Jazz/World

Sárik Péter: Nekem kell a csend, a séta a Duna-parton

2020.11.18. 16:00
Ajánlom
A hazai jazz élet egyik megkerülhetetlen alakja Sárik Péter. Triójával rendszeresen fellép hangversenytermekben, jazzklubokban, zenei fesztiválokon. Ceglédi. Vele is forgatott a Partitúra a ceglédi adásához, csakhogy online, ugyanis Sárik Péterék akkor éppen Frankfurtban koncerteztek. A beszélgetés szombaton látható a Duna tévén, 14.30-kor. A Fidelio.hu-nak pedig további érdekességekről is mesélt.

Mindig is kimagaslott a zene az érdeklődési körödből?

Igen, noha nem volt muzsikus a családban. De zenei általánosba jártam Cegléden, kivételes pedagógusok tanítottak, sokat kaptam tőlük. Akkor még itthon is hatalmas kultusza volt a Kodály-módszernek, úgyhogy szüleim a lehető legjobbat tették velem, hogy oda írattak be. Régebben sokan úgy tartották: ha valaki művész pályára lép, érdemes egy civil szakmát is elsajátítania, hogy adott esetben legyen miből megélnie. Harminc éves korom körül apukám – kicsit későn kapcsolt – azt javasolta,

a biztonság kedvéért végezzem el a Közgázt. De kevés dolog áll tőlem távolabb.

Többször beszéltél már arról: külön kell választani a zenélést és annak az eladását, a marketingjét.

A zene nem tudja eladni magát, mert az egy termék. Mi, zenészek gyakorlatilag nem különbözünk egy joghurttól: a piacon létezik millióféle, mindegyik finom, de azt veszik meg, amelyik valamiért érdekesebb, egyénibb, mint a többi, vagy szebb a csomagolása. Magyarországon számos tehetséges művész van, ugyanakkor kinyílt a világ, jobbnál jobb zenészek jönnek ide is, és ahhoz, hogy kitűnjön az ember, valamit nagyon jól kell csinálnia. Az egy dolog, hogyan tud valaki zongorázni, mennyire tehetséges, de millió más tényező is van, például a személyiség, az egyéniség, amiről sajnos nem esik sok szó az iskolában, pedig az embereket ez fogja meg igazán.

Fidelio2-155531.jpg

Sárik Péter Trió (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

A széles körben való ismertség megszerzésének elsődleges médiuma változatlanul a rádió?

Nem, a közösségi média átvette a szerepét, az embereknek saját magukról kell médiatartalmat gyártani,

rajtad múlik, hallanak-e rólad.

Sok zenész ezt a fajta önreklámot méltatlannak tartja, de sajnos nincs más út, nem érdemes várni a mindent megoldó menedzserre, mert nem fog jönni. Az elején biztos nem. Majd talán akkor, ha már vagy olyan név, hogy érdemes energiát, pénzt fektetni beléd. De addig nagyon sok melót kell beletenni.

2007-ben alapítottad a Sárik Péter Triót, mely 2013-ban Fonay Tibor és Gálfi Attila csatlakozásával újraszerveződött. Miért éppen trió felállásban gondolkoztál?

Egy olyan csapatra vágytam, amely önmagában is tud működni, viszont kellően rugalmas ahhoz, hogy bármikor kibővüljön. Így hárman, vagy többen, de mi mindig együtt játszunk. Csodálatos énekesekkel, vendégművészekkel lépünk fel, és nagyon változatos a zenei palettánk: egyik nap Bartókot, másnap Jazzkívánságműsort vagy Beethovent adunk elő. A rengeteg koncert miatt pedig olyan szinten ismerjük egymást a fiúkkal, hogy sokszor úgy tűnhet a közönségnek, mintha az improvizáció is megkomponált lenne, pedig ez egyáltalán nincs így, pusztán pontosan tudjuk, mit akar a másik.

A vendégek kiválasztásakor mi az elsődleges szempont, az egyéniség vagy a technikai tudás?

