Jazz/World

Sárik Péter: Nekem kell a csend, a séta a Duna-parton

2020.11.18. 16:00
Ajánlom
A hazai jazz élet egyik megkerülhetetlen alakja Sárik Péter. Triójával rendszeresen fellép hangversenytermekben, jazzklubokban, zenei fesztiválokon. Ceglédi. Vele is forgatott a Partitúra a ceglédi adásához, csakhogy online, ugyanis Sárik Péterék akkor éppen Frankfurtban koncerteztek. A beszélgetés szombaton látható a Duna tévén, 14.30-kor. A Fidelio.hu-nak pedig további érdekességekről is mesélt.

Mindig is kimagaslott a zene az érdeklődési körödből?

Igen, noha nem volt muzsikus a családban. De zenei általánosba jártam Cegléden, kivételes pedagógusok tanítottak, sokat kaptam tőlük. Akkor még itthon is hatalmas kultusza volt a Kodály-módszernek, úgyhogy szüleim a lehető legjobbat tették velem, hogy oda írattak be. Régebben sokan úgy tartották: ha valaki művész pályára lép, érdemes egy civil szakmát is elsajátítania, hogy adott esetben legyen miből megélnie. Harminc éves korom körül apukám – kicsit későn kapcsolt – azt javasolta,

a biztonság kedvéért végezzem el a Közgázt. De kevés dolog áll tőlem távolabb.

Többször beszéltél már arról: külön kell választani a zenélést és annak az eladását, a marketingjét.

A zene nem tudja eladni magát, mert az egy termék. Mi, zenészek gyakorlatilag nem különbözünk egy joghurttól: a piacon létezik millióféle, mindegyik finom, de azt veszik meg, amelyik valamiért érdekesebb, egyénibb, mint a többi, vagy szebb a csomagolása. Magyarországon számos tehetséges művész van, ugyanakkor kinyílt a világ, jobbnál jobb zenészek jönnek ide is, és ahhoz, hogy kitűnjön az ember, valamit nagyon jól kell csinálnia. Az egy dolog, hogyan tud valaki zongorázni, mennyire tehetséges, de millió más tényező is van, például a személyiség, az egyéniség, amiről sajnos nem esik sok szó az iskolában, pedig az embereket ez fogja meg igazán.

Fidelio2-155531.jpg

Sárik Péter Trió (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

A széles körben való ismertség megszerzésének elsődleges médiuma változatlanul a rádió?

Nem, a közösségi média átvette a szerepét, az embereknek saját magukról kell médiatartalmat gyártani,

rajtad múlik, hallanak-e rólad.

Sok zenész ezt a fajta önreklámot méltatlannak tartja, de sajnos nincs más út, nem érdemes várni a mindent megoldó menedzserre, mert nem fog jönni. Az elején biztos nem. Majd talán akkor, ha már vagy olyan név, hogy érdemes energiát, pénzt fektetni beléd. De addig nagyon sok melót kell beletenni.

2007-ben alapítottad a Sárik Péter Triót, mely 2013-ban Fonay Tibor és Gálfi Attila csatlakozásával újraszerveződött. Miért éppen trió felállásban gondolkoztál?

Egy olyan csapatra vágytam, amely önmagában is tud működni, viszont kellően rugalmas ahhoz, hogy bármikor kibővüljön. Így hárman, vagy többen, de mi mindig együtt játszunk. Csodálatos énekesekkel, vendégművészekkel lépünk fel, és nagyon változatos a zenei palettánk: egyik nap Bartókot, másnap Jazzkívánságműsort vagy Beethovent adunk elő. A rengeteg koncert miatt pedig olyan szinten ismerjük egymást a fiúkkal, hogy sokszor úgy tűnhet a közönségnek, mintha az improvizáció is megkomponált lenne, pedig ez egyáltalán nincs így, pusztán pontosan tudjuk, mit akar a másik.

A vendégek kiválasztásakor mi az elsődleges szempont, az egyéniség vagy a technikai tudás?

Természetesen nagyon fontos a zenei tudás, de számomra – az évek alatt ezt megtanultam magamról – elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzem magam, nem csak zeneileg, emberileg is. Koncertjeinken nulla „egózás” van: nem versenyzünk egymással, hanem – egymást segítve – közösen játszunk. Akik a mi közösségünkhöz tartoznak – a trió tagjain kívül –, a vendégek és a háttérstáb, mind olyan emberek, akikben maximálisan megbízom, és ezt a közönség is érzi.

