Jazz/World

Rondó - a jazz-élet hat kiemelkedő személyisége válaszol

2005.05.02. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal a hazai jazz-élet hat képviselőjét kérdeztük arról, hogy véleménye szerint mennyiben változtatta meg a hazai jazz-életet a nemrég megalakult Magyar Jazzművészek Társasága, illetve milyen változásokat vár munkájuk révén?

Pallai Péter

Pallai Péter (jazz-rádióműsor szerkesztő)

Egy olyan országban, ahol a rétegzene mecenatúrája négy évtizeden át hatósági monopólium volt, az ilyen lépés feltétlenül megosztja a jazzvilágot. Ezzel együtt pozitív fejleménynek tartom a Társaság megalakulását. Szemben a Magyar Jazz Szövetséggel, az MJT a jazz-zenészek érdekvédelmi és érdekérvényesítő szerveződése. Számos nyugati országban a jazz-zenészek érdekvédelme nem különül el az egyéb zenei műfajok művelőiétől, de Magyarországon a klasszikus zenészek képviselői eleddig nemigen viselték szívükön “dzsesszista” kollegáik érdekeit. Felróható, hogy az MJT nem öleli fel és nem is törekedett felölelni a magyar jazz-zenész társadalom egészét. Ismerve azonban a hazai viszonyokat, nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar jazz-zenészek többsége képes lett volna egységesen megszerveződni egy ilyen cél érdekében. Elhangzott az is, hogy a szükséges összeget egyéni kapcsolatok révén sikerült biztosítani. Sajnálatos, de ez valószínüleg helytálló, viszont nem igen tudok példát arra, hogy Magyarországon más módon, bármilyen színezetű kormány regnálása idején a művészetek támogatása érdekében közpénzhez lehessen jutni. Arra viszont szükség volt, hogy legyen a fővárosban egy reprezentatív hely, ahol a kispénzű ember is fogyasztási kényszer nélkül hallgathat jó jazzt, és a vendéglátóipari szempontból igényes turista is megtalálja a számítását. A társaság által futtatott Columbus Jazzklub ideális kirakatként szolgálhat kiváló zenészeink számára. Hogy az ember hosszútávon is örüljön a Magyar Jazzművészek Társasága létrejöttének, az elsősorban azon múlik, hogy az MJT tagjai milyen mértékben fognak nyitni a többiek felé, milyen mértékben biztosítanak pódiumot nekik, és mennyire fogják támogatni, ha mások is hasonló kezdeményezésbe fognak.


Horváth Kornél

Horváth Kornél (ütőhangszeres előadóművész, a Magyar Jazzművészek Társaságának tagja)

A Magyar Jazzművészek Társaságának megalakulása merőben új helyzetet teremt a magyar jazz, illetve a magyar nemzeti zenekultúra területén, hiszen tizenegy jazzművész összefogásával eddig példa nélküli érdekképviseleti formát állított fel. A társaság, melynek elnöke Dés László, alelnöke Babos Gyula, minden lehetséges eszközzel azon munkálkodik, hogy itthon és külföldön is minél több fellépési lehetőséget és minél nagyobb publicitást biztosítson művészeinek. Új értékeket hoz létre: ezek közétartozik a Columbus Jazzklub elindítása ez év januárjában, amelynek keretében évi kb. 340 koncert valósul meg. Tervezi továbbá új fesztiválok létrehozását, új jazz műsorok elindítását a médiumokban, illetve minél több megjelenést az írott és elektronikus sajtóban. A társaság fontos feladata a külföldi impresszálás és kapcsolatteremetés is. A Magyar Jazzművészek Társaságának munkája szemléletében is merőben új, mivel tevékenységével nem csak a társasághoz tartozó művészeket segíti, hanem az egész magyar jazz műfaját, továbbá új fellépési lehetőségeket biztosít és pályázatok útján új pénzforrásokat teremt.
Mindezek ismeretében remélem, hogy a magyar jazzművészet egy új fejlődési periódusba lépett, és a megfelelő állami támogatás segítségével, magas művészi színvonalon tudja képviselni magát a hazai, az európai és a világ zenei életében.


