Jazz/World

Sena: "Az ötleteimet nem kötöm le egy zenészhez"

2014.08.03. 06:58
Ajánlom
Aki egyszer már látta és hallotta őt énekelni, az biztosan megjegyzi a nevét, mert különleges zenei jelenség. A tizennyolc éves kora óta Budapesten élő Sena Dagadu, az Irie Maffia énekese a hiphop, a rap, a soul mellett a ghánai zenei elemeket is repertoárjába építette 2013-as szólóalbumán. A dívaságról és az afrikai könnyűzenéről is szó esett beszélgetésünk közben. INTERJÚ

- Kottát írni és olvasni nem tudsz, pár éve mégis foglalkozol zeneszerzéssel is. Technikailag ezt hogyan kivitelezed?

- Természetesen egy gép segítségével. Olyan korban élünk, amikor egy laptoppal könnyen áthidalható ez az akadály. A komponáláshoz van egy billentyűzetem és egy zeneszerkesztő programom, amin hangszereket tudok hozzá választani, miközben magamnak feljátszom a dallamokat. A férjem (Élő Márton, az Irie Maffia alapítója, zenésze - a szerk.) is ezt használja, az ő buzdítására próbáltam ki, és tényleg felszabadító érzés volt a használata, mert sok lehetőség rejlik benne.

- Előtte korlátozva érezted magad amiatt, hogy nem volt ilyen eszközöd?

- Korábban nem foglalkoztam vele annyira. Sok jó zenész vesz körül, akikkel alapvetően úgy dolgoztam, hogy nagyjából kész zenei anyagot kaptam tőlük, amihez ők szöveget kértek tőlem. A mostani szóló munkának az az előnye, hogy sokkal szabadabbnak érzem magam, hozhatom a saját ötleteimet.

- A férjed, Élő Márton, aki a zenélésben is sokoldalú társad, szintén nagyon szereti a ghánai hangszereket. Rajtad keresztül vezetett az útja ebbe a világba?

- Ő amúgy is nagyon szereti a progresszív világzenét, főleg a kolumbiai, brazil és afrikai dallamok izgatják. De amikor mi találkoztunk, akkor azt mondtam neki, hogy ha velem akarsz járni, akkor ki kell jönnöd velem Ghánába, mert ha azt nem bírod, akkor ennyi volt. A férjem kint viszont nem megijedt, hanem tágra nyílt a szeme, és teljesen elmerült a zenei élményekben. Háromszor voltunk együtt Ghánában, ahol már ő is nagyon otthonosan mozog. Amikor megérkezünk, fel szokta hívni a haverjait, és csinálnak programot tőlem függetlenül is.

- Az első 2003-as hiphop albumodat még nem, de a tavalyi Lots of Trees dalait már nagyon meghatározták a ghánai gyökereid. Hogyan kell egyáltalán elképzelni a ghánai könnyűzenei életet?

- Erősen elüt Budapesttől. Itt már van egy jól bejáratott zenei szféra, egy gépezet, amiben a zenészek viszonylag könnyen mozognak. Ghánában viszont a hetvenes évek zenei fénykora után nehéz idők jöttek, amikor a zenészek eladták a hangszereiket. Bár a tradicionális ghánai zene mindig jelen volt, de a nyugati típusú, kötetlenebb zenekari felállás ott máshogy működik. Amikor a magyar underground zenei világból visszalátogattam a szülővárosomba, Accrába, azt láttam, hogy nyilvános helyeken, például bárokban, kis klubokban nincsenek élő koncertek. Két lehetőség volt a zenei szereplésre: ha nagyon híres vagy, akkor felléphetsz nagy színpadi show keretében, ha meg nem, akkor a strandon előveheted a dobodat és a gitárodat. A közönséggel kapcsolatba lépő kisszínpados felállás hiányzott. Az elmúlt öt-hat évben ez szerencsére átalakult, amiben nekünk is szerepünk volt.

- Hogyan tudtatok ezen változtatni?

- Pár baráttal elkezdtük a The Movement nevű mozgalmat: kis bárokat és kötetlenebb zenélésre alkalmas helyszíneket kerestünk, meg olyan fiatalokat, akik nyitottak voltak arra, hogy open mic szerűen fellépjenek öt-tíz perces blokkokban. Tulajdonképpen kis színpadokat szerveztünk, ami működni is kezdett. Ez a zenei fordulat nem csak a mi munkánknak volt köszönhető, de mégis nagy hatással voltunk az emberekre. Rájöttek a zenészek, hogy később ezt ők maguk is tudják majd folytatni.

- Tinédzserként hol szívtad magadba a zenét?