Természetesen nagyon fontos a zenei tudás, de számomra – az évek alatt ezt megtanultam magamról – elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzem magam, nem csak zeneileg, emberileg is. Koncertjeinken nulla „egózás” van: nem versenyzünk egymással, hanem – egymást segítve – közösen játszunk. Akik a mi közösségünkhöz tartoznak – a trió tagjain kívül –, a vendégek és a háttérstáb, mind olyan emberek, akikben maximálisan megbízom, és ezt a közönség is érzi.

Talán ez a sikerünk egyik titka: a színpadon három felkészült férfit lát a közönség, akik megértik egymást, vállalják a véleményüket, és azt a zenét játsszák, amit szeretnek.

Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy emlékezetes koncertet adjunk.

Sem zenileg, sem emberileg nem kötsz kompromisszumot?

Az lenne a vége, hiszen onnantól nem tudna őszinte lenni a produkció. Ha pusztán azért játszanánk egy dalt, mert az majd sikert hoz, az ordítana a színpadról. Az ember kommunikációjának nagy része nem verbális, hanem ősi, ösztönös, minimális jelekből olvasó, komplex rendszer. A zenét is ösztönösen érzik az emberek, ahogy azt is, ha valaki nem igazi. Szerencsére a Sárik Péter Trióban mindenki nyitott,

sokféle műfajt kedvelünk, ezért tudunk hitelesen előadni egy Neoton Família-dalt vagy akár egy Bartók-művet.

A Sárik Péter Trió X Bartók című lemeze egy év munkája.

Az volt a célunk, hogy ismerősebbé tegyük a mai fül számára Bartók Béla zenéjét. Korábban Beethovennel némiképp könnyebb helyzetben voltunk, viszont Bartók nekem nagyon más: mérhetetlenül tisztelem, és ez a tisztelet óriási súlyt helyezett a vállamra. A Zeneakadémia Nagytermét anno ő avatta fel, félelmetes érzés volt ott eljátszani műveinek feldolgozását. Nehéz volt kiválasztani, mely művek alkalmasak a feldolgozásra, majd úgy hozzájuk nyúlni, hogy megmaradjon az eredeti üzenet, ne rontsuk el, mégis hozzárakjunk valami pluszt.

Fidelio1-155531.jpg

Sárik Péter (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

Nem szakadtál el Bartók Bélától, jelenleg az egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára átiratán dolgozol.

Már elkészültem a hangszereléssel, és most kezdjük az érdemi munkát. Még nagyobb falatnak bizonyul, mint a Bartók-lemez, hiszen az első ütemtől az utolsóig megtartottam az eredeti partitúrát, tempókat, dinamikákat. Ez a mélységű elmerülés a klasszikus zenében nekem óriási kihívás, teljesen idegen terep. Ezzel egy időben készül a Jazzkívánságműsor sorozat következő lemeze, és már kacsingatunk a jövő felé. Egyre jobban vonz a népzene, lehet, a későbbiekben abba az irányba is elkalandozunk. De csak ha eljön az ideje.

A Recirquel Újcirkusz Társulat előadásainak zeneszerzője voltál. Másfajta zenei gondolkodást igényelt a feladat?

Nagyon. A szó legszorosabb értelmében programzene volt, amelynek két típusa jelent meg. Az egyikben egy szál zongorával élőben kísértem az előadást, én követtem az artistákat mozdulatról mozdulatra, a másik verzióban ők tanulták meg a zenét, amely – mint a Tom és Jerryben – tökéletes pontossággal a bemutatott koreográfiára volt komponálva. Amúgy nagy lecke volt számomra, hogy néhány akkordos művet, amit az egyszerűsége miatt jazz zenészként én azonnal a kukába dobtam volna, végül megtartottunk, mert Vági Bence rendező ragaszkodott hozzájuk.

Érdekes volt megélni, hogy mi, képzett muzsikusok mennyire mást tartunk értékesnek, mint a civilebb fül. Néha tényleg elég három akkord…

Tavaly több mint száz koncertet adtatok. Ez nem megy az alkotómunka rovására?

