Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben

2018.12.11. 09:15
Ajánlom
Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

A kortárs zene mozaikszerűsége részben annak köszönhető, hogy bizonyos műfaji elemek felcserélhetővé váltak. A zene továbböröklődését ma már nem feltétlenül új stílusok megjelenése jelenti, inkább a már meglévők közti kapcsolatrendszer válik egyre szerteágazóbbá azáltal, hogy az elemeik egy része gátlástalanul keveredik egymással. Az egyébként is bonyolult kapcsolati hálóval rendelkező jazz esetében ez időnként egészen különleges árnyalatok megjelenésében érhető tetten.

A dark jazz címke több szempontból is rendhagyó, néhány esetben ugyanis inkább csak utólag kötötték hozzá bizonyos előadókhoz, ráadásul a határai sincsenek a szokványos módon kijelölve, a felcímkézettek némelyikének gyökerei pedig hasonló, a jazztől tisztes távolságban húzódó irányba mutatnak. Annak ellenére, hogy nem egy világosan körvonalazható, önálló stílusról van szó, inkább különböző műfajok perifériáján lebegő, időnként egymáshoz is csak lazán kapcsolódó előadókról, két lényeges vonás mégis rendre megjelenik a legtöbbjük esetében.

Az egyik az atmoszférateremtésre irányuló különös hangsúly, a másik, részben ehhez kapcsolódóan, a vizuális művészetek hatása, ami több szinten is ott van.

A túladagolt ingerektől felizgatott korunkban, mikor a Gesamtkunstwerk egyre inkább lakossági igénnyé válik, a zenéhez gyakran hozzárendelődnek bizonyos vizuális mankók, a dark jazzbe mártott előadók esetében viszont legalább ennyire fontos tényező, hogy az általuk megteremtett atmoszféra is a filmművészet egyes szeleteit visszhangozza.

GettyImages-690440716-100439.jpg

David Lynch rendező, Julee Cruise énekesnő és Angelo Badalamenti zeneszerző 1989-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Ebből a szempontból talán David Lynch érintettsége a legfontosabb. Lynch világában az ellentétek leplezik le a valóságot. Az időnként bizarr, máskor giccsbe fordulóan álomszerű atmoszféra a történettel és a karakterekkel egyenrangú szereplője a filmjeinek, ennek az atmoszférának az egyik sarokpontja a zene. Az 1986-os Kék bársony forgatása idején találkozott Angelo Badalamenti zeneszerzővel, akivel azóta is együtt dolgoznak. Badalamenti stílusa behatárolhatatlan, a Lynch képeihez komponált zenei anyag pedig hemzseg a meghökkentő túlzásoktól. A zsánerek parodisztikusnak ható, időnként a nevetségességig fokozott kaleidoszkópja gyönyörűen simul bele Lynch látszólag teljesen valószerűtlen világába, ami bármennyire is elrugaszkodottnak tűnik, szinte végig a minket körülvevő valóságra reflektál, a szemünk sarkában történteket a fókuszba helyezve.

A jazz elemei több helyen is feltűnnek Badalamenti és Lynch közös munkáiban, a legnagyobb teret azonban a Twin Peaks-ben kapják.

A Twin Peaks hasonlíthatatlan világának díszletei és jelmezei, valamint néhány karaktere is kötődnek az ötvenes évekhez, de ugyanúgy merít más korszakokból is. A zenei anyag ennek megfelelően szerteágazó, a legkülönlegesebb benne, ahogy kibontakozik a felszínen látszólag ellentétben álló hátborzongató és szinte sziruposan érzelgős hangulatok közti rejtett kapcsolat. A jazz, mint az atmoszférateremtés eszköze jelenik meg, egyben a zenei szövet legmarkánsabb árnyalataként, keveredve a doo wop, vagy a rock elemeivel és a Julee Cruise által énekelt dream pop dalokkal.

A Twin Peaks rövid idő alatt mélyen beleivódott a popkultúra bonyolult utalásrendszerébe, időnként pedig különleges találkozások jönnek létre a Lynch művészetét adaptálni próbáló kísérletekből. A sötét, elvarázsolt, eltúlzottan romantikus hangulatok és az ezek mögött legfeljebb félig rejtve lappangó bizonytalanság viszont ritkán jelennek meg egyszerre, a köztük lévő kapcsolat dinamikája híján pont Lynch filmjeinek a valóságot torkon ragadó aspektusa veszik el.

A címkeként, nem pedig önálló stílusként létező dark jazz ezer szállal kötődik David Lynch (és Angelo Badalamenti) munkáihoz, mégis jóval többről van itt szó a Twin Peaks-hez köthető zenei lábjegyzeteknél. A cikk második részében Lynch művészetének lehetséges olvasatai mellett a dark jazz által felszippantott zenei anyag sokféleségéről lesz szó.

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Kapcsolódó

Hogy fest a jazz és a hip hop házassága?

Hagyományos házasságról a jazz és a hip hop esetében nem beszélhetünk, inkább poligámiáról, de a legközelebb talán akkor járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, a hip hop személyében újabb fővel bővült a jazz háreme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Pisztrángötös jazzköntösben – Maria João a BMC színpadán

Úszónak készült, de ma már a hangok hullámain evez hatalmas magabiztossággal Maria João, aki január 28-án az Ensemble Darcos kamarazenekarral közös, legújabb lemeze, az Agora muda tudo (Most minden megváltozik) anyagával, és Schubert Pisztrángötösével ünnepli a portugál kultúrát a BMC Koncerttermében.
Jazz/World hegedű

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.
Jazz/World hír

Világszínpad? – Zenei felkészítő magyar zenekaroknak 

A magyar zenészek, énekesek és zenekarok többnyire a műsorra helyezik a hangsúlyt, ez viszont már közel sem elég az ismertség eléréséhez. Ebben segít a Hangvető, a Halmos Béla Programiroda és a Hagyományok Háza ingyenes zenei felkészítő workshopja, amit a budapesti Womexhez kapcsolódóan szerveznek.
Jazz/World bmc

Francia barátaival közös koncerten játszik Ávéd János

Az elismert magyar jazzszaxofonos zenekara, az Ávéd János Balance két francia formációval, a D.U.O.-val és a REVERSE-zel mozdul ki a műfaji keretek közül: január 25-én az Opus Jazz Clubban kép és hang szenvedélyes, szoros házasságát kötik meg performatív estjükön.
Jazz/World ajánló

Micheller Myrtill örökzöld swingdalokat énekel a Müpában

The Great American Songbook címmel ad koncertet Micheller Myrtill a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben január 24-én.