Jazz/World

Snétberger Ferenc: "Berlin nekem a második otthonom"

Az 1988 óta Berlinben élő Liszt-díjas gitárművész annyira beleszeretett egy régi Gibson Super 400 elektromos gitár hangjába, hogy a közeljövőben olyan lemezanyagot készül felvenni, amilyet korábban még soha: triójával elektromos kamarajazzt játszik rajta. INTERJÚ

Bár a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ második évfolyamának jelenlegi diákjai még bőszen a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezendő április hatodiki, Thália Színházbeli zárókoncertre készülnek, már javában zajlanak a felvételik a következőre.

- Szakmai vezetéseddel 2011 nyara óta működik Felsőörsön az a tehetséggondozó intézet, amelyben neves hazai zenész-tanárok (László Attila, Rozsnyói Péter, Oláh Tzumo Árpád, Barcza-Horváth Attila, Bacsó Kristóf, Lamm Dávid, Lantos Zoltán, Farkas Rózsa) és vendégelőadók (Roby Lakatos, David Friedman, Peter Weniger, Paolo Vinaccia) segítik a 12-20 év közti roma fiatalokat képességeik kibontakoztatásában. Közel két év távlatából hogy látod: volt értelme belevágni?

- Persze, nagyon is. Ez az álom régóta elkísér, hisz a kilencvenes években Berlinben egyszer már indítottam hasonló szellemű iskolát a tehetséges roma gyerekek felkarolására. Öt-hat éven át, amíg az állam támogatta, az intézmény prosperált, aztán pénzhiány miatt kénytelen voltam bezárni. A felsőörsi iskola a berlini kezdeményezésnek egyfajta folytatása. S már az eddigi tapasztalatok alapján is látható, hogy a gyerekek milyen mértékű fejlődésen mentek keresztül ebben az inspiráló környezetben. A fellépéseik pedig fényesen igazolják, hogy a projekt egyik célja - a központban színpadképes, együttes muzsikálásra nyitott zenészek nevelődjenek - teljes mértékben megvalósult. És remek az arány. Általában hatvan fiatalt veszünk fel, mindig van némi lemorzsolódás - honvágy, lemondás, ilyesmi -, de abból az 55-ből, aki végigcsinálja a kurzust, 10-15 kifejezetten tehetséges.

- S mi lesz velük, miután végeznek? Amikor az iskola már elengedi a kezüket?

- A mostani évfolyamban külön osztályt hoztunk létre a tehetséges gyerekek számára. A három tavaszi, hat nyári és három őszi tanítási hét alatt azért kiderül, hogy kik azok, akik közülük tényleg komolyan gondolják, akik tényleg erre a pályára készülnek. Nekik a továbbiakban is próbálunk segíteni, ahol csak tudunk. Ha kell, magam személyesen. Van amúgy köztük olyan, aki diákként érkezett, és ma már maga is tanít. Szeretném, ha minél többen maradnának, hisz ők tapasztalatból tudják, miről szól ez az iskola.

- A felsőörsi intézményben évente 12 héten át tart a tanítás. A maradék 40-ben mi történik ott? Gazdaságilag megáll a lábán?

- Egyelőre nehezebben. A tanításon kívüli időszakokban muszáj kiadnunk az épületet, hogy biztosítsuk a fenntartását. Szerencsére az adottságok jók, csendes völgyben fekszik, így kiválóan alkalmas esküvőkre, workshopokra, rendezvényekre. Persze, a válsággal mi is küszködünk, de úgy érzem, egyelőre hozzuk a terveket.

- Az első évfolyam legjobbjaival tavaly a Művészetek Palotájában adtatok nagy sikerű koncertet. Most április 6-án a Thália Színházban szerveztek hasonlót. Ez is a tanterv része?

- Abszolút. Felsőörsön a gyerekek minden este zenélnek, hisz az oktatás fontos részét jelenti a zenekari gyakorlat. Sokan korábban kizárólag szólóban vagy duóban játszottak, meg kell tanulniuk, milyen az, amikor többen vannak egyszerre a színpadon. Az idei március arról szól, hogy készülünk a Tháliára. Érdekesség, hogy ezúttal számos tanár fellép velük, hogy egyfajta biztonságérzetet adjanak nekik. Eléggé izgulok, milyen lesz. Gondolom, ők még jobban.

