Keller András nagy becsben tartja Snétberger Ferencet mint zeneszerzőt - és nem csak azért, mert kifejezetten szereti Snétberger első concertóját, a For My People-t. Még ennél is személyesebb oka van erre. Több mint tíz évvel ezelőtt Keller még főleg a nevét viselő világhírű vonósnégyes primáriusaként járta a világot. Ekkor váratlan meghívást kapott, ugyanis egy olasz hangverseny-szervező a Padova-Venetoi zenekarhoz hívta vezényelni. Ez volt az első hangverseny, amin karmesterként működött közre. Az est végig magyar művekből állt, Bartók- és Kurtág-darabok között a For My People is elhangzott. "Fogalmam sem volt - mondta Keller a napokban a koncert előzeteseként tartott sajtófogadáson -, hogy ki az a Snétberger, de ott találkoztunk, és azt hiszem, hogy azonnal egymásra is hangolódtunk. Ferivel azóta, ha nem is minden évben, de rendszeresen együtt dolgozunk, legutoljára Berlinben volt egy emlékezetes közös előadásunk. Ez a 2003-as padovai koncert nagyon fontos az életemben, hiszen így kezdődött az úgynevezett karmesteri pályafutásom."
A For My People lemezfelvételei 1999-ben zajlottak, a nagysikerű kiadványt, amelyen a Liszt Ferenc Kamarazenekar játszik, a német Enja kiadó jelentette meg a következő évben. A háromtételes mű előadása már korábban összekapcsolódott előbb az Empathy című darab meghangszerelt változatával, ezt már a Concerto Budapest is megszólaltatta. Teljesen új viszont Snétberger Song To the East című műve; ez és az Empathy együtt már külön művet alkot, amelyet Snétberger be is jegyeztetett Rhapsody in Romanesque címmel - a két tételes mű második részét Magyarországon viszont még nem lehetett hallani. A Népemnek írt első darab továbbgondolásáról van szó tematikai értelemben is.
Nem hétköznapi, nem szokásos feladat a Concerto Budapest tagjai számára ez a koncert, már csak az improvizáló szólista miatt is, vetettem fel Keller András főigazgatónak. Egyfajta tettrekészség kell, hogy a tagok minden idegszálukkal átéljék az adott zenét, akkor is, amikor nem éppen ők játszanak - válaszolta. De ez mindennapos feladat, folytatta, sőt, e nélkül nem lehet jól zenélni. Ő arra tanítja a zenekart a nagyszabású szimfonikus műveknél is, hogyha például adott egy fúvós szóló, és utána be kell lépni az első hegedűszólamnak, hogy a fúvós szóló kifejezését, ritmusát, és akár a dikcióját is teljes mértékben élje át a hegedűszólam is, mert ha nem, akkor a belépésénél a darab "el fog törni", nem fognak kellően harmonikusan csatlakozni. Ha ez viszont jól sikerül, tette hozzá Keller, akkor Snétbergert is jól fogják tudni kísérni.
A For My People a roma holokauszt mementója, Snétberger a világon több helyen előadta, már az ENSZ New York-i székházában is. Nem ez az egyetlen olyan rekviem, vagy zenei emlékmű, amelyet a Porrajmos - másként Pharrajimos, a roma holokauszt - kapcsán született, másfél éve a Müpában is előadta művét az erre alakult európai zenekarral Romeno "Roger" Rathgeb, egy hollandiai szinti tangóharmonikás. A roma-szinti származású Snétberger, akinek nagyszülei apai ágon Ausztriából vándoroltak be Magyarországra, személyében testesíti meg az európai roma és szinti népesség egységét.
Az első tétel főtémája egy olyan dallam, amit Snétberger még otthon, Salgótarjánban hallott a nagymamájától. Kérdezgette ugyan tőle később, hogy honnan van ez a dallam, de nagymamája csak annyit mondott erre, hogy ő is a szüleitől hallotta. Szokatlan skálára épülő melódiáról van szó, nagyon közel áll az arab és a török zenei világhoz. Meg kell említeni Szakcsi Lakatos Béla jelentős hozzájárulását, aki a háromtételes mű zenekari hangszerelését annak idején elkészítette.
A koncert második részében a Snétberger Band közreműködik, ekkor a teljes mértékben improvizatív zene kerül előtérbe. A gitáros állandósulni látszó zenekarában Oláh Tzumó Árpád zongorázik, Barcza Horváth József bőgőzik és Toni Snétberger dobol. Ebben a felállásban főleg Tzumó szereplése újdonság, őt Snétberger „kipróbálta" már korábban, hogy egyáltalán mennyire illik így össze a kvartett, de nagyon elégedett az eredménnyel. Tényleg fantasztikus zenész - mondja az amerikai mesterdiplomával rendelkező Tzumóról -, és nagyon sokat segít, a kompozíciókban jó ötleteket ad. A gitárosnak külön öröm, hogy valaki "végre le tud normálisan kísérni, és nem kell annyira szenvednem a gitárszólók alatt, mert hallom a harmóniákat, és akkor kevesebbet kell játszani". A második részben minden bizonnyal közreműködni fognak a Snétberger Tehetségközpont jelenlegi vagy már végzett növendékei, de ez csak a próbák végére dől el - a gitáros európai szinten is egyedülálló, a hátrányos helyzetű roma tehetségek képzését előmozdító oktatási központjáról már többször volt szó ezeken a hasábokon.
A második - sőt, még talán az első résznek is - sztárvendége is lesz a tubán és szerpenten (egy szintén mély fekvésű, de fából készült hangszeren) játszó fantasztikus francia szólista, Michel Godard személyében. Vele Snétberger már régóta jóban van, de a közös produkciót most sikerült csak összehozni. Fantasztikusan improvizáló, páratlan szólistának tartja Snétberger, aki a koncertnek erre az oldalára is már nagyon készül.