Talán ez a sikerünk egyik titka: a színpadon három felkészült férfit lát a közönség, akik megértik egymást, vállalják a véleményüket, és azt a zenét játsszák, amit szeretnek.

Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy emlékezetes koncertet adjunk.

Sem zenileg, sem emberileg nem kötsz kompromisszumot?

Az lenne a vége, hiszen onnantól nem tudna őszinte lenni a produkció. Ha pusztán azért játszanánk egy dalt, mert az majd sikert hoz, az ordítana a színpadról. Az ember kommunikációjának nagy része nem verbális, hanem ősi, ösztönös, minimális jelekből olvasó, komplex rendszer. A zenét is ösztönösen érzik az emberek, ahogy azt is, ha valaki nem igazi. Szerencsére a Sárik Péter Trióban mindenki nyitott,

sokféle műfajt kedvelünk, ezért tudunk hitelesen előadni egy Neoton Família-dalt vagy akár egy Bartók-művet.

A Sárik Péter Trió X Bartók című lemeze egy év munkája.

Az volt a célunk, hogy ismerősebbé tegyük a mai fül számára Bartók Béla zenéjét. Korábban Beethovennel némiképp könnyebb helyzetben voltunk, viszont Bartók nekem nagyon más: mérhetetlenül tisztelem, és ez a tisztelet óriási súlyt helyezett a vállamra. A Zeneakadémia Nagytermét anno ő avatta fel, félelmetes érzés volt ott eljátszani műveinek feldolgozását. Nehéz volt kiválasztani, mely művek alkalmasak a feldolgozásra, majd úgy hozzájuk nyúlni, hogy megmaradjon az eredeti üzenet, ne rontsuk el, mégis hozzárakjunk valami pluszt.

Fidelio1-155531.jpg

Sárik Péter (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

Nem szakadtál el Bartók Bélától, jelenleg az egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára átiratán dolgozol.

Már elkészültem a hangszereléssel, és most kezdjük az érdemi munkát. Még nagyobb falatnak bizonyul, mint a Bartók-lemez, hiszen az első ütemtől az utolsóig megtartottam az eredeti partitúrát, tempókat, dinamikákat. Ez a mélységű elmerülés a klasszikus zenében nekem óriási kihívás, teljesen idegen terep. Ezzel egy időben készül a Jazzkívánságműsor sorozat következő lemeze, és már kacsingatunk a jövő felé. Egyre jobban vonz a népzene, lehet, a későbbiekben abba az irányba is elkalandozunk. De csak ha eljön az ideje.

A Recirquel Újcirkusz Társulat előadásainak zeneszerzője voltál. Másfajta zenei gondolkodást igényelt a feladat?

Nagyon. A szó legszorosabb értelmében programzene volt, amelynek két típusa jelent meg. Az egyikben egy szál zongorával élőben kísértem az előadást, én követtem az artistákat mozdulatról mozdulatra, a másik verzióban ők tanulták meg a zenét, amely – mint a Tom és Jerryben – tökéletes pontossággal a bemutatott koreográfiára volt komponálva. Amúgy nagy lecke volt számomra, hogy néhány akkordos művet, amit az egyszerűsége miatt jazz zenészként én azonnal a kukába dobtam volna, végül megtartottunk, mert Vági Bence rendező ragaszkodott hozzájuk.

Érdekes volt megélni, hogy mi, képzett muzsikusok mennyire mást tartunk értékesnek, mint a civilebb fül. Néha tényleg elég három akkord…

Tavaly több mint száz koncertet adtatok. Ez nem megy az alkotómunka rovására?

Van a vetés, és van az aratás korszaka: ha lemezt készítünk, akkor kevesebb a koncert és rengeteg a próba, majd jön az aratás, amikor sokat játszunk, és tulajdonképpen valójában megtanuljuk az aktuális anyagot. A Bartók-lemezünket ma összehasonlíthatatlanul jobban játsszuk, mint 2018-ban, a lemezfelvétel idején, mintha nem is ugyanaz a zenekar lenne. Most, a pandémia miatt ismét az elmélyülés, a zeneszerzés és a gyakorlás időszaka van. Ehhez nekem kell a csend, séta a Duna-parton vagy az erdőben, de egy filmnézős, másnak unalmasan átlagos este is tökéletes, az őrült pörgés után.