H. Magyar Kornél

H. Magyar Kornél (zenei újságíró, a Magyar Jazzszövetség vezetőségi tagja)

Még korai átfogó véleményt alkotni a kérdésben. Tény, hogy a Columbus Jazzhajó működése indulatokat szabadított el, ám ezek visszafogottan már régóta érezhetőek voltak a szakma szűk körében. Megosztottságról lehet hallani, állami támogatások méltánytalan elosztásáról, néhány kiválasztott zenész aránytalan kedvezményezéséről. Szerintem azonban a jelenlegi körülmények között ezek csupán rövidtávú problémák, a felszínei az igazi kérdéseknek. Kétségtelen, hogy a Jazzhajó végre a szélesebb közönség figyelmét is ráirányította a műfajra. Beszédtéma a műfaj hazai helyzete. Amiről sokat beszélnek, az egy idő után sikk lehet. Ami sikk, abba egyre többen bekapcsolódnak. Ahol pedig nagy, erős és sokoldalú a közönség, oda egyre több forrásból érkezhet szponzori támogatás. Nagyon fontos megérteni, hogy elmúlt annak az ideje, amikor egy kulturális intézmény pusztán központi finanszírozásból tervezhet költségvetést. Ezért a hazai jazz jövője is azon múlik, mekkora presztízse van a zenehallgatók és a kultúratámogató cégek döntéshozói körében annak, ha jazzkoncertre járnak. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a Jazzhajóval szoros együttműködésben megalakult Magyar Jazzművészek Társasága csupán az egyik impresszáriós iroda; mellette működnek mások is, akik kevésbé látványosan, csendesebb, hosszú távú munkával, de szintén jazz-előadókra specializálódtak. A hazai jazz magas művészi színvonalához nem férhet kétség, ám a szakmai, szervezési körülmények, a műfaj kommunikációja tekintetében még sok munka akad, és ezek csak egy egészséges versenyszellem légkörében fejlődhetnek.


Borbély Mihály

Borbély Mihály (klarinét- és szaxofonművész, a Magyar Jazzművészek Társaságának tagja)

Az MJT megalakulását a magyar jazzélet jelentős eseményének tartom. Az évtizedekig mostoha sorsra kárhoztatott, ám így is nagyszerű (hazai és nemzetközi) eredményeket és kiváló muzsikusokat felsorakoztató műfaj nagykorúvá lett. Mutatja ezt az a bátorság, ahogyan nagy levegőt véve, elszántan küzd, minden lehető fórumon szót és helyet kér, régi beidegződések ellen érvel. Teszi ezt olyan vehemenciával, hogy néhányakat már-már irritál, s csak azok értik elszántságát, akik tudják: nem csak a zenéjében is megfogalmazott szabadságért, de elemi létéért és jövőjéért küzd. Jó néhányan gondoljuk úgy, hogy más művészeti ágak (film, komolyzene, kortárs tánc és balett) képviselői idejében – vagy legalábbis korábban – vették észre, hogy a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményekkel miként kell együtt élni, és érdekeiket miként kell hatékonyan képviselni. A Magyar Jazz Szövetség, melynek elnökségében három esztendeje dolgozom, profi és amatőr muzsikusok, újságírók, kritikusok, szervezők, klubvezetők, lemezgyűjtők és jazzrajongók átfogó civil szervezete, s mint ilyen a magyar jazz általános meg- és elismertetéséért tevékenykedik. Hogy erre szükség van, úgy gondolom, nem kérdés. Ugyanakkor olyan igények és elvárások is megfogalmazódtak, melyek ennél „szűkebb”-nek tűnő, ám a műfaj szempontjából a lényeget jelentő közösség, a muzsikusok érdekeit képviselik. Ennek a szakmai érdekképviseletnek a megvalósítására olyan új szervezetet kellett létrehozni, melyben a tagok szót értenek, ha vitáznak is, mert ez elemi érdekük, hisz nem a partvonal mellől cinikusan szemlélődő vagy gorombaságokat bekiabáló szurkolókról van szó, hanem olyan „játékosokról”, akiknek ez az életük, szenvedélyük, hivatásuk. Az MJT tagságát jelentő, illetve a tagok által képviselt zenekarokban szereplő muzsikusok (összesen kb. 60 művészről beszélünk!) irányzatokat és generációkat ívelnek át, kötnek össze. Nem zárt szervezetről van szó: a napokban csatlakoznak hozzánk újabb muzsikusok, s nyitottak vagyunk a hasonló célokat kitűző szervezetek felé is. Örömmel üdvözölünk minden hasonló kezdeményezést, mely a nagykorúvá lett magyar jazz érdekében emel szót.


