Jazz/World

Rost Andrea: "Már nem ’csak’ operaénekes akarok lenni"

2011.12.13. 12:40
Ajánlom
A napokban jelent meg Rost Andrea: Pannon dalok - Magyar, cigány és zsidó népdalok a Kárpát-medencéből - című legújabb lemeze. A világhírű lírai szopránban, a Bartók, Kodály és Ligeti dalokból összeállított 2008-as lemeze után merült fel a gondolat, hogy a pannon térség zeneiségét is újrafogalmazza. Mindehhez olyan zeneszerző-alkotótársakat talált, mint Jávori Ferenc, a Budapest Klezmer Band vezetője. Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás. Rost Andreát egyebek mellett arról is kérdeztük, gondolkodik-e a közeljövőben (hangos)könyv megírásán is.

- Csaknem három évvel a Magyar dalok című lemeze után jelent meg a Pannon dalok című CD-je.  Ezúttal az a szándék vezérelte, hogy visszataláljon a zenei ősforráshoz?

- Megmondom őszintén, már az előző lemezemmel is pontosan az volt a megfogalmazott célom, hogy megmutassam a világnak, tehát nem csak a hazai közönségnek, hogy mennyire intenzív a magyar népzene jelenléte Bartók, Kodály, vagy Ligeti munkáiban. Ennek kapcsán kezdtem el azon gondolkodni, hogy mi volna, ha tényleg visszamennék a tiszta forráshoz, és megnézném azt, hogy miből is tevődik össze, milyen színei vannak ennek az úgynevezett magyar népzenének. Azt pontosan tudjuk, hogy ebben a térségben mennyi minden találkozott az évszázadok során, elég csak a hódításokra és a megszállásokra gondolnunk, amik a népek keveredése mellett mind-mind hatással voltak a zenei kultúránk kialakulására. Valahogy úgy, mint amikor az ember egy puha gyurmát formáz, akkor is benne marad a kezének a lenyomata. Engem elsősorban az izgatott ebben az elgondolásban, hogyha a magyar, cigány és zsidó zenei hagyományt egymás mellé állítom, akkor a hangszerek révén egy olyan összeköttetést lehet teremteni a zenék között, ami valami újat hoz létre. Soha nem gondoltam volna, hogy amikor a cigányzenében megszólal a klezmer muzsika, az milyen érdekes hangzást képes előhívni! Vagy ha beemeljük a klezmer zenébe a dudát és a cimbalmot, akkor is elképesztően gyönyörű dolgok születnek. Ez a kísérletezés, nekünk muzsikusoknak is, számos meglepetéssel szolgált. Kiderült, hogy mindez csak ma tűnik ennyire idegennek, mert régen Erdélyben a zsidó zenészek hordtak nyakba akasztható kis cimbalmot, tehát ők is használták, úgyhogy magunk között meg is állapítottuk: megint feltaláltuk a spanyolviaszt.De nem baj, mert most legalább újra megmutathatjuk mindezt az embereknek.

- Szemmel láthatóan ez a felfedezés és zenei kísérletezés új energiákkal töltötte fel. Mondhatjuk azt, hogy Rost Andrea újjászületett?

- A Pannon dalok valóban olyan öröm- és szabadságérzetet hozott, ami egy ilyen komolyzenészt, mint én, kiragadott egy kicsikét a melankóliából.  Persze a népzenének is nagyon sok árnyalata van, a keserűség éppúgy megjelenik benne, mint a boldogság. Ez természetesen a komolyzenében is így van, csak valamiért azt sokan olyan távolinak érzik, nem mindenkinek az asztala a „szomorúzene". Bartóknak is ugyanez volt a célja a népzenével: azt akarta ugyanis megtenni, hogy beviszi a mezőről a nép zenéjét a szalonokba, hogy bebizonyítsa: nem idegen a kettő egymástól. Nekem sem kellett átalakulnom, vagy változtatnom az énekstílusomon, amikor a Pannon dalokat készítettük. Bár elismerem, hogy nagyon komoly munkaperiódusnak a végére jöttem rá, hogy nem kell másképpen énekelnem ezen a lemezen, mint ahogyan szoktam. Kiderült, hogy a saját hangomat kell használnom, és pontosan ezért transzponálták a zeneszerzők egyre följebb a dalokat. Azáltal, hogy a dalok magasabb hangfekvésbe kerültek, a saját jól bevált bel canto énektechnikámmal tudom ezeket a dalokat megszólaltatni - természetesen nem olyan vibratóval, mint a Bohémélet Mimijét.

- Aki ismeri Jávori Ferencet, a Budapest Klezmer Band vezetőjét, tudja, hogy a koncertjein kőbe vésett dolgok nem léteznek, és ami megtörtént, még az is megváltozhat. Folyton változó és dinamikus volt a lemezfelvétel folyamata is?