- Ghánában mindenhol zene szól: a buszon, a kocsiban, az utcasarkon. Nekem apukám nagyon sokat utazott, és a kérésünkre ő is mindig hozott haza zenét a külföldi útjairól. Ha elment például Amerikába, mondtuk neki, hogy amíg ő a konferencián van, addig vegye fel VHS-re az ottani zenecsatornák műsorait. A kazettákat pedig szépen hazahozta nekünk. Így mi is meghallgathattuk otthon az Európában és Amerikában éppen menő rapzenéket.

- Sorolj fel párat a sok zenei stílusból, amik meghatároznak most téged.

- Rap, soul, trip hop, afrobeat, afro hiphop, a férjem hatására most már a moombahton is. A legújabb, amivel épp ismerkedek a trap világa, meg olyan zenei irányzatok, amiknek a nevét se tudom. A legtöbbje izgalmas hangszínek és ritmusok sokszínűségével játszik, ami azért is érdekes, mert ezek a mai menő, progresszív ritmikák visszavezetnek a ghánai emlékeimhez.

- A 2013-as Lots of Trees lemezzel kicsit háttérbe szorítod a zenekari fellépéseket, és a szólókarrierre koncentrálsz majd?

- Nem hiszem, mert szeretek sokféle zenésszel együtt dolgozni. Ahogy mondtam, én az ötleteimet rögzítem, de azt másokkal közösen valósítom meg, és az ötleteimet sem kötöm le csak egy zenészhez. Több séf keze által több ízt tudok belevinni a zenémbe.

- Az új szólóalbum megjelenése után Franciaországban találtatok egy koncertszervező irodát is.

- Először egy francia kiadóval kellett megegyezni, ez volt a Soulbeats Records. Egy kicsi, alapvetően reggae-vel foglalkozó kiadóról van szó, akik szerencsénkre bővíteni akarták a portfóliójukat, mi pedig örültünk, hogy érdekeljük őket. Aztán idén tavasszal egy párizsi koncertünk után egy koncertszervező ügynökség is mellénk állt, ennek köszönhetően már több külföldi fesztiválon jártunk, és sikerült nyitnunk ebbe az irányba.

- Korábban úgy nyilatkoztál egy interjúban, hogy te egy komoly asszony vagy. Nekem ezen túl a díva szó is beugrik rólad. Gyúrsz te erre tudatosan? Tetszik a dívaság?

- Tetszik, ha dívának hívnak, de egyáltalán nem építem tudatosan ezt az imázst. Ami inkább érdekes, az az Irie Maffiában betöltött szerepem, mivel hosszú évek óta egyedüli nőként dolgozom tizenegy férfi között. Muszáj volt valamiképpen felvállalnom magamat, bele kellett nőnöm ebbe a társaságba, megtanultam kiállni magamért.

- Ki lenne az a híres, még élő zenész, akivel legszívesebben elbeszélgetnél egy vacsora mellett?

- Tina Turner. Vele szívesen leülnék beszélgetni, sőt pezsgőznénk is! (nevet) Nagyon izgalmas karrierje volt, biztos, hogy nem lenne vele unalmas a beszélgetés.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Most megtudhatod, kik alakítják a jövőben a magyar jazzt

Tizenkettedik alkalommal jelentkezik Közép-Európa legjelentősebb, jazztehetségeket felvonultató tehetségbörzéje, a Jazz Showcase február 8 és 10. között, ahol a fiatalok mellett már ismert magyar és külföldi előadók is fellépnek az esti nagy koncerteken.
Jazz/World ajánló

Hajdu Kláráért szurkolhatunk A Dal 2019 előválogatójában

A Dal 2019 legjobb 30 mezőnyébe bekerült a magyar jazzélet egyik kiemelkedő énekese, Hajdu Klára a You’re gonna rise című dalával, amit január 26-án mutat be élő adásban.
Jazz/World videó

A kecskeméti zeneiskola a Trónok harca zenéjével támadott a plázában

Kétszáz zenész és énekes ünnepelte villámcsődülettel az M. Bodon Pál Alapfokú Művészeti Iskola fennállásának 125. évfordulóját. Videó!
Jazz/World ajánló

„…a jó dolgok úgyis összekapcsolódnak"

A 2019. esztendőben több jubileumi programmal lép a Pesti Vigadó színpadára a Kaláka együttes: Kiss Anna 80. születésnapja, Kányádi Sándor születésének 90. évfordulója, valamint Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. A rendezvényekről és az 50 éves együttes titkáról Gryllus Dániellel, a Kaláka alapítójával, a Gryllus Kiadó vezetőjével beszélgettünk.
Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.