Jazz/World

Sinka Ének

2007.10.22. 00:00
Ajánlom
Hej, azt a betyár mindenit ennek a kacskaringós, dúló-fúló, tíz fillérér’ szemen szúró, nagyhangú, dölyfös világnak! – fakadtam volna ki fennhangon, de tudtam, hogy nem érdemes. Meg aztán a második, harmadik gondolat elnyomta felindultságomat: hogy így kelljen szárba szöknie a tehetség magjának! – sopánkodtam csendesen…

Mi lett volna, ha azon a fosos bárányon Petőfi-kötet helyett másfél liter törkölypálinkát vált ki magának az a bojtárfiú? Ha a kebelét feszítő strófákat nem adja át az örökkévalóságot hirdető papírosnak, hanem elereszti a bondorákon síró szélnek? Vagy ha ereje nem engedi, hogy kiszakadjon onnan, ahova köti a rög, és megmarad afféle "Hortobágy poétájának", hogy a szívében nőtt megannyi virágot a csorda népek lelegeljék?

– Így tipródtam magamban, amikor Sinka István költészetének remekeit egy újszerű, mégis autentikus megvilágításban láttató kiadványt forgattam a kezemben: Sinka Ének. Ez a címe Berecz András legújabb, "kétlemezes könyvének". Így kell leírnom, mert a két CD-lemeznyi ének előszavának sorai, a dalok szövegeinek leírása oly míves keretet kaptak, hogy azt nem lehet holmi egyszerű lemezborítónak tekinteni. Most, a lemezbemutató koncert közeledtével ismét elővettem, hogy néhány jó szívvel rótt bekezdésben, a lehető leghívebb felvezetéssel tudjam ajánlani ezt a nem mindennapinak ígérkező eseményt. A mindenség egy csirkecsonton is meg tud fordulni. Sinka István, a bihari legelők mezítlábas "fekete bojtárja", a huszadik századi magyar irodalom történetének egyik legdrámaibb hangú, legelkeseredettebb és – talán éppen indíttatásánál fogva – legeredetibb költőjévé vált. De nem lehet tisztem Sinka költészetének ki tudja, hányadik méltatása, netán esztétikai elemzése. Ezt meghagyom a nálam ehhez sokkal jobban értő tollforgatóknak. A magam részéről sokkal izgalmasabbnak tartom azt a foglalatot, amelyben Berecz András elénk tárja Sinka István verseit.

Ha ezt a kifejezést halljuk: "énekelt vers", lelki füleinkkel szinte önkéntelenül, a világ legtermészetesebb dolgaként várjuk, hogy megszólaljon egy (leginkább akusztikus spanyol) gitár. Aztán a gitár mellett szólhatnak ott más hangszerek is. Sebő Ferenc révén még akár egy tekerő is, vagy más emlékeinkből előléphet a cselló és persze a blockflöte, okvetlenül. Berecz András, aki eddig csak népdalt énekelt, most dallamot kölcsönzött Sinka verseinek, de eddigi zenei pályafutásához híven azt úgy sikerült kikanyarítania, hogy vers és népdal itt alig válik külön egymástól. Ő maga a bevezetésben erről így vall: „Dallam az itt elhangzó versekhez úgy került, ahogy a hagyományban és főleg a pásztorhagyományban még ma is szokott: amely szöveg és dallam titokban összemelegedett, majd ’félhangosan’ a mások szemöldökit se rántotta magasba, együtt maradt. Itt-ott a dallamok
megváltoztatásaiban olyan régi pásztornótafák, sirató asszonyok voltak mintáim – hangfelvételekről –, akik hajlékonyságukkal, lelisükkel [t.i. változatképző készségükkel], szövegek dallamok felszakasztásaival, igazításaival többek közt Bartók és Kodály csodálatát is kivívták.” Bihar, Békés, a Hajdúság és a Nagykunság dallamhagyományával, az itteni pásztorélet jellegzetes hangszereivel: furulyával, dudával, bondorával (azaz citerával), tárogatóval, facimbalommal ötvöződik itt Sinka István költészete. És a versek mellett, azokkal teljes harmóniában megszólalnak valódi népdalok, kiszámolók, mondókák, Istvánnapi köszöntők is – mind magas szintű, hiteles tolmácsolásban. Ez az a zenei világ, amelyben a költő maga is eszmélt, és csak a véletlen műve, hogy Kodály nagyszalontai gyűjtése alkalmával Sinka maga is nem vált a népzenekutató adatközlőjévé. (Éneklésének kései hangfelvétele bizonyítja, hogy bizton meg tudott volna felelni a mester kritikus zenei érzékének.)

