulzus is továbbviheti a duóimprovizációt, amelyen mindketten a másik ötleteire, közléseire reagálnak, ott helyben.

Oláh Kálmán szerint, aki nem csak a Zeneakadémia jazztanszékén, hanem az idén indult felsőörsi Snétberger Zenei Tehetségközpontban is tanít, úgy tapasztalja, hogy újabban a fiatal roma klasszikus zenészek és növendékek sokkal nyitottabbak a rögtönzésre, és nagyon kreatívak tudnak lenni. Szakcsi Lakatos Béla viszont azt is hangsúlyozta, hogy Liszt maga is az egyik legnagyobb improvizáló zongorista volt. Persze, a zeneszerzők általában tudnak improvizálni, de Liszt ebben magasan kiemelkedett. Ráadásul a jazz műfajához azért is közelebb áll, mert a modern zene egyik előhírnöke volt. A késői Liszt-kompozíciókat Szakcsi kifejezetten moderneknek tartja, nyilván nem véletlen, hogy Bartók ilyen komolyan foglalkozott a zenéjével, ennél fogva is büszkék lehetünk rá, hogy magyar volt - érvelt a Kossuth-díjas zongoraművész.

Jazzverziók - Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán
2011. október 17. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Km.: Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Lakatos Benjámin (zongora), Lakatos Pecek Krisztián (bőgő), a Horizont Fafúvós Kvintett (tagjai: Gyöngyössy Zoltán/fuvola, Horváth Béla/oboa, Klenyán Csaba/klarinét, Bizják Gábor/kürt, Jankó Attila/fagott)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Íme a járványhelyzet-kompatibilis szórakoztatás: indul a Raktárkoncert-sorozat

Zenei legendák, fesztiválzenekarok és a mulatós zene képviselői is feltűnnek a szeptember 21-től kezdődő sorozatban, amelyet a könnyűzenei ipar támogatására indítottak el.
Jazz/World lemez

Budapesti koncertjének felvételét adja ki lemezen Keith Jarrett

Keith Jarrett 2016-ban a Müpában lépett fel. Most duplaalbumon jelenik meg a teljes improvizációs szólókoncert az ECM kiadónál.
Jazz/World ajánló

Szerdán indul a Fonó születésnapi sorozata

A nyári szabadtéri Teraszkoncertek után az idén 25 éves Fonó egy különleges jubileumi válogatással indítja útjára az évadot. A Fonó25 Folkfőváros szeptember 16-19. között egyfajta mixe a zeneház több kedvelt sorozatának.
Jazz/World guessous mesi

Premier: Guessous Mesi a gyermeki énünkről mesél új dalában

Az egzotikus, népi hangzásvilágáról ismert Guessous Mesi, Junior Príma Díjas énekesnő új dallal és videoklippel jelentkezik szeptember 12-én a Fidelio felületén. "Lüktet a lét" című új dala az anyává válás izgalmas és egyben ismeretlen terepe mellett, a saját belső gyermeki énünk megélését dolgozza fel.
Jazz/World lapszemle

Neves szaklap méltatja a Budapest Music Centert

Hosszú cikkben mutatja be a Budapest Music Centert az egyik legolvasottabb jazz-szaklap, az All About Jazz. Nemcsak magáról az intézményről, hanem a körülötte lévő művészi csoportról és az általuk készített hanglemezekről is szó van az írásban.