Jazz/World

Rondó - fiatal jazz-zenészek válaszolnak

2005.10.17. 00:00
Ajánlom
Rovatunkban ezúttal három hazai és külföldi iskolában is végzett fiatal jazzmuzsikust kérdeztünk arról, hogy miben látják a hazai és a külföldi jazzoktatás különbségeit?

Párniczky András

Párniczky András (gitár)

Tanulmányok: Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája, American Institute of Music (Bécs), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék, Holland Királyi Zeneakadémia (Hága)

Szeretném elkerülni annak a látszatát, hogy egy ilyen átfogó kérdésre kész válasszal rendelkeznék, ezért előrebocsátom: válaszom szubjektív és nem általános érvényű, inkább saját tapasztalataim összegzésének szánom. Érdemes kitérni az összehasonlításban a tanár-diák viszonyra, az anyagi feltételekre, valamint a módszertani különbségek vizsgálatára. Az első kérdésnél eléggé jól látható a különbség, amennyiben külföldön – szemben a hazai gyakorlattal – nem túl személyes a tanárok viszonya a diákokkal, sőt néha, amikor a tanárom pontban 11-kor azt mondta, hogy „thats it for today”, egy kicsit „gyárszerűnek” éreztem a képzést. Ezzel szemben a magyar gyakorlat – bár sokkal megértőbb a tanuló problémáival (pl. családi helyzet, betegség) kapcsolatban –, túlzott személyességéből fakadóan néha akadályozza a tanulók objektív megítélését. Ami a financiális kérdést illeti, szerintem senkit nem ér meglepetésként a hír, miszerint külföldön még mindig több pénz van oktatásra. Ez indokolja természetesen, hogy odakint miért megoldott a délutáni gyakorlás az iskolában, miért van külön iroda, ami a diákoknak szerez szállást, vagy hogy miért nem probléma ingyenesen stúdiófelvételt készíteni a diákzenekaroknak. Nem indokolható azonban minden a keretek szűkösségével itthon, hiszen a cserediák-programban való részvétel vagy a tanulók fellépéshez juttatása (ez utóbbi itthon sem példa nélküli) elsősorban nem pénz kérdése. Módszertanilag mindenképpen 1:0 oda. Néhány tantárgy egyszerűen hiányzik a magyar jazzoktatásból, ezért nem mindig fogadják el a magyar diplomát külföldön. Magyarországon hivatalosan nincs alapfokú jazzképzés, de közép- és felsőfokon sem rendelkezünk egyelőre olyan jól átgondolt tanrenddel, mint a külföldi intézmények.


Bacsó Kristóf

Bacsó Kristóf (szaxofon)

Tanulmányok: Berklee College of Music (USA), Conservatoire de Paris (Franciaország), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék

Szerintem a jazz és az improvizáció tanítása elég megfoghatatlan feladat. A diáknak vagy megvan az érzéke, nyitottsága és kreativitása ehhez a műfajhoz és a rögtönzéshez, vagy nincs. A tanár szerepe az, hogy a meglévő tehetséget felismerje és jó irányba terelje, megtanítsa a diákot arra, hogyan hallgassa a zenét, és mit gyakoroljon. Ha ez jól sikerül, később a diák önmagát fejlesztheti. Egyszóval biztos recept nincs. A jó iskola feladata az, hogy több módszert, ötletet ajánljon, amelyek alapján a diák ráérezhet arra, ami neki beválik. Persze olyan is van, hogy valaki képességei révén magától rájön a receptre – rengeteg kiváló muzsikust ismerünk (itthon és külföldön), akik semmilyen iskolát nem végeztek. A kérdésre reflektálva: a hazai és a külföldi (nyugat-európai és amerikai) jazzoktatás közti különbségek szerintem a hazai és a külföldi jazzkultúra különbségeiből adódnak – ez alatt a műfaj elismertségét és népszerűségét értem. Nyugat-Európában és Amerikában a jazznek nagyobb hagyománya van, így a világ ezen része a jazzoktatásban is nagyobb múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Az egyik különbség, ami eszembe jut, hogy Magyarországon a klasszikus zeneoktatás struktúráját alkalmazzák a jazzoktatásban, míg az Egyesült Államokban ez nem ilyen kötötten működik: a kötelező tárgyak mellett rengeteg olyan tárgyat vehet fel szabadon a tanuló, amely igazán érdekli. Ezek általában egészen specifikusak, egy stílushoz, egy elmélethez, egy technikához kapcsolódnak; igaz, a diáknak tudnia kell, hogy mire van szüksége, mely tárgyak azok, amelyekkel igazán fejlesztheti játékát, tudását. Egy másik – zenespecifikusabb – különbség a jazzelmélet és az improvizáció oktatása terén mutatkozik. Úgy érzem, itthon különállóként kezelik a kettőt, míg a valóságban a két dolog sokkal szorosabban összefügg. Hazánkban – tapasztalataim szerint – a jazz- és improvizáció-elmélet főként a hangok és a harmóniák összefüggéseire épül, és jóval kevesebb hangsúlyt kap a ritmus, a dallam- és mondatszerkesztés, illetve a megformálás.


