Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

2018.12.11. 09:15
Ajánlom
Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

A kortárs zene mozaikszerűsége részben annak köszönhető, hogy bizonyos műfaji elemek felcserélhetővé váltak. A zene továbböröklődését ma már nem feltétlenül új stílusok megjelenése jelenti, inkább a már meglévők közti kapcsolatrendszer válik egyre szerteágazóbbá azáltal, hogy az elemeik egy része gátlástalanul keveredik egymással. Az egyébként is bonyolult kapcsolati hálóval rendelkező jazz esetében ez időnként egészen különleges árnyalatok megjelenésében érhető tetten.

A dark jazz címke több szempontból is rendhagyó, néhány esetben ugyanis inkább csak utólag kötötték hozzá bizonyos előadókhoz, ráadásul a határai sincsenek a szokványos módon kijelölve, a felcímkézettek némelyikének gyökerei pedig hasonló, a jazztől tisztes távolságban húzódó irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy nem egy világosan körvonalazható, önálló stílusról van szó, inkább különböző műfajok perifériáján lebegő, időnként egymáshoz is csak lazán kapcsolódó előadókról, két lényeges vonás mégis rendre megjelenik a legtöbbjük esetében.

Az egyik az atmoszférateremtésre irányuló különös hangsúly, a másik, részben ehhez kapcsolódóan, a vizuális művészetek hatása, ami több szinten is ott van.

A túladagolt ingerektől felizgatott korunkban, mikor a Gesamtkunstwerk egyre inkább lakossági igénnyé válik, a zenéhez gyakran hozzárendelődnek bizonyos vizuális mankók, a dark jazzbe mártott előadók esetében viszont legalább ennyire fontos tényező, hogy az általuk megteremtett atmoszféra is a filmművészet egyes szeleteit visszhangozza.

GettyImages-690440716-100439.jpg

David Lynch rendező, Julee Cruise énekesnő és Angelo Badalamenti zeneszerző 1989-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Ebből a szempontból talán David Lynch érintettsége a legfontosabb. Lynch világában az ellentétek leplezik le a valóságot. Az időnként bizarr, máskor giccsbe fordulóan álomszerű atmoszféra a történettel és a karakterekkel egyenrangú szereplője a filmjeinek, ennek az atmoszférának az egyik sarokpontja a zene. Az 1986-os Kék bársony forgatása idején találkozott Angelo Badalamenti zeneszerzővel, akivel azóta is együtt dolgoznak. Badalamenti stílusa behatárolhatatlan, a Lynch képeihez komponált zenei anyag pedig hemzseg a meghökkentő túlzásoktól. A zsánerek parodisztikusnak ható, időnként a nevetségességig fokozott kaleidoszkópja gyönyörűen simul bele Lynch látszólag teljesen valószerűtlen világába, ami bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik, szinte végig a minket körülvevő valóságra reflektál, a szemünk sarkában történteket a fókuszba helyezve.

A jazz elemei több helyen is feltűnnek Badalamenti és Lynch közös munkáiban, a legnagyobb teret azonban a Twin Peaks-ben kapják.

A Twin Peaks hasonlíthatatlan világának díszletei és jelmezei, valamint néhány karaktere is kötődnek az ötvenes évekhez, de ugyanúgy merít más korszakokból is. A zenei anyag ennek megfelelően szerteágazó, a legkülönlegesebb benne, ahogy kibontakozik a felszínen látszólag ellentétben álló hátborzongató és szinte sziruposan érzelgős hangulatok közti rejtett kapcsolat. A jazz, mint az atmoszférateremtés eszköze jelenik meg, egyben a zenei szövet legmarkánsabb árnyalataként, keveredve a doo wop, vagy a rock elemeivel és a Julee Cruise által énekelt dream pop dalokkal.

A Twin Peaks rövid idő alatt mélyen beleivódott a popkultúra bonyolult utalásrendszerébe, időnként pedig különleges találkozások jönnek létre a Lynch művészetét adaptálni próbáló kísérletekből. A sötét, elvarázsolt, eltúlzottan romantikus hangulatok és az ezek mögött legfeljebb félig rejtve lappangó bizonytalanság viszont ritkán jelennek meg egyszerre, a köztük lévő kapcsolat dinamikája híján pont Lynch filmjeinek a valóságot torkon ragadó aspektusa veszik el.

A címkeként, nem pedig önálló stílusként létező dark jazz ezer szállal kötődik David Lynch (és Angelo Badalamenti) munkáihoz, mégis jóval többről van itt szó a Twin Peaks-hez köthető zenei lábjegyzeteknél. A cikk második részében Lynch művészetének lehetséges olvasatai mellett a dark jazz által felszippantott zenei anyag sokféleségéről lesz szó.

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Kapcsolódó

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Jazz/World

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyémánt bálint trió

Íme a megújult Gyémánt Bálint Trió első videója!

Az egyik legismertebb jazzgitárosunk, Gyémánt Bálint új zenei koncepciójához új zenésztársakat hívott: Bartók Vince basszusgitárossal és Szabó Dániel Ferenc dobossal április 10-én a BJC-ben veszi kezdetét közös zenei utazásuk. Addig is hallgasd debütáló dalukat, a Pyramidiont!
Jazz/World hír

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Jazz/World Nők a zenében

Akik megmutatták, hogy melltartóban is lehet szaxofonozni

A híres jazzmagazin, a DownBeat 1937-ben közölt egy cikket, melynek címe így szólt: How Can You Blow A Horn With A Brassiere? Aki ezt megválaszolta, Peggy Gilbert volt, aki egy egész korszak női zenészének törekvését foglalta össze.
Jazz/World demokrácia

A jazz úgy működik, ahogy egy demokratikus társadalomnak kellene

Kölcsönös tisztelet, egymásra figyelés és őszinte kommunikáció - ezek nélkül még a legtehetségesebb jazz-zenészek sem képesek együtt játszani.
Jazz/World magazin

Ezüst koronával kapta becenevét Nat 'King' Cole

Legnagyobb slágereit, a Nature Boy-t, az Unforgettable-t és a Route 66-et, ma is felismerjük: 100 éve született a bársonyos baritonhang tulajdonosa, Nat 'King' Cole.