Jazz/World

Snétberger kalandozásai

2005.12.08. 00:00
Ajánlom
A Berlinben élő magyar gitárvirtuóz, Snétberger Ferenc nevét viselő trió legújabb albumának címe az Európában több mint ezer éve eltűnt életforma, a Nomád.

Az ilyen módon élő népek a lelegelt réteket elhagyva, újabb és újabb mezőkre hajtották az állataikat. Kalandozásaik során a Snétberger Ferenc (gitár), Arild Andersen (bőgő), és Paulo Vinaccia (ütőhangszerek) felállású horda november 12-én a Nemzeti Hangversenyteremben ütött tanyát egy estére.

A roppant egyszerű dallamvilágú, harmóniamenetű kompozíciók egészen a koncert feléig alig voltak megkülönböztethetőek egymástól, és semmitmondónak tűntek számomra. Lelkiismeretes próbálkozásaim az elhangzottak megértésére rendre kudarcba fulladtak. Sem Snétberger, sem Andersen szólóiban nem fedeztem fel meglepő ritmikai vagy dallamfordulatokat, bár a gitáros ennek ellenére is lenyűgözött gyönyörű hangszínével. Már éppen kezdtem feladni próbálkozásaimat, amikor Vinaccia-ra terelődött a figyelmem.

Az ő ütőhangszeres játéka már több izgalmat okozott. Mintha a zenekar tudatosan a ritmushangszer köré építette volna fel előadását: az egyszerű ritmus-ostinatókból kiinduló ütőhangszeres szólam fokozatosan egyre összetettebbé vált a kompozíciók csúcspontjáig. De ez sem elégített ki. Vártam, hogy mikor történik már végre valami.

A koncert második része sem hozott sok újdonságot. Jazz-es lüktetés csak időnként fordult elő, folytatódott az előzőekben leírt játék, annyi változással, hogy Andersen, az általam inkább csak basszusgitárosoknál látott, ismétlő-effektes szólójával nyitotta meg a második félidőt és a koncert egyetlen, What are you doing with the rest of your life című sztenderdjét.

Újból megcsodálhattam Snétberger lenyűgözően virtuóz gitárjátékát, Andersen elmélyült és olykor kissé hamisan intonált bőgőzését, valamint Vinaccia zsonglőröket meghazudtoló ügyességét, amellyel a változó, páratlan ütemmutatójú ritmusokat irányította. „Hátán vitte” társait és életet vitt a dallamhangszerek talán túlságosan is tiszta modális játékába. De még mindig csak vártam valamire, ami ezen a koncerten nem következett be. Úgy éreztem, előbb utóbb jönnie kell valami „csattanófélének”. De nem jött. Később aztán rájöttem, miért nem.

Előtte azonban azon tűnődtem, hogy a zenei produkció vagy csak Snétberger hírneve az, ami a publikumot időnként heves tapsolásra indította. Valószínűleg mindkettő, mert a hallgatóság profi zenészek világszínvonalú előadását élvezhette, kifogástalan hangosítás mellett, ám a Nomád zenei anyaga puritánságával még annak tudatában is meglepő, hogy a gitáros előző lemezein is sok népi elemet fedezhetünk fel. Így talán nem én vagyok az egyetlen, aki elismeréssel, ugyanakkor némi csalódással nyugtázta a hallottakat.

Napokkal később jöttem rá, hogy talán a hozzáállásomban lehetett a hiba. Aki hozzám hasonlóan egy izgalmas ritmikájú és harmóniavilágú, disszonanciákkal és hatásos elemekkel telített jazz-koncertre készült, annak csalódottan kellett távoznia a Művészetek Palotájából. Ellenben mindazok rengeteget nyertek, akik nyugodt szívvel elmélyültek ebben a látszólag unalmas és nem túl változatos formájú és színű zenében. Akik a három zenei nomádhoz hasonlóan otthon tudták magukat érezni ezen a zenei rónán.

(2005. november 12. 19:30 Művészetek Palotája, Nemzeti Hangversenyterem - A Snétberger-trio koncertje. Snétberger Ferenc - gitár; Arild Andersen - bőgő; Paulo Vinaccia -ütőhangszerek)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.
Jazz/World interjú

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World quincy jones

Andreas Varady nem akar iskolába menni

A magyar származású, csodagyerekként felfedezett gitáros a leghíresebb jazzmagazin, a Downbeat címlapján szereplő cikkben mondja el, miért nem akar a legjobb jazziskolákban továbbtanulni.
Jazz/World lukács miklós

Lukács Miklóssal lép fel Charles Lloyd Budapesten

A tervezettől eltérő helyszínen, a RAM Colosseumban lesz a világhírű amerikai jazzszaxofonos, Charles Lloyd és formációja, a Marvels budapesti koncertje július 1-jén.
Jazz/World ajánló

90 évesen is a legjobbak között a BJC-be látogató Lee Konitz

A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat következő vendége az idén 90 éves Lee Konitz, aki a jazz történetének élő legendája és egyben krónikása.