Gyakran turnéztok külföldön is. Mitől tud érdekes lenni a magyar jazz olyan zenei közegben, ahol nagy hagyománya van a műfajnak?

Bárhol játszunk, azt tapasztaljuk, hogy nagyon tetszik a nyugat-európai közönségnek a mi kevert vérünk, a hirtelenebb természetünk. Talán ez az, ami igazán megkülönbözteti a magyar, illetve a kelet-európai jazzt a nyugat- vagy észak-európaitól.

Ha merjük vállalni az egyéniségünket, és nem akarunk hasonlítani máshoz, akkor nyertünk.

És milyen gyakran hall a ceglédi közönség?

Legszívesebben havonta fellépnék Cegléden, de visszafogom magam, nehogy megunjanak. Szülővárosomban több mint 50 éves hagyománya van a jazznek, ezért a ceglédi közönség tökéletesen tudja, mi a jó. Öröm nekik játszani. Úgy érzem, szeretnek is. Ünnep otthon koncertezni.

A Partitúra ceglédi adása ide kattintva nézhető vissza.

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

Kapcsolódó

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

A Sárik Péter Trió azon kevés jazz-zenekar közé tartozik, akiknek sikerült áttörni a jazz üvegplafonját, hiszen koncertjeiket nagy érdeklődés övezi a közönség részéről. A zenekarvezetővel a Sárik Péter Trió x Bartók című új albumuk apropóján beszélgettünk, amit szeptember 21-én mutatnak be a Zeneakadémián.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Színház

Az Örkény falaiban benne van az egész életem – születésnapi beszélgetés Für Anikóval

„I did it my way” – énekli Frank Sinatra, és ezt mondja Für Anikó is, aki február 27-én ünnepli hatvanadik születésnapját. Ráadásul az Örkény Színház Jászai Mari-díjas művésze kettős jubileumot ül az idén, mert a teátrum, amelynek alapító tagja, idén húszéves.
Színház

Bemutatták A vágy villamosát Budaörsön

Az Ördög Tamás által rendezett előadás főszerepében Takács Katalin pályája egyik legerősebb alakítását nyújtja Blanche DuBois-ként.  
Színház

Erősen álmodók – beszélgetés Száger Zsuzsannával és Urbanovits Krisztinával

KV Társulat. Két színésznő, egy csapat. Két vélemény, ami hol közös, hol különböző, ahogy a nevük is mutatja. A két nézet néha találkozik, máskor összecsap, hogy utána összefusson valahol, egy kompromisszumos középpontban.
Színház

Elhunyt Hunyadkürti György, a kaposvári színház örökös tagja

72 éves korában, váratlan hirtelenséggel elhunyt Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész, a Csiky Gergely Színház örökös tagja – tudatta az intézmény.
Klasszikus

Eötvös Péter és Csiba Lajosné Emődi Györgyi is Életműdíjat kapott a Cziffra Fesztiválon

Február 25-én a Zeneakadémián adták át az idei Cziffra Fesztivál elismeréseit. Az életműdíjasok mellett Tehetség-díjjal jutalmazták Abouzahra Amira hegedűművészt, Lukács Gergely tubaművészt és Vida Mónika Ruth zongoraművészt is. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Jazz/World ajánló

Ráadáskoncertet ad Charlie triója a BJC-ben

A nagy érdeklődésre való tekintettel február 20-án a telt házas este nyolc órai koncert után fél tízkor is fellép a Trio Special a Budapest Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Bartók jazzköntösben a Sárik Péter Trióval

Bartók Béla születésének 143. évfordulója alkalmából ad koncertet a Sárik Péter Trió március 25-én 19 órától az Óbudai Társaskörben.
Jazz/World videó

Jó hír – már meghallgatható a Dresch Quartet új albumának dala

„Ha van egy jó érzés, akkor azt elkezdem dalként építeni” – meséli a Kossuth-díjas Dresch Mihály, aki Quartetjével 2022 novemberében az EFG London Jazz Fesztiválon lépett fel. A koncert felvételéből március 8-án jelenik meg a Live in London című album.
Jazz/World ajánló

Világsztárok érkeznek áprilisban a Budapest Ritmóra

Mások mellett Salif Keita, Gérald Toto, Gaye Su Akyol és a BCUC is fellép a főváros legnagyobb világzenei fesztiválján április 11. és 13. között.