Jazz/World

Somogyi népzene

2011.01.26. 16:37
Ajánlom
A Hagyományok Háza gondozásában 2010-ben megjelent Új Pátria sorozat negyvenedik lemeze Somogy népzenéjét mutatja be.

A dél-dunántúli táj arculatát a 20. század elejéig a hatalmas összefüggő erdőségek határozták meg. „Nem az erdők vannak Somogyban, hanem Somogy van az erdőkben" - írja Baksay Sándor. A Dráva mentén, a Zselicség dombjain, a Nagyberek mocsaraiban húzódó hatalmas erdők sokáig biztosítottak kedvező feltételeket a rideg állattartásnak, a pásztorkodásnak. A pásztorságról általában elmondható, hogy mindenütt sokáig őrzi azokat a régi műveltségelemeket is, amelyektől a polgárosodó parasztság már elszakad. A pásztorkultúra meghatározó szerepe a Dél-Dunántúlon tehát lényegében az ősi műveltség továbbélését jelenti. Nemcsak a tánc- és zenekultúrában uralkodó a pásztorság szerepe, hiszen pl. a dél-dunántúli pásztorfaragások botjai, sótartói, ivópoharai, borotvatokjai, tükrösei, szerelmi ajándékba készült mángorlói is kiemelkedő csúcsai a magyar ábrázoló művészetnek. Tömegével találhatók ma is ezen a tájon a népzenénk legrégibb rétegébe tartozó, ötfokú, ereszkedő dallamok, és nemcsak a nagy hangterjedelmű kvintváltó, hanem a kis ambitusú stíluskörből is. Különösen fontos ezek között a Kodály műve révén világhírűvé vált ún. Páva-dallamkör a maga rendkívül széles rokonságával. Idetartoznak a parlando-rubato előadású „Felszállott a páva" dallamváltozatai és a táncritmusú dallamok közül olyanok, mint a „Volt nekem egy kecském", a „Béreslegény, te rakd meg a szekeret" vagy a „Hol jártál az éjjel cinegemadár".

Ez a lemez az Új Pátria és az eredeti, 1930-as, 40-es években készült Pátria néprajzi lemezek összetartozását is jelképezheti, hiszen kevés olyan falu van, amely a régi és az új sorozatban egyaránt képviselteti magát. Nemespátró Nagykanizsától délre fekvő falu; valamikor Somogy megyéhez tartozott, ma Zalához sorolják. 1296-ból származik első írásos említése, de a határban talált és az evangélikus parókián őrzött kőbalta tanúsága szerint a vidéket már a kőkorban is lakták. A legősibb családok - Bebőkök, Győrfik, Dömötörfik, Szakálok és Bollák - nemesi kiváltsága még a középkorból származik. Vérével adózó község volt, akárcsak a székelyek és a Magyar Királyság más határőrző népei. A Dunántúlon számos hasonló nemesi község található. A szájhagyomány úgy is tartja, hogy a falu alapítói, de legalábbis jó néhányan közülük erdélyi - vélhetőleg székely - eredetűek. Más, homályosabb hagyomány szerint bizonyos családok a Szepességből származnak. A Szmodics lányok anyai ágú „öregszülei", akik Bebőkök voltak, ezt a származást még nyilvántartották, és néhány gyönyörű dallamról el is mondták az unokáknak, hogy ezeket még „onnajt hoztuk" - Szmodics Borbála szerint ilyenek a „Felsütött a Nap a síkra", a „Magas hegyek között van az én lakásom", az „Erdő, erdő de kerek vagy" kezdetű dalok. Az egyes dalokról nehéz eldönteni, vajon tényleg Erdélyből származtak-e, mert a dallamtípusok többnyire a Dél-Dunántúlon is ismertek valamilyen formában. De így egyetlen faluban más dalokkal, mint az „A pátrói hegy tetején" vagy a „Nemespátróban lakom én" kezdetűekkel együtt már olyan nagy az Erdéllyel is kapcsolatot tartó dallamok száma, hogy az mindenképp megerősíti az öregszülők híradását egy valamikori határőr-telepítésről. 

 

A lemezsorozat ide kattintva vásárolható meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.