Jazz/World

Sötét sarkok a modern jazzben - 2. rész

2018.12.18. 09:15
Ajánlom
David Lynchen túl is van dark jazz, ahogy ez a sorozatunk folytatásából kiderül.

A nem önálló stílusként, inkább csak bizonyos előadókhoz tapadt címkeként létező dark jazzel kapcsolatban talán a legegyszerűbb rokon értelmű hangulatokat hordozó zenekarokról beszélni, ugyanis hiányoznak azok a stílusjegyek, amik alapján körülhatárolható lenne a zenei anyag, ráadásul, részben ebből adódóan a gyökerei sem könnyen feltárhatók.

Az ún. nu jazz mégis adja magát, ugyanis egy, csak rá jellemző stílusjegyeket nem mutató, azokat inkább csak innen-onnan összekaparó, a kialakulása helyén, vagyis a föld alatt ragadt stílusról van szó,

amibe szinte bármi beszuszakolható, a dark jazzt művelők némelyike pedig ennek a vonzáskörzetéből érkezett.

GettyImages-481649233-104940.jpg

Christoph Clöser, a Bohren & Der Club of Gore tenorszaxofonosa (Fotó/Forrás: Getty Images)

A dark jazzt elsőként felvállaló, németországi székhelyű Bohren & Der Club of Gore debütáló, nem kifejezetten karakteres, jobb híján ambient-közeliként meghatározható albuma alig volt több, mint egy csokor Twin Peaks-áthallás, a második lemez aztán nyakig merült a mélyre hangolt megfoghatatlanságba, a 2000-ben megjelent Sunset Mission-nel ellenben sikerült Lynch világának sötét sarkait egyetlen kábító főzetben egyesíteni.

Az album végig ugyanazon a homályos regiszteren szólal meg, ami a menekülési útvonalak kiiktatásával, esélyt sem hagyva zárja simogató sötétségbe a hallgatóját.

A hangszerelés lecsupaszított, a dallamot szinte végig a szaxofon (tenor) viszi, a szólók nem mennek túl a hangulat megragadásán és körülírásán. Valójában ez jelenti ennek a zenének a legfőbb vonását: önmagától elkábulva araszol a saját medrében, képtelen akár csak pillanatokra meghasonulni.

A Bohren & Der Club of Gore zenészei korábban különböző hardcore zenekarokban játszottak, az eredetileg némafilmekhez kísérőzenét komponáló projektként indult, 2014 óta inaktív és a tagjai közt egy ideig a kiváló Pándi Balázst is maguk közt tudó The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble alapítói viszont, ha lehet, még ennél is távolabbról, az elektronikus zene világának környékéről érkeztek. A TKDE hangzásvilágában ez jól kivehetően megjelenik. A dark jazz címkét hordó előadók többségéhez hasonlóan az ő zenéjük is rengeteg forrásból táplálkozik, jazzként szólal meg, de kényszeresség nélkül, az elektronikát pedig nagyon ízlésesen, épp csak színező elemként emelik be. A hangsúlyt a szólok helyett a kompozíciókra helyező, könyörtelenül swingelő zenekarnak mellesleg van egy kvázi-testvére is, a The Mount Fuji Doomjazz Corporation képében, ahol eluralkodnak azok a drone/dark ambient hatások, amik a nu jazz farvízen szivárogtak be a dark jazzbe.

Az imént említett hatások a Bohren & Der Club of Gore esetében csak az első két albumon voltak meghatározóak, azóta visszaszorultak, a nevét a Twin Peaks egyik központi szereplője és hűséges diktafonja után kapó Dale Cooper Quartet and The Dictaphones esetében viszont ezek jelentik az elsődleges szervezőelemet, amire homályos és néha talán túl vékony rétegként kerülnek a hangszeres elemek. A más előadóknál is feltűnő, mélyen búgó dark ambient alapok, amellett, hogy megágyaznak az atmoszférának, gyakran kerülnek bántó túlsúlyba, a zene ettől kevésbé lesz karakteres. A szintén az elektronikus zenei közegből származó Jason Swinscoe által alapított Cinematic Orchestra esetében viszont épp a karakteresség az, amik elsők közt felmerül. A TKDE esetében is fontos vizuális hatások itt is hangsúlyos szerepet kapnak, az elektronikus zene elemei is hasonlóan diszkréten vannak jelen, a Cinematic Orchestra azonban nagyobb ívű kompozíciókkal dolgozik.

A dark jazz címke leginkább a világ és annak aktuális állapotát ijesztően pontos diagnosztaként felmérő zene darabokra szakadásának sokadrangú tünete, nem pedig egy sajátos jellemzőkkel bíró stílus,

de újabb zenei stílusok feltűnésével manapság egyébként sem érdemes komolyan számolni. Amiért a dark jazz mégis érdekes tud lenni, az a kérlelhetetlen ragaszkodás, hogy képes legyen megragadni egy bizonyos hangulatot és azt el nem eresztve elmerülni benne.

Sötét sarkok a modern jazzben

Kapcsolódó

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

A Müpában koncertezik ütős hangszerek mestere, Enzo Avitabile

Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy állandó partnerével, az I Bottari di Portico ütőegyüttessel együttműködve boroshordókon, dézsákon és egyéb szokatlan „hangszereken” játszott, miközben anyanyelvén, nápolyi dialektusban szólt a közönségéhez. Október 30-án a Müpába érkezik Enzo Avitabile énekes-szaxofonos-multiinstrumentalista.
Jazz/World ajánló

Világzenei és jazz-sztárok, lemezbemutatók, évfordulók a Fonóban

A Huur Huur Tu világhírű torokénekesei, az izraeli, magyar felmenőkkel is rendelkező Omer Klein jazz-zongorista és triója és Marta Töpferová Csehországból származó, az USA-ban élő egyedi hangú dalszerző-énekes Milokraj nevű formációja is szerepel a zeneház novemberi műsorán.
Jazz/World ajánló

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Jazz/World ajánló

Vedd ölbe, ringasd, énekelj!

Vedd ölbe, ringasd, énekelj! – ezzel a gondolattal hívja a Pesti Vigadó a kisgyermekes családokat három év alatti gyerekekkel a Ringató-foglalkozásokra, ahol cél a zenei élmény.
Jazz/World ajánló

A brazil zene esszenciája

A legendás Grammy-díjas brazil énekes, gitáros és dalszövegíró, Gilberto Gil október 22-én a Liszt Ünnep keretében, a MOM Kulturális Központban ad nagyszabású koncertet.