 - Természetesen. Lehet, hogy a lemezbemutató koncert nem ugyanazt fogja szóról-szóra (vissza)adni, mint a lemez, de épp ettől van ez a hihetetlenül nagy szabadságfoka ennek az előadói formának. Borzasztóan élvezem a másikra odafigyelést a színpadon, és ezek a muzsikusok pontosan érzik, hogyha én nem akarok megismételni valamit, vagy ha kétszer énekelnék el egy részt. Nos, ez ugye egy operában elképzelhetetlen. Nekem ez a fajta szabadság eddig ismeretlen volt. Azt is elárulhatom, hogy mindez visszahat az operaénekesnői mivoltomra. Persze nem úgy, hogy most máshogy énekelnék a színpadon, de rájöttem arra, hogy igenis mennyire felszabadíthatom magamat. Továbbra is alázattal teszem a dolgom, tehát ez nem változott, de előjött bennem a játékos énem, és ezt nagyon élvezem.

- Elképzelhető, hogy ezek az „örömzenészek" a hivatalos, vagyis az operaénekesi életében is szerephez jutnak?

- Ezek a zenészek az életem részévé váltak a Pannon dalok műsorral. Bízom benne, hogy lesznek olyan dalestjeim - nemcsak itthon -, ahová Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs, és Lukács Miklós elkísérnek majd. Ami engem izgat, az ugyanis őket is érdekli, hogy például egy Bartók vagy Kodály dal hogyan tud még kiegészülni a dudával vagy a cimbalommal.

Biztos vagyok benne, hogy Bartók, akinek a duda a kedvenc hangszere volt, néz minket föntről, figyel, hallgat és boldog attól, ha azokban a megkomponált dalokban, amiket ő megírt, egyszer csak megszólal a duda hangja. Legalábbis nagyon remélem, hogy nem szentségtörés az, amit mondok, és valóban a ránk bízott örökséget bontogatjuk. Egyúttal arra is keressük a választ, ami itt és most, a 21. században nagyon is lényeges kérdés: hová tart a zene, az operajátszás? Mi lesz a dalénekléssel? A mai felgyorsult életformánkba eposzok nem férnek bele, csak összesűrített életek és gondolatok - azaz a dalok. Egy Wagner opera hat óra, egy Schubert dal pedig négy perc, és állítom, hogy utóbbi ugyanazt el tudja mondani.

- Amennyiben azt kérnék Öntől, hogy készítsen egy rendhagyó (hangos)könyvet,  amiben  zene-és eszmetörténeti háttérmagyarázat, és természetesen rengeteg zenei betét kapna helyet, a válasz igen lenne?

- Valóban szeretnék egy ilyesmi, nem önéletrajzi ihletésű könyvet. Olyan kiadvány foglalkoztat, ahol gondolatok, zenék, érzelmek jelennek meg, s mivel fotózom is, rengeteg képet szeretnék látni benne. És lesz egy csokoládém is, ami Pannon dalok - Tüzes Csokoládé néven fog kijönni, és a lemezbemutató estéjén lehet majd megvásárolni a Müpában, de ez már a non plus ultra (nevet). De visszakanyarodva, mostanra kialakult bennem, hogy már nem „csak" operaénekes akarok lenni. Persze ez most nagyon idézőjelben értendő, mert természetesen ez egy nagyon nehéz és összetett feladat, de már nem elégít ki. Megkapom ugye a felkérést, hogy énekeljek el egy szerepet, megveszem a kottát, megtanulom, gyakorolom, odautazom, eljátszom, előadások, majd vége és lyukba esem, ugye. Az ember belekerül egy légüres térbe, majd jön a következő darab, az újabb felkérés, és ugyanaz folytatódik, megtanulom, fölmondom, vége. Ez már nem elégít ki. Nagyon kíváncsi ember vagyok, s ha lehetőségem lesz rá, biztos, hogy fogok még meglepetéssel szolgálni - remélem, saját magamnak is!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Nő a kreativitás – női történetek a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon

Nincs hiány ikonikus nőalakokban és női történetekben a fesztivál idei programkínálatában.
Jazz/World Jerry Lee Lewis

85 éves Jerry Lee Lewis, a zongorák gyilkosa

Szeptember 29-én lett nyolcvanöt éves az amerikai rock and roll egyik legendája, a botrányairól is ismert Jerry Lee Lewis. A később a country műfajába is elkalandozó énekes-zongoristát nevezték a szülők rémének és gyilkosnak is, igaz, ez utóbbi kitételt azért ragasztották rá, mert gyors ütemben fogyasztotta a zongorákat. A hangszert állva, ülve, sőt cipősarkával is püfölte, még arra is volt példa, hogy az előadás végén felgyújtotta. 
Jazz/World interjú

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Jazz/World hír

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.
Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.