A 20. századi zenetörténet tele van legendás találkozásokkal, de ezek a legtöbbször műfajon belül történnek, mint ahogyan például Beethoven és Haydn karácsonyi találkozója. Arra viszonylag ritkán van példa, amikor teljesen eltérű műfajok képviselői találkoznak és hatnak egymásra. Ilyen volt a jazztörténet egyik legmeghatározóbb szaxofonosának, a bebopot feltaláló Charlie Parkernek, becenevén Birdnek és Igor Stravinskynek a legendás találkozása. 

Kapcsolódó

Beethoven karácsonykor találkozott először Haydnnel

Haydn Londonba utazott, és Bonnban pihent meg. Minden bizonnyal Beethovennel is találkozott, aki ekkor már a város fiatal büszkesége volt.

Kapcsolódó

Ki volt a Birdnek becézett világhírű szaxofonos?

A bebopról, avagy mitől pöccentek be az élvonalbeli jazz-zenészek? - jazztörténeti sztorizások Pallai Péter és Kerekes György tollából.

A nevezetes eset 1951-ben történt Charlie Parker törzshelyén, a legtöbb jazz-anekdota helyszínéül szolgáló Birdland nevű klubban. A klub már majdnem megtelt az estet indító Billy Taylor zongorista triójának koncertje előtt, csupán egyetlen asztal állt szabadon, rajta a Birdlandben szokatlan módon a FOGLALT táblácskával. A zongorista 40 perces szettje után négy férfi és egy nő telepedett le az üres asztalhoz, meglehetősen hangosan. Feltűnő volt, hogy azonnal három pincér rohant az asztalhoz, a teremben pedig suttogás moraja futott végig, amint a tömeg felismerte az egyik férfi személyében Igor Stravinskyt.

Ő eddigre már hírességnek számított, és a jazz-zenészek között is sok rajongója volt, mivel a Woody Herman big bandje számára írt Ebony Concerto című művével rátette kézjegyét a modern jazzre.

Charlie Parker és Stravinsky (képünk illusztráció)

Ahogy Charlie Parker kvintettje felsétált a színpadra, a trombitás Red Rodney felismerte a közönség soraiban Stravinskyt. Jelezte ezt Parkernek, aki viszont direkt nem nézett Stravinskyra, ráadásul a közönség üdvözlését is elhagyta. Azonnal elkezdték játszani a KoKo című szám trombita és altszaxofon uniszónóját. Ez az a szám, amivel Charlie Parker soha nem indította azelőtt a koncertet, mert bemelegítés nélkül képtelenség eljátszani ezt a 300 bpm gyorsaságú számot. Ennek ellenére Parker a szóló közben úgy szárnyalt, mint soha azelőtt.

Ezután váratlanul idézett Stravinsky Tűzmadár szvitjének nyitó tételéből, ami tökéletesen illeszkedett a KoKo harmóniamenetére. Stravinsky erre örömében felkiáltott, és a poharát az asztalra csapta, amiből a likőr kirepült a mögötte ülő nézőkre.

Charlie Parker egyébként saját bevallása szerint nem csak azt a néhány ütemet ismerte Stravinsky életművéből, eddigre már mélyen áttanulmányozta a ritmikailag legösszetettebb zenekari mű, a Tavaszi áldozat (1913) szerzőjének műveit. A Tavaszi áldozat ugyanis a jazz-zenészek számára nagyon ismerős nyelven szólt. Egy későbbi feljegyzés szerint 1949-es párizsi látogatása során a mű első hangjait is beépítette a Salt Peanuts című számának szólójába, 1947-ben pedig Neal Hefti zenekarában való vendégszereplés során szintén improvizált a Tavaszi áldozatból vett idézetre.