A magyar hagyományos zenei kultúra hangszeres teljesítményei két társadalmi csoport közegében teremtek legtöbb gyümölcsöt: a muzsikus cigányok és a pásztorok között. Gyaníthatjuk, hogy a nagy népzenekutató előfutárok gyűjtéseiben miért éppen ez utóbbi társaság öntudatos dalai, mívesen faragott, nagy becsben tartott furulyái és mágikus történetek övezte bőrdudái kerültek előtérbe. Ők is azt az őserőt vélték felfedezni ebben a világban, amely Sinka költészetén is önkéntelenül átüt. Az önazonosságnak azt a kontinuitását, amely a huszadik század fájdalmas feldaraboltságában, az egyre szerteágazóbb, egyre megfoghatatlanabb identitás ködében biztos igazodási pontként állhatott a szilárd fogódzókat, a megkérdőjelezhetetlen hivatkozási alapot keresők szeme előtt. A vonósbandák zenészei a pásztorokkal szemben a szórakoztatás sokszor magas színvonalú, ám kötelezően divatkövető személyzetének számítottak. Hogy ez a mesterség mégis találkozott, és kölcsönösen szívélyes, mondhatni stílusformáló kapcsolatban tudott állni a pásztorok világával, azt a Sinka Ének néhány, hegedűvel, cimbalommal kísért felvétele is híven tükrözi. Berecz Andrást ebben a vállalkozásában is a szakma legkiválóbb zenészei segítik. Gombai Tamás, Molnár Miklós hegedülését, Balogh Kálmán cimbalomjátékát vagy Juhász Zoltán dudálását, furulyálását nem szükséges ecsetelgetni, neveik a melléjük rendelt hangszerek esetében a minőség védjegyét jelentik. Mellettük még sok éneklő, zenélő kolléga, egy-egy idős bihari pásztor vagy éppen sípkészítő mondókát harsányan, őszintén elkiáltó gyermek hangja is felcsendül a felvételeken. Reméljük, a koncertről sem fognak hiányozni.

És hát igen, itt van maga a főszereplő. Berecz András negyedszázados szakmai pályafutásának tanúsága egy lángoló felkiáltójel lehet a Kodály nevét ma oly szívesen használó szólamok lápjában. Gondoljuk csak el: a dal – költészet. Létét az ember önkifejezési igényének, abban is az "emeltszintű" közlés szükségének köszönheti. Dalban azt is el lehet mondani, amire nem elég a beszélt nyelv, a dal átviszi azt az üzenetet is, amelynek terhét nem bírják el az egymásba öltött szavak. És mivel a dal költészet, ezért emeli a lelket. Oldja és köti háborgásait, vigasztalja bánatát, vagy a csillagokig elrepíti örömujjongásait. Minden ma élő, átlagos zenei érzékű, nyolcvanéves parasztember ezrével hordozza magában az ilyen költészet strófáit. (És akkor mi, huszon-, harminc-, negyvenesek még holmi haladásról győzködjük magunkat. Kodály országában…) Ennek a hol kifinomultan érzéki, hol szókimondón vádoló, komor zenei-poétikai műveltségnek a felmutatására vállalkozott Berecz András. Mindig megtalálja a dalban azt a mélységet, amellyel a konkrét tartalmakon túl is üzenni tud, még azoknak is, akik már semmilyen szállal nem kötődnek a guzsaly szárához, és a legködösebb álmaikban sem fogják már az eke szarvát. Az egyetemes értékeket keresi és mutatja fel, ezekre eszméltet a folklór és a műköltészet mezsgyéjén bucskázó Sinka Énekben is.

Európa közepe táján az itt élők súlyos millióinak gyökerei a Sinkáéhoz hasonló szegényparasztok, zsellérek, pásztorok világába nyúlnak vissza. És eme nem is olyan távoli felmenők hagyományos műveltségét valójában csak a szegénység választotta el a szerencsésebb, vagyonosabb gazdákétól. A kettő egyébként ugyanazon tőről fakadt. Erről nyesegette a jó népet szorgalmasan, új világot hirdetve az elmúlt száz-egynéhány esztendő. És most itt állunk, próbálunk magunkra aggatni különféle ál-lombokat, de félő, hogy már nagyon nincs mire. Berecz András, mint eddig oly sokszor, most a Sinka Ének dalaival is felnyalábolt néhány oltógallyat. Elhozta, hogy készséggel felajánlja értünk/nekünk. Aki hittel átveszi, abban új erőre kaphatnak. Gyertek, hallgassátok…

(2007. október 28. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - "16 éves se voltam" - Berecz András előadása; km.: Berecz András (ének, mese), Juhász Zoltán (furulyák), Szabó Dániel (cimbalom), Ökrös Zenekar)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.