Kaltenecker Zsolt

Kaltenecker Zsolt (jazz-zongorista, a Magyar Jazzművészek Társaságának tagja)

Egy év sem telt még el a Magyar Jazzművészek Társasága alakuló megbeszélése óta, így természetes, hogy hosszabb távú terveink megvalósulása még várat magára. Az első és legfontosabb célkitűzés a Columbus Jazzklub létrehozása és működtetése volt, amely nagyszerűen sikerült: ezt igazolják az egyre gyakoribb teltházas koncertek is. A Klub létrejötte nagy hatással van és lesz Budapest jazzéletére, mivel minden szempontból világszínvonalú jazzklub nincs több városunkban. Az impozáns helyszín kiválasztása mellett a Társaság jelentős összeget áldozott a lehető legjobb hangtechnikára és egy kitűnő zongorára is. Persze a Társaság megalakulása enyhén szólva sok vitára adott okot a szakmában; sokan anélkül hoztak fel érveket ellene, hogy valóban tisztában lettek volna a részletekkel. Azt azonban senki sem vitathatja, hogy ez az első olyan szervezet Magyarországon, amely kizárólag jazz-zenészekből áll, és igazán a jazz-zenészek érdekeit képviseli. Semmiképpen sem szerencsés, ha újságírók, elméleti szakemberek vagy szervezők is beleszólhatnak a zenészekről szóló döntésekbe. A nagyobb léptékű tervek között szerepel a Társaság lassú bővítése (nemsokára két új tagunk lesz), koncertszervezés Magyarországon és külföldön, és legfőképpen a Társaság zenekarainak integrálása a világ zenei vérkeringésébe – például neves szólisták meghívásával.


Binder Károly

Binder Károly (zeneszerző, zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem BTI Jazz Tanszakának vezetője)

A legfontosabb leszögezni: nagyon jó, hogy megalakult a Magyar Jazzművészek Társasága. Eddig a „magyar jazz ügyét” egyedül a Magyar Jazz Szövetség képviselte szervezett formában. A szövetség tizenöt éve folyamatosan működik, országos hatókörű civil szervezet, mely többek között zenei találkozókat, versenyeket szervez, kiadványokat készít és életmű-díjat oszt ki a tagság szavazatai alapján. A négy hónapja megalakult Magyar Jazzművészek Társasága nem rendelkezik ilyen komplex programmal, inkább a tagok – 11 fő – és különböző formációik érdekeinek képviseletéről, rendszeres fellépési lehetőségeikről és fellépti díjaikról szól. Állami pénzből lehetőségük van egy professzionális menedzsmentre, ami mindig is hiányzott a magyar jazz-muzsikusok életéből. Az eddig egy hajóban evező magyar jazztársadalmat erősen megosztotta az új társaság megalakulása. Nem azért, mert létrejött egy ilyen – egyébként fontos és már régen aktuális – szervezet, hanem a megalakulásának a módja és a miniszteri külön keretből hirtelen jött 18.000.000 forintos támogatás miatt. A Magyar Jazzművészek Társasága létrejöttéről a napi sajtóból értesült a szakma. Ennek etikussága a körülmények és előzmények ismeretében erősen megkérdőjelezhető. Az elmúlt időszakban a szakma joggal kérdőjelezi meg, hogy miért éppen X és miért nem Y tagja az új társaságnak. A hír hallatán többen be akartak lépni az új szervezetbe, de nem lehet. Miért? Ki igen és ki nem? Ki dönti el és milyen mérce alapján? – merülnek fel a kérdések. A muzsikusokkal történő beszélgetések során kiderül, hogy a többség kirekesztve érzi magát. Eddig a jazz arról szólt, hogy egy család vagyunk, és egy ügyet képviselünk. Mindenesetre ami megtörtént, az megtörtént; reméljük, később le fognak csitulni az indulatok. Részemről szurkolnék egy nyitott kapukkal működő, nem megosztó, kirekesztő, hanem egyesítő Magyar Jazzművészek Társaságának, amely a pénzen kívül egy Ügyet is szolgálna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Klasszikus

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Színház

Vidéki előadások Budapesten

A Thália Színház szervezésében a Pesti Magyar Színház épületében rendezik meg idén szeptember 3–9. között a népszerű színházi fesztivált, amelyen hét nap alatt nyolc előadás várja majd a közönséget.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Jazz/World gyász

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.