Jazz/World

Stravinsky alaposan meglepődött, amikor először hallotta Charlie Parker játékát

2018.01.06. 15:42
Ajánlom
A klasszikus zene és a jazz két emblematikus alakjának történelmi jelentőségű találkozása nem nélkülözte a humort sem.

A 20. századi zenetörténet tele van legendás találkozásokkal, de ezek a legtöbbször műfajon belül történnek, mint ahogyan például Beethoven és Haydn karácsonyi találkozója. Arra viszonylag ritkán van példa, amikor teljesen eltérű műfajok képviselői találkoznak és hatnak egymásra. Ilyen volt a jazztörténet egyik legmeghatározóbb szaxofonosának, a bebopot feltaláló Charlie Parkernek, becenevén Birdnek és Igor Stravinskynek a legendás találkozása. 

Beethoven karácsonykor találkozott először Haydnnel

Kapcsolódó

Beethoven karácsonykor találkozott először Haydnnel

Haydn Londonba utazott, és Bonnban pihent meg. Minden bizonnyal Beethovennel is találkozott, aki ekkor már a város fiatal büszkesége volt.

Ki volt a Birdnek becézett világhírű szaxofonos?

Kapcsolódó

Ki volt a Birdnek becézett világhírű szaxofonos?

A bebopról, avagy mitől pöccentek be az élvonalbeli jazz-zenészek? - jazztörténeti sztorizások Pallai Péter és Kerekes György tollából.

A nevezetes eset 1951-ben történt Charlie Parker törzshelyén, a legtöbb jazz-anekdota helyszínéül szolgáló Birdland nevű klubban. A klub már majdnem megtelt az estet indító Billy Taylor zongorista triójának koncertje előtt, csupán egyetlen asztal állt szabadon, rajta a Birdlandben szokatlan módon a FOGLALT táblácskával. A zongorista 40 perces szettje után négy férfi és egy nő telepedett le az üres asztalhoz, meglehetősen hangosan. Feltűnő volt, hogy azonnal három pincér rohant az asztalhoz, a teremben pedig suttogás moraja futott végig, amint a tömeg felismerte az egyik férfi személyében Igor Stravinskyt.

Ő eddigre már hírességnek számított, és a jazz-zenészek között is sok rajongója volt, mivel a Woody Herman big bandje számára írt Ebony Concerto című művével rátette kézjegyét a modern jazzre.

Charlie Parker és Stravinsky (képünk illusztráció)

Charlie Parker és Stravinsky (képünk illusztráció)

Ahogy Charlie Parker kvintettje felsétált a színpadra, a trombitás Red Rodney felismerte a közönség soraiban Stravinskyt. Jelezte ezt Parkernek, aki viszont direkt nem nézett Stravinskyra, ráadásul a közönség üdvözlését is elhagyta. Azonnal elkezdték játszani KoKo című szám trombita és altszaxofon uniszónóját. Ez az a szám, amivel Charlie Parker soha nem indította azelőtt a koncertet, mert bemelegítés nélkül képtelenség eljátszani ezt a 300 bpm gyorsaságú számot. Ennek ellenére Parker a szóló közben úgy szárnyalt, mint soha azelőtt.

Ezután váratlanul idézett Stravinsky Tűzmadár szvitjének nyitó tételéből, ami tökéletesen illeszkedett a KoKo harmóniamenetére. Stravinsky erre örömében felkiáltott, és a poharát az asztalra csapta, amiből a likőr kirepült a mögötte ülő nézőkre.

Charlie Parker egyébként saját bevallása szerint nem csak azt a néhány ütemet ismerte Stravinsky életművéből, eddigre már mélyen áttanulmányozta a ritmikailag legösszetettebb zenekari mű, a Tavaszi áldozat (1913) szerzőjének műveit. A Tavaszi áldozat ugyanis a jazz-zenészek számára nagyon ismerős nyelven szólt. Egy későbbi feljegyzés szerint 1949-es párizsi látogatása során a mű első hangjait is beépítette a Salt Peanuts című számának szólójába, 1947-ben pedig Neal Hefti zenekarában való vendégszereplés során szintén improvizált a Tavaszi áldozatból vett idézetre.

Parker mindent tudott Stravinskyről, aki szerinte Bartók mellett minden idők legjobb zeneszerzője volt, és ezt bátran hangoztatta is jazz körökben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Klasszikus

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Klasszikus

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Herczku Ágnes színházi előadást rendez a lemezbemutatójából

Az énekesnő Hozomány című legújabb népzenei albumát december 19-én és 20-án mutatja be a felújított Hagyományok Háza színháztermében, egy szcenírozott lemezbemutató keretében.
Jazz/World magazin

Így történt, hogy Sun Ra szóra bírta a némákat zenéjével

Herman Poole Blount, művésznevén Sun Ra zeneterápiás célból adott koncertet egy chicagói idegklinikán, ahol még a vártnál is gyorsabb „gyógyulást” ért el.
Jazz/World klippremier

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Jazz/World hír

Világzenei toplistán landolt Lakatos Mónika szólólemeze

A Romengo énekesnőjének Romanimo című albuma a World Music Charts Europe 2018, éves listájának 14. helyére került.
Jazz/World magazin

Sötét sarkok a modern jazzben

Mitől sötét a darkjazz, milyen attribútumai vannak, és mi köze van a filmművészethez? Jazztörténeti sorozatunk következő epizódja.