Jazz/World

Sárik Péter: Nekem kell a csend, a séta a Duna-parton

2020.11.18. 16:00
Ajánlom
A hazai jazz élet egyik megkerülhetetlen alakja Sárik Péter. Triójával rendszeresen fellép hangversenytermekben, jazzklubokban, zenei fesztiválokon. Ceglédi. Vele is forgatott a Partitúra a ceglédi adásához, csakhogy online, ugyanis Sárik Péterék akkor éppen Frankfurtban koncerteztek. A beszélgetés szombaton látható a Duna tévén, 14.30-kor. A Fidelio.hu-nak pedig további érdekességekről is mesélt.

Mindig is kimagaslott a zene az érdeklődési körödből?

Igen, noha nem volt muzsikus a családban. De zenei általánosba jártam Cegléden, kivételes pedagógusok tanítottak, sokat kaptam tőlük. Akkor még itthon is hatalmas kultusza volt a Kodály-módszernek, úgyhogy szüleim a lehető legjobbat tették velem, hogy oda írattak be. Régebben sokan úgy tartották: ha valaki művész pályára lép, érdemes egy civil szakmát is elsajátítania, hogy adott esetben legyen miből megélnie. Harminc éves korom körül apukám – kicsit későn kapcsolt – azt javasolta,

a biztonság kedvéért végezzem el a Közgázt. De kevés dolog áll tőlem távolabb.

Többször beszéltél már arról: külön kell választani a zenélést és annak az eladását, a marketingjét.

A zene nem tudja eladni magát, mert az egy termék. Mi, zenészek gyakorlatilag nem különbözünk egy joghurttól: a piacon létezik millióféle, mindegyik finom, de azt veszik meg, amelyik valamiért érdekesebb, egyénibb, mint a többi, vagy szebb a csomagolása. Magyarországon számos tehetséges művész van, ugyanakkor kinyílt a világ, jobbnál jobb zenészek jönnek ide is, és ahhoz, hogy kitűnjön az ember, valamit nagyon jól kell csinálnia. Az egy dolog, hogyan tud valaki zongorázni, mennyire tehetséges, de millió más tényező is van, például a személyiség, az egyéniség, amiről sajnos nem esik sok szó az iskolában, pedig az embereket ez fogja meg igazán.

Fidelio2-155531.jpg

Sárik Péter Trió (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

A széles körben való ismertség megszerzésének elsődleges médiuma változatlanul a rádió?

Nem, a közösségi média átvette a szerepét, az embereknek saját magukról kell médiatartalmat gyártani,

rajtad múlik, hallanak-e rólad.

Sok zenész ezt a fajta önreklámot méltatlannak tartja, de sajnos nincs más út, nem érdemes várni a mindent megoldó menedzserre, mert nem fog jönni. Az elején biztos nem. Majd talán akkor, ha már vagy olyan név, hogy érdemes energiát, pénzt fektetni beléd. De addig nagyon sok melót kell beletenni.

2007-ben alapítottad a Sárik Péter Triót, mely 2013-ban Fonay Tibor és Gálfi Attila csatlakozásával újraszerveződött. Miért éppen trió felállásban gondolkoztál?

Egy olyan csapatra vágytam, amely önmagában is tud működni, viszont kellően rugalmas ahhoz, hogy bármikor kibővüljön. Így hárman, vagy többen, de mi mindig együtt játszunk. Csodálatos énekesekkel, vendégművészekkel lépünk fel, és nagyon változatos a zenei palettánk: egyik nap Bartókot, másnap Jazzkívánságműsort vagy Beethovent adunk elő. A rengeteg koncert miatt pedig olyan szinten ismerjük egymást a fiúkkal, hogy sokszor úgy tűnhet a közönségnek, mintha az improvizáció is megkomponált lenne, pedig ez egyáltalán nincs így, pusztán pontosan tudjuk, mit akar a másik.

A vendégek kiválasztásakor mi az elsődleges szempont, az egyéniség vagy a technikai tudás?

Természetesen nagyon fontos a zenei tudás, de számomra – az évek alatt ezt megtanultam magamról – elengedhetetlen, hogy biztonságban érezzem magam, nem csak zeneileg, emberileg is. Koncertjeinken nulla „egózás” van: nem versenyzünk egymással, hanem – egymást segítve – közösen játszunk. Akik a mi közösségünkhöz tartoznak – a trió tagjain kívül –, a vendégek és a háttérstáb, mind olyan emberek, akikben maximálisan megbízom, és ezt a közönség is érzi.

Talán ez a sikerünk egyik titka: a színpadon három felkészült férfit lát a közönség, akik megértik egymást, vállalják a véleményüket, és azt a zenét játsszák, amit szeretnek.

Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy emlékezetes koncertet adjunk.

Sem zenileg, sem emberileg nem kötsz kompromisszumot?

Az lenne a vége, hiszen onnantól nem tudna őszinte lenni a produkció. Ha pusztán azért játszanánk egy dalt, mert az majd sikert hoz, az ordítana a színpadról. Az ember kommunikációjának nagy része nem verbális, hanem ősi, ösztönös, minimális jelekből olvasó, komplex rendszer. A zenét is ösztönösen érzik az emberek, ahogy azt is, ha valaki nem igazi. Szerencsére a Sárik Péter Trióban mindenki nyitott,

sokféle műfajt kedvelünk, ezért tudunk hitelesen előadni egy Neoton Família-dalt vagy akár egy Bartók-művet.

A Sárik Péter Trió X Bartók című lemeze egy év munkája.