- Az iskola mellett értelemszerűen sokat koncertezel. Főként szólóban és duóban. Például Bobby McFerrinnel és Markus Stockhausennel. Vagy Richard Bonával, akivel épp a Thália Színházbeli növendékkoncert előtti napon lépsz fel a Művészetek Palotájában, szintén a BTF keretében. Miként jönnek létre ezek a közös produkciók?

- Általában kölcsönös szimpátia alapján. Richard Bonával három éve már játszottam, akkor trióban, most viszont csak ketten leszünk a színpadon. Ennek azért is örülök, mert emlékeim szerint még sosem léptem fel basszusgitárossal duóban. Bobby McFerrinnel pedig 2005-ben a Veszprémi Ünnepi Játékokon ismerkedtem meg, ahol mindketten adtunk koncertet, és az eseményt szervező Mészáros Zoltán vetette fel, hogyha van kedvünk, zenéljünk együtt is. Bobby bejött a próbánkra, kicsit gitároztam neki, bólogatott, aztán elment. A koncertje végén pedig felhívott a színpadra, és mindenféle próba vagy előzetes megbeszélés nélkül elkezdtünk muzsikálni. Nagy megtiszteltetés, hogy azóta annyiszor hívott újra. A triómmal is.

- Az a triód még mindig létezik?

- Elvben igen. Csak hát az utazási költségek miatt nagyon megnehezedett az élet. A bőgős Arild Andersen és az ütőhangszeres Paolo Vinaccia egyaránt Norvégiában él, én meg Berlinben. Fesztiválokra általában még el tudunk menni, de kisebb koncertekre már nem. De hát most ilyen időszakot élünk.

- Az elmúlt harminc évben szinte kizárólag akusztikus gitáron játszottál. Úgy hallom, nemrég mégis vettél egy nagytestű vintage Gibson Super 400-ast. Csak nem készülsz lényegi irányváltásra a pályádon?

- Nem hiszem. De tény, teljesen beleszerettem ennek a régi elektromos gitárnak a hangjába. Annyira, hogy muszáj vele lemezt készítenem. Olyan lesz, amit eddig még nem csináltam: elektromos kamarajazz. Pedig a nyolcvanas évek legelején mind a két stílust játszottam. Aztán a Trio Stendhaltól kezdve a klasszikus gitár lett a hangszerem, de otthon azért napi szinten veszek kezembe elektromost. Főleg amikor a dobos fiammal örömzenélünk. Nagyon jó vele gyakorolni, sokat segít a ritmikában. Amióta amúgy a Super 400-as megvan, mást sem csinálok otthon, csak rakom össze a számokat. Fiatal koromban rengeteget hallgattam Wes Montgomeryt. Az ő zenei világa lesz az irányadó.

- 1988 óta élsz Berlinben. Fel sem merül, hogy egyszer haza gyere?

- Játszani szívesen, de amúgy Berlin nekem a második otthonom. Roppant dinamikus város, folyamatosan fejlődik, megújul, szinte hónapról hónapra érzékelhető a változás. Igazi európai kulturális központ, rengeteg művésszel. És teljességgel multikulturális és toleráns, ami nekem nagyon tetszik. Berlinben szerintem az a jó, hogy ott mindenki megtalálja azt, amit keres.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Jazz/World

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World lemez

Jazz, punk attitűddel: itt a Barabás Lőrinc Quartet új lemeze!

A világ nyitott tér a játékra a Barabás Lőrinc Quartet új lemezén, amelyet nem utolsósorban Miles Davis fúziós hangja ihletett. Hallgassa meg az Open című album dalait!
Jazz/World interjú

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Jazz/World ajánló

Sztárprodukciók a Vajdahunyadvárban

A Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar koncertjeivel zárul a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál, amely idén összesen 8 koncerttel örvendeztette meg a közönséget.
Jazz/World ajánló

Nyári jazz meglepetés a Müpa videócsatornáján

Újranézhetők az idei Jazz Showcase felfedezettjeinek koncertjei, péntektől kezdve három héten át minden pénteken két koncertfelvételt tesz elérhetővé a Müpa videómegosztó felületén.
Jazz/World ajánló

Nyitottság, képzelőerő, sokoldalúság – Stanley Jordan ismét Budapesten koncertezik

Július 21-én a Margitszigeti Színházban igazi örömzenélésre számíthatnak a jazzrajongók, hiszen a legendás Stanley Jordan mellett, Laurence Cottle, Horváth Kornél és Dörnyei Gábor is színpadra lépnek.