„Sokkal többet kísérleteztünk hangzásokkal, mint eddig valaha”

Az egyik lemez a Kings a másik a Queens címet viseli. Mi volt a férfi-női oldal hangsúlyozásával férfiegyüttesként a célotok? Ellentét vagy egység?

Érdekes és nagyon komplex kérdés, hogy milyen a nő és milyen a férfi – van-e például férfi és női zene? Utólag azt látom, hogy volt a lemez programjának összeállításában egyfajta esetlegesség is, amit bátran vállalhatunk – mindenféle zene megtalált minket az elmúlt években, amik aztán maguktól kiadták ezeket a párokat: férfi és nő, szakrális és világi, Jézus és Mária, fény és sötét. És pont emiatt szerintem ez kevésbé ellentét, hanem egység, hiszen ezek a – néha ellentétesnek tűnő – párok alkotnak egységeket és adják meg a világ teljességét. Mi ezzel a lemezzel mindössze egy általunk kiszemelt szeletet mutatunk meg ebből a nagy egészből,

Szerintem a fő cél az volt, hogy valami szépet és érvényeset felvillantsunk abból, hogy ránk hogyan hat a világ és zeneileg milyen megfogalmazást nyerhet ez a nyolc fős Szent Efrém által.

Miért éreztétek aktuálisnak ezt a címet, gondolatot?

Egyszerre archaikus és modern is a zene, amit éneklünk, valamint egyszerre szakrális és világi. És érdekes, hogy ezek a dolgok mennyire keverednek: rengeteg régi zenében lehet találni meglepően modernnek ható fordulatokat, és jó pár olyan világi zene létezik, ami telítve van hittel. Szerintem ezek a műfaji vagy besorolási határok, skatulyák, határvonalak feloldódnak a zenében és a hangzás sokkal zsigeribb módon hat az emberekre – és akkor jó, ha hat! A Királyok és királynők cím igazából egy intellektuális játék a lemezre összeválogatott dalok sorba rendezésével. A háttérben meghúzódik egy sokkal ösztönösebb dolog, ami egy portrét fest arról, hogy milyen volt a Szent Efrém Férfikar abban a három évben, amíg erre a lemezre készültünk, és amíg az ötletből kész kiadvány lett.

Szent Efrém Férfikar (Fotó/Forrás: Orbán Domonkos)

Ezen – a 16. lemezeteken – a tőletek megszokott minőségben hallhatunk saját műveket éppúgy, mint Leonard Cohen művet, vagy Rachmaninov szerzeményét. Egyszerre klasszikus és kortárs az album. Mi alapján válogattátok a műveket?

Annyiban volt tudatosság a dologban, hogy sokat lazult a repertoárunk az elmúlt húsz évben. A kezdetekkor még gyakran bizánci férfikarként aposztrofáltak minket, ma pedig már a bizánci zene csak körülbelül egy harmadát teszi ki a repertoárunknak – de például Rachmaninov Bogorogyice Gyévója a Vecsernyéből, ami a lemezre is rákerült, egy vissza-visszatérő klasszikus. Akkor sem sértődnénk meg, ha valaki acapella popnak hívná a Szent Efrémet, hiszen volt már olyan műsorunk, amire ráillett volna ez a besorolás, ezen a lemezen is sok ilyen példát találunk. Általában

Ami pedig összefogja és mégis egységesíti a műsorainkat, az az „Efrém-hangzás”, valamint a saját magunk által készített feldolgozások jellegzetessége. És ebből, szerencsére, egyre több van. Megfogalmazódott bennünk a Kings&Queens cím, amihez rengeteg fogalmat tudtunk kapcsolni: egyrészről erős a szakrális jelentéstartalom, hiszen a király utal Krisztus Királyra, a Királynő pedig Szűz Mária, a Mennyek Királynője. Másrészt természetesen konkrét királyok is megjelennek – például az Oroszlánkirály főcímzenéje, vagy Elvis egyik dala, vagy akár Dávid király Leonard Cohen Hallelujahjában. A királynő lemezen pedig a Queen egyik dalát, a Heaven for Everyone-t is feldolgoztuk.

Hogyan alakul a szerkesztés? Együtt alakítjátok ki a felvett művek listáját, vagy mindenki bedob egy ötletet, netán egy valaki vállalja fel ennek a feladatait? 

Ez a műsor már régóta formálódott, a 2019-es Wings lemezünk óta (ami szintén a Fonónál jelent meg) alakítgattuk, ötleteltünk rajta. Tehát összességében egy elég organikus folyamat volt, aztán a véghajrában, 2022 nyarán, a felvételek megkezdése előtt írtunk egy listát és eldöntöttük, hogy a sok-sok ötletünkből akkor pontosan hogyan is fog kialakulni egy lemezanyag. 10-10 dal van a lemezeken, plusz egy-egy átvezetés, ami rímel egy kicsit a 20 éves évfordulónkra is, amit 2022-ben ünnepeltünk.

Egyébként sosem töltöttünk még ennyi időt egy lemez felvételével – mivel a saját felszerelésünkkel, külső fül és segítség nélkül rögzítettük, ezért ez tényleg egy izgalmas laboratóriumi munka volt, sokkal többet kísérleteztünk hangzásokkal, felvételi módokkal, mint eddig valaha. Nagyon örültünk annak, hogy a Fonó és Horváth László igazgató első szóra elvállalta a lemez megjelentetését – és hogy ilyen gazdag jelentéstartalmú borító is készült ehhez a nagyon színes lemezhez Kiss Dóra grafikusnak köszönhetően.

Szent Efrém Férfikar (Fotó/Forrás: Orbán Domonkos)

A Fonóba május 5-én érkeztek ezzel a zenei anyaggal. Elhangzik majd a teljes lemez egyben? Eldöntheti valaki, hogy csak a Kings vagy csak a Queens részre kiváncsi?

Érdekes, hogy a lemezek dalsorrendjén sokat agyaltunk és variáltunk, volt olyan opció is, hogy keverjük a Kings és a Queens anyagot, de végül megtartottuk tisztán és külön a kettőt. Hallottam már olyan visszajelzést, hogy van emiatt egy jól elkülönülő arca a férfi és a női lemeznek. A koncerten viszont abszolút keverni fogjuk az anyagot, mert ami vezetés közben, főzés mellé vagy szobában hallgatva jól működik, az nem biztos, hogy egy koncerten is megállja a helyét. Sőt

ahol egyik dalból szervesen nő ki a másik. Emellett a mostanában egyre többet alkalmazott live-looping és elektronikus zenei eszközöket is bevetjük, hogy kézen fogjuk és végig vezessük a közönséget a Kings & Queens lemez különleges zeneiségén.

Támogatott tartalom. 

Fejléckép: Szent Efrém Férfikar (Fotó/forrás: Orbán Domonkos)