Az volt a célunk, hogy ismerősebbé tegyük a mai fül számára Bartók Béla zenéjét. Korábban Beethovennel némiképp könnyebb helyzetben voltunk, viszont Bartók nekem nagyon más: mérhetetlenül tisztelem, és ez a tisztelet óriási súlyt helyezett a vállamra. A Zeneakadémia Nagytermét anno ő avatta fel, félelmetes érzés volt ott eljátszani műveinek feldolgozását. Nehéz volt kiválasztani, mely művek alkalmasak a feldolgozásra, majd úgy hozzájuk nyúlni, hogy megmaradjon az eredeti üzenet, ne rontsuk el, mégis hozzárakjunk valami pluszt.

Fidelio1-155531.jpg

Sárik Péter (Fotó/Forrás: Sárik Péter Trió)

Nem szakadtál el Bartók Bélától, jelenleg az egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára átiratán dolgozol.

Már elkészültem a hangszereléssel, és most kezdjük az érdemi munkát. Még nagyobb falatnak bizonyul, mint a Bartók-lemez, hiszen az első ütemtől az utolsóig megtartottam az eredeti partitúrát, tempókat, dinamikákat. Ez a mélységű elmerülés a klasszikus zenében nekem óriási kihívás, teljesen idegen terep. Ezzel egy időben készül a Jazzkívánságműsor sorozat következő lemeze, és már kacsingatunk a jövő felé. Egyre jobban vonz a népzene, lehet, a későbbiekben abba az irányba is elkalandozunk. De csak ha eljön az ideje.

A Recirquel Újcirkusz Társulat előadásainak zeneszerzője voltál. Másfajta zenei gondolkodást igényelt a feladat?

Nagyon. A szó legszorosabb értelmében programzene volt, amelynek két típusa jelent meg. Az egyikben egy szál zongorával élőben kísértem az előadást, én követtem az artistákat mozdulatról mozdulatra, a másik verzióban ők tanulták meg a zenét, amely – mint a Tom és Jerryben – tökéletes pontossággal a bemutatott koreográfiára volt komponálva. Amúgy nagy lecke volt számomra, hogy néhány akkordos művet, amit az egyszerűsége miatt jazz zenészként én azonnal a kukába dobtam volna, végül megtartottunk, mert Vági Bence rendező ragaszkodott hozzájuk.

Érdekes volt megélni, hogy mi, képzett muzsikusok mennyire mást tartunk értékesnek, mint a civilebb fül. Néha tényleg elég három akkord…

Tavaly több mint száz koncertet adtatok. Ez nem megy az alkotómunka rovására?

Van a vetés, és van az aratás korszaka: ha lemezt készítünk, akkor kevesebb a koncert és rengeteg a próba, majd jön az aratás, amikor sokat játszunk, és tulajdonképpen valójában megtanuljuk az aktuális anyagot. A Bartók-lemezünket ma összehasonlíthatatlanul jobban játsszuk, mint 2018-ban, a lemezfelvétel idején, mintha nem is ugyanaz a zenekar lenne. Most, a pandémia miatt ismét az elmélyülés, a zeneszerzés és a gyakorlás időszaka van. Ehhez nekem kell a csend, séta a Duna-parton vagy az erdőben, de egy filmnézős, másnak unalmasan átlagos este is tökéletes, az őrült pörgés után.

Gyakran turnéztok külföldön is. Mitől tud érdekes lenni a magyar jazz olyan zenei közegben, ahol nagy hagyománya van a műfajnak?

Bárhol játszunk, azt tapasztaljuk, hogy nagyon tetszik a nyugat-európai közönségnek a mi kevert vérünk, a hirtelenebb természetünk. Talán ez az, ami igazán megkülönbözteti a magyar, illetve a kelet-európai jazzt a nyugat- vagy észak-európaitól.

Ha merjük vállalni az egyéniségünket, és nem akarunk hasonlítani máshoz, akkor nyertünk.

És milyen gyakran hall a ceglédi közönség?

Legszívesebben havonta fellépnék Cegléden, de visszafogom magam, nehogy megunjanak. Szülővárosomban több mint 50 éves hagyománya van a jazznek, ezért a ceglédi közönség tökéletesen tudja, mi a jó. Öröm nekik játszani. Úgy érzem, szeretnek is. Ünnep otthon koncertezni.

A Partitúra ceglédi adása ide kattintva nézhető vissza.

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

Kapcsolódó

„Olyan jó lenne, ha őszintébb lenne a viszonyunk a jazzhez és Bartókhoz!”

A Sárik Péter Trió azon kevés jazz-zenekar közé tartozik, akiknek sikerült áttörni a jazz üvegplafonját, hiszen koncertjeiket nagy érdeklődés övezi a közönség részéről. A zenekarvezetővel a Sárik Péter Trió x Bartók című új albumuk apropóján beszélgettünk, amit szeptember 21-én mutatnak be a Zeneakadémián.

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor legújabb szériája szeptember 12-től várja a nézőket a képernyő elé. Az új részek szombatonként 14.30-kor kezdődnek a Duna Televízióban.

Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

A korábbi részek itt érhetők el>>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Színház

Herczeg Tamás leköszön a Szegedi Szabadtéri Játékok éléről

Harangozó Gyula művészeti igazgató szintén elköszön a Fesztivál vezetésétől.
Zenés színház

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.
Jazz/World ajánló

Feltörekvő fiatal jazz-zenészek veszik birtokba a Müpát

A Jazz Showcase a feltörekvő hazai jazz-zenekarok számára évek óta az egyik legfontosabb fellépési lehetőség, ahol megmutathatják magukat a szélesebb közönség és a szakma képviselői előtt. Ez idén sem változik, és bár a vírushelyzet miatt a megszokott formátumtól eltérően, de már 14. alkalommal költözik a Müpa – ezúttal virtuális – tereibe a jazz.
Jazz/World fonó

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.