Jazz/World

„Sokszor szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész”

Interjú Sárik Péterrel
2018.08.11. 17:30
Ajánlom
Sárik Péter jazz-zongoristával a Ritmus és hang blogon jelent meg tartalmas interjú Sümegi Noémi tollából, amelyben egyebek mellett a jazz „policájról”, zörgős cukorkákról, valamint a klasszikus és jazz-zenészek viszonyáról is szó esett a szeptember 21-ei Bartók-lemezbemutató kapcsán, ami a Zeneakadémián lesz.

Sárik Péternek határozott véleménye van arról az attitűdről, ahogyan a jazz- és klasszikus zenészek a közönséghez viszonyulnak.

Bűncselekménynek tartom, amit a közönséggel műveltünk a jazz és a klasszikus zene terén. Tisztelet a kivételnek, de rengeteg művésznél megfigyelhető sajnos a fölülről lefele nézés, a gőgösség, az elefántcsonttoronyba zárkózás, aminek semmi más következménye nincs, csak az, hogy az emberek nem jönnek koncertre.

Ez téves, rossz értelmiségi attitűd, ami a lehető legtávolabb áll a zenétől, és senki másnak nem rossz, csak nekünk. A zene szerintem azt jelenti, hogy annyira tele vagyok már örömmel vagy bánattal, hogy ezt ki kell adni, sikítani, kilökni magamból, és alig várom, hogy más is hallja, hogy együtt örüljünk és sírjunk (...)” - fogalmaz.

PeterSarikTrio01k-135226.jpg

Sárik Péter Trió (Fotó/Forrás: sarikpeter.hu)

A zeneoktatás visszásságairól pedig így vélekedett: „(…) Nagy álmom, hogy Magyarországon is meg lehessen valósítani azt, amit mondjuk Párizsban, a Conservatoirban láttam, hogy a klasszikus és jazz-zenészek együtt, egymás mellett tanulnak. Lehetne tartani közös órákat, és akkor elkerülhető lenne az, amit most tapasztalok, hogy a saját nemzedékünk, a kortársaink nem igazán tudnak már találkozni. Nem lenne ez az őrült szakadék, ami a jazz- és a klasszikus zenészek között most van. Sajnos sokszor még ma is szitokszó a klasszikusok számára az, ha valaki jazz-zenész.

De szerencsére már nagyon erős a nyitás, és mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Zeneakadémián játszhattunk Beethovent jazzben, és szeptember 21-én is ott fogjuk bemutatni a Bartók-feldolgozásainkat”

- árulta el Sárik Péter. A népzenei körökben ismert, a feldolgozásokat rossz szemmel néző folkrendőrség megfelelőjét is megtalálta a jazz zene területén: „Nálunk is van jazz policáj! Nem is akármilyen! Nehéz kérdés ez: a jazz-zenészek között szinte átjárhatatlan kasztok alakultak ki, valahogy a hasonló emberek keresik egymás társaságát, és igenis létezik a jazz policáj, amely megmondja, mi a jó” - vélekedik. Saját triójáról szólva hozzátette: „Nekünk a közönség a policáj. Nekik játszunk, de úgy, hogy közben soha nem kötünk zenei kompromisszumot”.

A művész szerepéről szólva pedig kifejtette Sárik Péter: "Nem vagyok híve annak, hogy mutassuk meg az embereknek, hogy én, mint művész, milyen rosszul érzem magam a világban. Amikor azt mondja egy zenész vagy rendező, hogy »tükröt tartok a társadalomnak, megmutatom, milyen«, az súlyos tévedés. Lehet, hogy annak a művésznek éppen olyan, de honnan gondolja, hogy mindenki éppen olyan rosszul van, mint ő?

Nekünk az a célunk, hogy ha bejön valaki a koncertünkre, akkor reményt adjunk és erőt. Nagy szavak ezek, de látom, hogy működik.

Az interjú teljes terjedelmében a ritmuseshang.blog oldalon olvasható.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.
Jazz/World klippremier

Móricz forgatókönyvére készült filmritkaság a Kerekes Band új klipjében

Bár a vidéki Magyarország felfedezése az 1930-as évek magyar filmművészetéből kimaradt, egy osztrák-magyar filmrendező, Georg Michael Höllering Hortobágy című alkotása pótolta a hiányt. Az 1936-os filmritkaság képkockáiból készült el a Kerekes Band Back to Folk című klipje.