Van a vetés, és van az aratás korszaka: ha lemezt készítünk, akkor kevesebb a koncert és rengeteg a próba, majd jön az aratás, amikor sokat játszunk, és tulajdonképpen valójában megtanuljuk az aktuális anyagot. A Bartók-lemezünket ma összehasonlíthatatlanul jobban játsszuk, mint 2018-ban, a lemezfelvétel idején, mintha nem is ugyanaz a zenekar lenne. Most, a pandémia miatt ismét az elmélyülés, a zeneszerzés és a gyakorlás időszaka van. Ehhez nekem kell a csend, séta a Duna-parton vagy az erdőben, de egy filmnézős, másnak unalmasan átlagos este is tökéletes, az őrült pörgés után.

Gyakran turnéztok külföldön is. Mitől tud érdekes lenni a magyar jazz olyan zenei közegben, ahol nagy hagyománya van a műfajnak?

Bárhol játszunk, azt tapasztaljuk, hogy nagyon tetszik a nyugat-európai közönségnek a mi kevert vérünk, a hirtelenebb természetünk. Talán ez az, ami igazán megkülönbözteti a magyar, illetve a kelet-európai jazzt a nyugat- vagy észak-európaitól.

Ha merjük vállalni az egyéniségünket, és nem akarunk hasonlítani máshoz, akkor nyertünk.

És milyen gyakran hall a ceglédi közönség?

Legszívesebben havonta fellépnék Cegléden, de visszafogom magam, nehogy megunjanak. Szülővárosomban több mint 50 éves hagyománya van a jazznek, ezért a ceglédi közönség tökéletesen tudja, mi a jó. Öröm nekik játszani. Úgy érzem, szeretnek is. Ünnep otthon koncertezni.

A Partitúra ceglédi adása ide kattintva nézhető vissza.

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

Kapcsolódó

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

A Sárik Péter Trió azon kevés jazz-zenekar közé tartozik, akiknek sikerült áttörni a jazz üvegplafonját, hiszen koncertjeiket nagy érdeklődés övezi a közönség részéről. A zenekarvezetővel a Sárik Péter Trió x Bartók című új albumuk apropóján beszélgettünk, amit szeptember 21-én mutatnak be a Zeneakadémián.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ünnepváró forgatag a Hagyományok Házában

Karácsonyhoz közeledve ünnepi díszbe öltözik a Hagyományok Háza, ahol december 9. és 11. között adventi élményhétvégére hívják az érdeklődőket. Ünnepváró forgatagjukban többek között koncertek, bábelőadások, ringató, színpadi műsorok, mese, gyerektáncház, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a családokat.
Jazz/World ajánló

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Pajtatulajdonosok és fesztiválszervezők találkoztak a Magyar Zene Házában

Kihívásokkal teli időszak következik a kultúrában és az élet minden területén, kérdés azonban, hogy milyen programok lehetnek életképesek. Ezzel a felvetéssel indult a Magyar Fesztivál Szövetség és a Pajtakult által szervezett kétnapos konferencia az elmúlt napokban a Magyar Zene Házában.
Jazz/World ajánló

Új időpontban a 100 Tagú Cigányzenekar ünnepi koncertje

2023. április 23-án tartja meg az eredetileg januárra tervezett Arénás koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar. A szervezők a zenekarral és a helyszínnel egyetértésben, az emelkedő energiaárak miatt döntöttek a halasztás mellett. így az esemény a fűtési szezonon kívüli időpontban lesz megtartva.
Jazz/World ajánló

Az LGT dalaiból ad koncertet a Csík Zenekar a Kongresszusi Központban

December 28-án óévbúcsúztató koncert keretében hallhatják az érdeklődők a Csík Zenekar LGT-dalokból született feldolgozásait, Presser Gábor és Karácsony János közreműködésével. A Budapesti Kongresszusi Központban A dal a miénk című album kompozíciói csendülnek fel.