Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

2018.12.11. 09:15
Ajánlom
Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

A kortárs zene mozaikszerűsége részben annak köszönhető, hogy bizonyos műfaji elemek felcserélhetővé váltak. A zene továbböröklődését ma már nem feltétlenül új stílusok megjelenése jelenti, inkább a már meglévők közti kapcsolatrendszer válik egyre szerteágazóbbá azáltal, hogy az elemeik egy része gátlástalanul keveredik egymással. Az egyébként is bonyolult kapcsolati hálóval rendelkező jazz esetében ez időnként egészen különleges árnyalatok megjelenésében érhető tetten.

A dark jazz címke több szempontból is rendhagyó, néhány esetben ugyanis inkább csak utólag kötötték hozzá bizonyos előadókhoz, ráadásul a határai sincsenek a szokványos módon kijelölve, a felcímkézettek némelyikének gyökerei pedig hasonló, a jazztől tisztes távolságban húzódó irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy nem egy világosan körvonalazható, önálló stílusról van szó, inkább különböző műfajok perifériáján lebegő, időnként egymáshoz is csak lazán kapcsolódó előadókról, két lényeges vonás mégis rendre megjelenik a legtöbbjük esetében.

Az egyik az atmoszférateremtésre irányuló különös hangsúly, a másik, részben ehhez kapcsolódóan, a vizuális művészetek hatása, ami több szinten is ott van.

A túladagolt ingerektől felizgatott korunkban, mikor a Gesamtkunstwerk egyre inkább lakossági igénnyé válik, a zenéhez gyakran hozzárendelődnek bizonyos vizuális mankók, a dark jazzbe mártott előadók esetében viszont legalább ennyire fontos tényező, hogy az általuk megteremtett atmoszféra is a filmművészet egyes szeleteit visszhangozza.

GettyImages-690440716-100439.jpg

David Lynch rendező, Julee Cruise énekesnő és Angelo Badalamenti zeneszerző 1989-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Ebből a szempontból talán David Lynch érintettsége a legfontosabb. Lynch világában az ellentétek leplezik le a valóságot. Az időnként bizarr, máskor giccsbe fordulóan álomszerű atmoszféra a történettel és a karakterekkel egyenrangú szereplője a filmjeinek, ennek az atmoszférának az egyik sarokpontja a zene. Az 1986-os Kék bársony forgatása idején találkozott Angelo Badalamenti zeneszerzővel, akivel azóta is együtt dolgoznak. Badalamenti stílusa behatárolhatatlan, a Lynch képeihez komponált zenei anyag pedig hemzseg a meghökkentő túlzásoktól. A zsánerek parodisztikusnak ható, időnként a nevetségességig fokozott kaleidoszkópja gyönyörűen simul bele Lynch látszólag teljesen valószerűtlen világába, ami bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik, szinte végig a minket körülvevő valóságra reflektál, a szemünk sarkában történteket a fókuszba helyezve.

A jazz elemei több helyen is feltűnnek Badalamenti és Lynch közös munkáiban, a legnagyobb teret azonban a Twin Peaks-ben kapják.

A Twin Peaks hasonlíthatatlan világának díszletei és jelmezei, valamint néhány karaktere is kötődnek az ötvenes évekhez, de ugyanúgy merít más korszakokból is. A zenei anyag ennek megfelelően szerteágazó, a legkülönlegesebb benne, ahogy kibontakozik a felszínen látszólag ellentétben álló hátborzongató és szinte sziruposan érzelgős hangulatok közti rejtett kapcsolat. A jazz, mint az atmoszférateremtés eszköze jelenik meg, egyben a zenei szövet legmarkánsabb árnyalataként, keveredve a doo wop, vagy a rock elemeivel és a Julee Cruise által énekelt dream pop dalokkal.

A Twin Peaks rövid idő alatt mélyen beleivódott a popkultúra bonyolult utalásrendszerébe, időnként pedig különleges találkozások jönnek létre a Lynch művészetét adaptálni próbáló kísérletekből. A sötét, elvarázsolt, eltúlzottan romantikus hangulatok és az ezek mögött legfeljebb félig rejtve lappangó bizonytalanság viszont ritkán jelennek meg egyszerre, a köztük lévő kapcsolat dinamikája híján pont Lynch filmjeinek a valóságot torkon ragadó aspektusa veszik el.

A címkeként, nem pedig önálló stílusként létező dark jazz ezer szállal kötődik David Lynch (és Angelo Badalamenti) munkáihoz, mégis jóval többről van itt szó a Twin Peaks-hez köthető zenei lábjegyzeteknél. A cikk második részében Lynch művészetének lehetséges olvasatai mellett a dark jazz által felszippantott zenei anyag sokféleségéről lesz szó.

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Kapcsolódó

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.
Jazz/World magazin

Jégből készült hangszereken játszanak az első jégzenei fesztiválon

Színházzá alakítottak egy 2600 méter magasan fekvő iglut az olasz Alpokban, a Vermiglióban lévő létesítményben jégzenei fesztivált rendeznek több mint 60 koncerttel a programban három hónapon át.
Jazz/World ajánló

Nap- és holdzene is lesz hétvégén a Fonóban

Január 12-én különleges együttállás figyelhető meg a Sztregova utcai univerzumban: a nevét a bolgár ’holdacska’ szóból kölcsönző világzenei szupernova, a Meszecsinka, valamint a hat női énekes-egyéniségből alakult a cappella együttes, a Napfonat lép fel egyazon estén.