Jazz/World

Süle László mesterkurzusa

2005.12.05. 00:00
Ajánlom
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-tanszakos hallgatóinak minden évben lehetőségük nyílik arra, hogy testközelből figyelhessék meg egy-egy nemzetközileg is elismert jazz-zenész játékát és vegyenek részt annak előadásain. Olyan híres zenészek is megfordultak már a tanszaknak otthont adó Újpesti Ady Endre Művelődési Ház falai között, mint Al Foster, Archie Shepp, Tony Lakatos vagy Orszácky Jacki. Idén novemberben a Finnországban élő zongorista, Süle László oktatta a diákokat.

Bár Süle nem tartozik a világ vezető jazz-zenészei közé, előadássorozata valószínűleg mégis gyümölcsözőbb volt, mint a híres szaxofonos Archie Sheppé, aki évekkel korábban nem volt hajlandó „fújni”, még a tanulók kérésére sem, bár cserébe zongorázott egy kicsit. Egyesek szerint a honoráriumot kevesellte. Arról vajmi keveset tudhatott, hogy a Zeneművészeti Egyetem nevetségesen szegény. Anyagilag legalábbis. Tehetségekben ugyanis nem szűkölködik. Az állapotok szemléltetésére, íme egy rövid történet:

Mivel a 2005/2006-os tanévben anyagi megszorításokra került sor, a jazz-tanszaknak nélkülöznie kellett a korábban használt CD-lejátszóit. A tanárok kénytelen-kelletlen a már szinte használhatatlan kazettás magnókra „fanyalodtak”. Így fordulhatott elő egy 20. századi zenetörténet órán, hogy a diákok Sztravinszkij Tűzmadár című művének hallgatásakor hatalmas reccsenést észleltek. Mivel az efféle zajokhoz már mindenki hozzászokhatott, senki sem kapta fel a fejét egészen addig, amíg a tanár így nem szólt: „Gyerekek! Ez volt az üstdob!”

Süle valószínüleg tisztában van a tanszak pénzügyi helyzetével, hiszen körülbelül huszonöt éve ő is itt koptatta a zongoraszéket, s fiatal korában a tanszakvezető Binder Károllyal készített közös lemeze első díjat nyert a Zeneművészek Szövetségének hanglemezpályázatán. A máig fennálló ismeretség közvetlen, jó hangulatú előadásokat eredményezett.

Azok számára, akik részt vettek Süle zeneelmélet-, zongora- és zeneszerzés-óráin, nyilvánvalóvá válthatott: elavult az a nézet, miszerint a jazz-zenészek csak rögtönözni tudnak, a klasszikus zeneirodalomhoz nem konyítanak. Süle majdnem olyan jól ismeri a komolyzenét, mint a jazzt, amit ékesen bizonyít, hogy egyik elhangzott kompozíciója egy szokatlan hangszerösszeállítású (trombita, zongora, dob, elektromos gitár) fúga volt.

Művészetéhez hasonlóan, amely a nagy jazz-elődök mellett Bartók és Messiaen munkásságában is mélyen gyökerezik, előadásai is a különböző zenei irányzatok keveredésének létjogosultságát hirdetik. Saját bevallása szerint lemezeit valamiféle összművészeti alkotásnak tekinti, ahol szöveg, zene és látvány szerves egységet alkot. Ezért szerzeményeinek szövegét maga írja, lemezborítóin pedig saját festményei láthatóak.

Hogy őszinte legyek, az összművészeti alkotások valamint a stílus-párosítások mindig gyanút ébresztenek bennem: vajon nem pusztán arról van-e szó, hogy a szóban forgó művész középszerűségének leplezésére próbál valami különlegeset létrehozni, ezért nyúl az egyik legkézenfekvőbb eszközhöz, a stílusok vegyítéshez? A félreértések elkerülése végett: a zeneirodalom telis-tele van mesteri stílusötvözetekkel komoly- és könnyűzenei téren egyaránt. De jócskán akadnak felületes adaptációk is, amelyek leginkább a számítógépes szimulátorokhoz hasonlóak. Bárki lehet Formula 1-es pilóta vagy hadvezér, élvezheti ezek előnyeit tét és befektetett munka nélkül, az efölött érzett öröm azonban kérészéletű lesz. Ugyanígy, egy zenekultúra legjellegzetesebb közönségcsalogató külsőségei se adhatnak igazán mély lelki örömöt.

