Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

2018.12.11. 09:15
Ajánlom
Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

A kortárs zene mozaikszerűsége részben annak köszönhető, hogy bizonyos műfaji elemek felcserélhetővé váltak. A zene továbböröklődését ma már nem feltétlenül új stílusok megjelenése jelenti, inkább a már meglévők közti kapcsolatrendszer válik egyre szerteágazóbbá azáltal, hogy az elemeik egy része gátlástalanul keveredik egymással. Az egyébként is bonyolult kapcsolati hálóval rendelkező jazz esetében ez időnként egészen különleges árnyalatok megjelenésében érhető tetten.

A dark jazz címke több szempontból is rendhagyó, néhány esetben ugyanis inkább csak utólag kötötték hozzá bizonyos előadókhoz, ráadásul a határai sincsenek a szokványos módon kijelölve, a felcímkézettek némelyikének gyökerei pedig hasonló, a jazztől tisztes távolságban húzódó irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy nem egy világosan körvonalazható, önálló stílusról van szó, inkább különböző műfajok perifériáján lebegő, időnként egymáshoz is csak lazán kapcsolódó előadókról, két lényeges vonás mégis rendre megjelenik a legtöbbjük esetében.

Az egyik az atmoszférateremtésre irányuló különös hangsúly, a másik, részben ehhez kapcsolódóan, a vizuális művészetek hatása, ami több szinten is ott van.

A túladagolt ingerektől felizgatott korunkban, mikor a Gesamtkunstwerk egyre inkább lakossági igénnyé válik, a zenéhez gyakran hozzárendelődnek bizonyos vizuális mankók, a dark jazzbe mártott előadók esetében viszont legalább ennyire fontos tényező, hogy az általuk megteremtett atmoszféra is a filmművészet egyes szeleteit visszhangozza.

GettyImages-690440716-100439.jpg

David Lynch rendező, Julee Cruise énekesnő és Angelo Badalamenti zeneszerző 1989-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Ebből a szempontból talán David Lynch érintettsége a legfontosabb. Lynch világában az ellentétek leplezik le a valóságot. Az időnként bizarr, máskor giccsbe fordulóan álomszerű atmoszféra a történettel és a karakterekkel egyenrangú szereplője a filmjeinek, ennek az atmoszférának az egyik sarokpontja a zene. Az 1986-os Kék bársony forgatása idején találkozott Angelo Badalamenti zeneszerzővel, akivel azóta is együtt dolgoznak. Badalamenti stílusa behatárolhatatlan, a Lynch képeihez komponált zenei anyag pedig hemzseg a meghökkentő túlzásoktól. A zsánerek parodisztikusnak ható, időnként a nevetségességig fokozott kaleidoszkópja gyönyörűen simul bele Lynch látszólag teljesen valószerűtlen világába, ami bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik, szinte végig a minket körülvevő valóságra reflektál, a szemünk sarkában történteket a fókuszba helyezve.

A jazz elemei több helyen is feltűnnek Badalamenti és Lynch közös munkáiban, a legnagyobb teret azonban a Twin Peaks-ben kapják.

A Twin Peaks hasonlíthatatlan világának díszletei és jelmezei, valamint néhány karaktere is kötődnek az ötvenes évekhez, de ugyanúgy merít más korszakokból is. A zenei anyag ennek megfelelően szerteágazó, a legkülönlegesebb benne, ahogy kibontakozik a felszínen látszólag ellentétben álló hátborzongató és szinte sziruposan érzelgős hangulatok közti rejtett kapcsolat. A jazz, mint az atmoszférateremtés eszköze jelenik meg, egyben a zenei szövet legmarkánsabb árnyalataként, keveredve a doo wop, vagy a rock elemeivel és a Julee Cruise által énekelt dream pop dalokkal.

A Twin Peaks rövid idő alatt mélyen beleivódott a popkultúra bonyolult utalásrendszerébe, időnként pedig különleges találkozások jönnek létre a Lynch művészetét adaptálni próbáló kísérletekből. A sötét, elvarázsolt, eltúlzottan romantikus hangulatok és az ezek mögött legfeljebb félig rejtve lappangó bizonytalanság viszont ritkán jelennek meg egyszerre, a köztük lévő kapcsolat dinamikája híján pont Lynch filmjeinek a valóságot torkon ragadó aspektusa veszik el.

A címkeként, nem pedig önálló stílusként létező dark jazz ezer szállal kötődik David Lynch (és Angelo Badalamenti) munkáihoz, mégis jóval többről van itt szó a Twin Peaks-hez köthető zenei lábjegyzeteknél. A cikk második részében Lynch művészetének lehetséges olvasatai mellett a dark jazz által felszippantott zenei anyag sokféleségéről lesz szó.

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Kapcsolódó

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Színház

Ilyen volt a Sztalkert csoport új Vízkeresztje - Galéria

A Shakespeare Fesztiválon mutatták be a Sztalkert Csoport második önálló produkcióját, a Vízkereszt, de amúgy mindegy című előadást, amely legközelebb a Szentendrei Teátrum FRISS programsorozatában, majd Zsámbékon vendégeskedik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Jazz/World magazin

Amikor Andy Warhol még jazzborítókat tervezett

Persze nem akármilyeneket: többek között a jó ízléséről híres Blue Note kiadó albumaihoz adta kézjegyét, később pedig több pop és rockelőadó lemezén díszelgett műve.
Jazz/World hír

Magyar vezetéssel indul program a balkáni világzene fellendítésére

A Hangvető vezetésével és az Európai Unió támogatásával, MOST néven indul nemzetközi program a nyugat-balkáni világzene fejlesztésére.
Jazz/World ajánló

Képes mesekönyv készült Miles Davis életéről

A trombitás egyik legnagyobb hatású albuma után Birth of the Cool: How Jazz Great Miles Davis Found His Sound címre keresztelte könyvét a szerző, Kathleen Cornell Berman.
Jazz/World ajánló

Ismét beköltözik a kultúra a vajdasági löszfalak közé

Többek között a Kiscsillag, a Los Orangutanes, a Mostar Sevdah Reunion és Lajkó Félix várja a közönséget a délvidéki magyarság legjelentősebb kulturális fesztiválján, a Dombos Festen, amelyet július 11. és 14. között tartanak Kishegyesen.