Szabó Dániel

Szabó Dániel (zongora)

Tanulmányok: New England Conservatory, Boston (USA), Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszék

Nehéz kérdés… Nyilvánvaló, hogy ha erről a témáról beszélünk, akkor felvetődhet a külföldi és hazai jazz-élet közti különbségek kérdésköre is – de ne menjünk most messzebbre a kitűzött célnál. Én az amerikai jazz-oktatás ismérveiről tudok beszámolni, mivel a bostoni New England Conservatory-n töltöttem két évet egy posztgraduális program részeseként. Röviden összefoglalva: jó értelemben vett profizmusra nevelik a hallgatókat úgy, hogy közben a művészet spontaneitása sem veszik el. Amerikában rengeteg kiváló muzsikus van – ennek megfelelően nagyon nagy a verseny. Aki labdába akar rúgni ebben a közegben, annak univerzalitásra kell törekednie, azaz többféle stílusban kell jártasnak lennie, és technikailag, zenei érettség és rögtönzési képességek szempontjából egyaránt magas színvonalon kell állnia. Nagyon fontos: szeretni kell a jazzt, mert e nélkül az előadás érzelmi hőfoka is langyos lesz… és ha a hőfok nem megfelelő, akkor a show sem az igazi, márpedig Amerikában ez nagy hibának számít. A NEC-n nagyon sok munkát adnak a hallgatóknak: gyakorlás, koncertek meghívott világsztárokkal, próbák, hangszerelési, zeneszerzési feladatok, lexikális tudást gyarapító elméleti tárgyak stb. E területeken egyszerre és egyformán magas színvonalon kell teljesíteni – néha káprázott a szemem – és a fülem – a sok információtól. Hogy mit hiányoltam a magyar jazzoktatásból annak idején? A fent említett elkötelezettséget, a zenébe vetett hitet, a produkciók érzelmi hőfokát, a jazz szeretetét, az egymás és a fiatal zenészek iránti tiszteletet. A kint tapasztalt nyitottság is hiányzott néha. A jazznek ugyanis nincs törvénykönyve, ha van, akkor az már rég nem jazz, mert hiányzik belőle a szabadság, a kreativitás. A jazz számomra művészet, azaz a teremtés egyik lehetséges formája. Ezt komolyan kell venni!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Vizuál

Itt nézheti meg a Természetes fény első előzetesét!

Megérkezett a Závada Pál regényéből készült film első előzetese. Nagy Dénes filmje a Berlinale versenyprogramjában is szerepel. Egy II. világháborús alakulatról szól, amely a keleti fronton teljesít szolgálatot.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Az üveghegyen túl – Új nagylemezt készített a Free Style Chamber Orchestra

Az album azokat a népzenei- és jazz elemeket ötvöző dalokat tartalmazza, melyeket a zenekar a járványügyi korlátozások miatt őszre halasztott, ingyenes ifjúsági koncertsorozatán fogja játszani. A lemezbemutató koncert a tervek szerint április 12-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Egy teljes hét zene és együttlét: Fonó Selection

Ebben az időszakban még fontosabb az egymásra figyelés, a beszélgetés, a másik szempontjainak megértése, a támogatás. A Fonó Selection sorozata idén erről szól. Hétfőtől kezdve minden reggel 8 órakor podcastban beszélgetnek a szakma részvevői, művészek, intézményvezetők, újságírók a piac szereplőit mozgató kérdésekről, esténként pedig duó formációban különleges művészek találkozásaira kerülhet sor, így együtt lép fel Dresch Mihály és Tóth Viktor, Bede Péter és Unger Balázs, Kacsó Hanga és Szabó Dániel, Szokolay Dongó Balázs és Fábri Géza, Varga Veronika és Réti Benedek, ifj Szerényi Béla és Fekete Márton. A hét vasárnap a Fonó 25 díj átadásával zárul, amely a közönség és a szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze, tíz kategóriában díjazzák az alkotókat. A Fonó Selection tartalmai ingyenesen érhetők el a Fonó YouTube- és Facebook-csatornáján.
Jazz/World magazin

Chick Corea – Hogyan kezdjünk ismerkedni a legendás billentyűs zenéjével?

Összeszedtünk tíz felvételt – stúdiólemezeket és élő felvételeket egyaránt –, amelyek remekül bevezetnek Chick Corea világába, ha még nem ismered a művészetét. Azok számára pedig, akik ismerik már az életművet, lehetőséget teremtünk az emlékezésre.
Jazz/World felhívás

Jelentkezőket vár a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Elindult a jelentkezés a Snétberger Zenei Tehetség Központ 11. évfolyamára. Az idén jubileumát ünneplő Snétberger Program keretén belül hatvan hátrányos helyzetű, elsősorban roma származású fiatal kezdheti meg tanulmányait júniusban a felsőörsi központban. Online formában, április 30-ig várják a bemutatkozó videókat.
Jazz/World magazin

Több dalt adtak ki a zenészek tavaly, a koronavírus alatt, mint a korábbi években

A kifizetett jogdíjak fele – 4,74 milliárd forint – jutott hazai dalok, zeneművek alkotóinak. 2020-ban 15 468 magyar zenei szerző részesült jogdíjban és rekordszámú új dal született. A pandémiás helyzet miatt megnőtt a jogdíjak jelentősége, ugyanakkor az Artisjus tavalyi bevételei már 17,7 százalékkal csökkentek, ezen belül az élőzenei jogdíjbevételek a felére zuhantak – tette közé friss zeneipari statisztikáit a szerzői egyesület.