Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

2018.12.11. 09:15
Ajánlom
Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

A kortárs zene mozaikszerűsége részben annak köszönhető, hogy bizonyos műfaji elemek felcserélhetővé váltak. A zene továbböröklődését ma már nem feltétlenül új stílusok megjelenése jelenti, inkább a már meglévők közti kapcsolatrendszer válik egyre szerteágazóbbá azáltal, hogy az elemeik egy része gátlástalanul keveredik egymással. Az egyébként is bonyolult kapcsolati hálóval rendelkező jazz esetében ez időnként egészen különleges árnyalatok megjelenésében érhető tetten.

A dark jazz címke több szempontból is rendhagyó, néhány esetben ugyanis inkább csak utólag kötötték hozzá bizonyos előadókhoz, ráadásul a határai sincsenek a szokványos módon kijelölve, a felcímkézettek némelyikének gyökerei pedig hasonló, a jazztől tisztes távolságban húzódó irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy nem egy világosan körvonalazható, önálló stílusról van szó, inkább különböző műfajok perifériáján lebegő, időnként egymáshoz is csak lazán kapcsolódó előadókról, két lényeges vonás mégis rendre megjelenik a legtöbbjük esetében.

Az egyik az atmoszférateremtésre irányuló különös hangsúly, a másik, részben ehhez kapcsolódóan, a vizuális művészetek hatása, ami több szinten is ott van.

A túladagolt ingerektől felizgatott korunkban, mikor a Gesamtkunstwerk egyre inkább lakossági igénnyé válik, a zenéhez gyakran hozzárendelődnek bizonyos vizuális mankók, a dark jazzbe mártott előadók esetében viszont legalább ennyire fontos tényező, hogy az általuk megteremtett atmoszféra is a filmművészet egyes szeleteit visszhangozza.

GettyImages-690440716-100439.jpg

David Lynch rendező, Julee Cruise énekesnő és Angelo Badalamenti zeneszerző 1989-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Ebből a szempontból talán David Lynch érintettsége a legfontosabb. Lynch világában az ellentétek leplezik le a valóságot. Az időnként bizarr, máskor giccsbe fordulóan álomszerű atmoszféra a történettel és a karakterekkel egyenrangú szereplője a filmjeinek, ennek az atmoszférának az egyik sarokpontja a zene. Az 1986-os Kék bársony forgatása idején találkozott Angelo Badalamenti zeneszerzővel, akivel azóta is együtt dolgoznak. Badalamenti stílusa behatárolhatatlan, a Lynch képeihez komponált zenei anyag pedig hemzseg a meghökkentő túlzásoktól. A zsánerek parodisztikusnak ható, időnként a nevetségességig fokozott kaleidoszkópja gyönyörűen simul bele Lynch látszólag teljesen valószerűtlen világába, ami bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik, szinte végig a minket körülvevő valóságra reflektál, a szemünk sarkában történteket a fókuszba helyezve.

A jazz elemei több helyen is feltűnnek Badalamenti és Lynch közös munkáiban, a legnagyobb teret azonban a Twin Peaks-ben kapják.

A Twin Peaks hasonlíthatatlan világának díszletei és jelmezei, valamint néhány karaktere is kötődnek az ötvenes évekhez, de ugyanúgy merít más korszakokból is. A zenei anyag ennek megfelelően szerteágazó, a legkülönlegesebb benne, ahogy kibontakozik a felszínen látszólag ellentétben álló hátborzongató és szinte sziruposan érzelgős hangulatok közti rejtett kapcsolat. A jazz, mint az atmoszférateremtés eszköze jelenik meg, egyben a zenei szövet legmarkánsabb árnyalataként, keveredve a doo wop, vagy a rock elemeivel és a Julee Cruise által énekelt dream pop dalokkal.

A Twin Peaks rövid idő alatt mélyen beleivódott a popkultúra bonyolult utalásrendszerébe, időnként pedig különleges találkozások jönnek létre a Lynch művészetét adaptálni próbáló kísérletekből. A sötét, elvarázsolt, eltúlzottan romantikus hangulatok és az ezek mögött legfeljebb félig rejtve lappangó bizonytalanság viszont ritkán jelennek meg egyszerre, a köztük lévő kapcsolat dinamikája híján pont Lynch filmjeinek a valóságot torkon ragadó aspektusa veszik el.

A címkeként, nem pedig önálló stílusként létező dark jazz ezer szállal kötődik David Lynch (és Angelo Badalamenti) munkáihoz, mégis jóval többről van itt szó a Twin Peaks-hez köthető zenei lábjegyzeteknél. A cikk második részében Lynch művészetének lehetséges olvasatai mellett a dark jazz által felszippantott zenei anyag sokféleségéről lesz szó.

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Kapcsolódó

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Az egyetlen Bach-darab, amit Glenn Gould utált

Mindig kerülte, hogy játszania kelljen ezt a darabot, egyszer, egy tévéműsorban meggyőzték, hogy tegye meg mégis. Nem volt benne öröme.
Plusz

Komolyan kellett volna venni, amiről a Joker szólt

Thomas Wayne-nek nem kell félnie, hogy orrba vágja Arthur Flecket, hiszen pénze van. A Joker kivételes, egymilliárd dolláros közönségsikere és a jelenlegi amerikai zavargások egy narratívában illeszthetők. Vélemény.
Klasszikus

Igor Levit 16 óra után befejezte 20 órásra tervezett zongoramaratonját

A művész Erik Satie francia zeneszerző Vexations című művét tervezte előadni, a legendás zongoradarab teljes verziója 20 órás.
Könyv

Istencsapás, embercsapás

Vámos e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Most értelemszerűen a karanténból, online.
Vizuál

Morgan Freeman 83 éves

Morgan Freeman nem átlagos karriert futott be, 50 éves volt amikor a filmszakma igazán felfigyelt rá, azóta viszont több mint kilencven filmet forgatott és ma 83 éves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Trianon100

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.
Jazz/World hír

Kihirdették, mely jazz együttesek kapnak támogatást

A Budapest Music Center közzétette a Köszönjük, Magyarország! program keretében támogatott magyar jazz együttesek listáját.
Jazz/World gyász

Elhunyt Lennie Niehaus amerikai szaxofonos

Az Emmy-díjas művész 90 éves korában múlt csütörtökön távozott. Az amerikai altszaxofonos, komponista számos híres film zenéjében működött közre, Clint Eastwooddal több mint két tucat moziban dolgozott együtt.
Jazz/World interjú

A Metro ötven éve vette fel az első magyar koncertlemezt

Az Egy este a Metro Klubban... című korongról a jubileum alkalmából Sztevanovity Zorán és Dusán, valamint Frenreisz Károly idézte fel emlékeit és nosztalgiázott a zenekar történetéről.
Jazz/World online közvetítés

Online jön a Müpa könnyűzenei fesztiválja, a Hey June!

Június 3. és 17. között a Müpa online közvetítéssorozata, a Müpa Home speciális Hey, June! kiadása az elmúlt évek legizgalmasabb magyar könnyűzenei koncertjeiből válogat, így hozva el a nyarat virtuálisan a Müpába és a rajongók otthonába is.