Süle esetében a gyanúm alaptalannak bizonyult. „Koktéljai” ízletesek, az egyes stíluselemek nem taszítják egymást. Szerzeményeiről nehezen lehetne megállapítani, hogy azok a jazz vagy a kortárs improvizatív zene kategóriájába sorolhatóak. Ez a kettősség zenészeinek képzettségét illetően is megmutatkozik. Nem ritka, hogy lemezein a kiváló jazz-zenészekkel együtt szerepel rock-gitáros és operaénekesnő. Utóbbiról kiderült, hogy kissé szégyenlős. Történt ugyanis, hogy a lemezfelvételek során az egyik szerzői utasításnak, nevezetesen annak, hogy sikoltozzon, csak azután engedelmeskedett, hogy Süle felidegesítette. Talán az északi emberek nyugodt temperamentumához - ami hátrányt csak ebben az esetben jelentett - nem passzol az efféle feladat.

Majd’ minden északi zeneszerző művészete kissé misztikus és megfejthetetlen a délebben élő ember számára. Ez Süle munkásságára is igaz, de csak részben. Esetében a Griegre emlékeztető színek és kifejezőeszközök mellé tüzesebb temperamentum társul. Ez a kettősség teszi izgalmassá és egyedivé zenéjét, amely könnyednek semmiképpen sem nevezhető, mélyrehatónak viszont annál inkább. Hallgatása közben úgy érezheti az ember, hogy Süle szánt szándékkal emlékezteti azokra az apró lelki rezdüléseire, melyeket fél bevallani.

Süle nem fél az őszinteségtől. A mesterkurzusán elhangzottak talán a diákokat is hozzásegítik majd a bátor alkotáshoz. A Zeneakadémia célja is ez lehet, mert újra a jazz-tanszak rendelkezésére bocsátotta a CD-lejátszókat. Köszönjük!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Vizuál

A Ruben Brandt és a Napszállta tarolt Sevillában

Milorad Krstic akció-thrillere a legjobb forgatókönyv, a legjobb elsőfilm és az andalúz forgatókönyvíró szövetség díját is elnyerte a sevillai filmfesztiválon, Nemes Jeles László filmjét pedig a legjobb európai koprodukciót megillető Eurimages-díjjal tüntették ki.
Klasszikus

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Tánc

Az arcukkal is táncolnak

Anton Lachky szlovák koregoráfus paradigmát váltott a Közép-Európa Táncszínházzal közös munkafolyamatban. Bebizonyította, hogy a táncos test nem ér véget a végtagok és a törzs mozgásánál. Arcot, hangot, konkrét gesztusokat adott nekik.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

Terence Blanchard: „Itt az ideje az előítéletekről nyíltan beszélni”

A többszörös Grammy-díjas jazztrombitás, filmzene- és operaszerző azok közé tartozik, akiknek határozott véleménye van a világról, és ezt zenéjükben sem rejtik véka alá. Terence Blanchard november 21-én a Budapest Jazz Clubban játszik E-Collective nevű zenekarával, ezt megelőzően beszélgettünk telefonon.
Jazz/World kult50

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.
Jazz/World ajánló

A Dunán ringatózva mutatja be új lemezét Cséry Zoltán

A zongoraművész - zeneszerző november 24-én az A38 Kiállítótérben mutatkozik be első önálló, szólózongorás nagylemezével, a Life Is A Playground című chillout, ambient albummal.
Jazz/World

Nem kopik – Suzanne Vega elvarázsolta Budapestet

Kortalan és nemtelen, maszkulin famme fatale, bohóc bőrbe bújt díva, drámai alkat és komika, kislány és érett nő, világhírű sztár és a „lány a szomszédból” – ez mind egy személyben Suzanne Vega, és még valami: időtlen dalok énekes-dalszerzője.
Jazz/World bjo

Jazz és inspiráció - interjú Náray Erikával és Urbán Orsival

Szilveszter estéjén két vendéggel, Náray Erika és Urbán Orsi jazz énekesnőkkel egészül ki a Budapest Jazz Orchestra (BJO) a Pesti Vigadó Dísztermében hallható koncertjén.