A nyilvános előadás-sorozat szervezője a Jazztanulmányi Kutatócsoport, amely tavaly alakult önképzőkörként bölcsészettudományi és zenei végzettségű érdeklődőkből. A májusig tartó szabadegyetemi sorozat célja, hogy a jazz és a társadalom találkozását a lehető legtöbb oldalról világítsa meg - mondta Zipernovszky Kornél, a kutatócsoport vezetője. A szervezők "érvényesen és relevánsan" szeretnék pozicionálni a műfajt mint a legkülönbözőbb társadalom- és bölcsészettudományi diszciplínák tárgyát, és meghonosítani az „új jazztanulmányok” néven először az Egyesült Államokban ismertté vált, szintén interdiszciplináris megközelítést.
Dizzy Gillespie (Fotó/Forrás: Roland Godefroy)
Az első alkalommal, január 27-én 18 órakor az Americana című folyóirat jazz különszámát mutatják be. Az Americana E-Journal a Szegedi Tudományegyetem szabadon hozzáférhető, online amerikanisztikai folyóirata, amely első magyarországi new jazz studies tanulmánygyűjteményét jelentette meg. A szerkesztők szerint a nemzetközi amerikanisztika keretei között lehetőség nyílik arra, hogy a posztstrukturalista, valamint a gender, faji és posztkolonialista elméletek mentén lehessen tudományos diskurzust folytatni a jazz által felvetett kérdésekről. A különszámban szerepel Krin Gabbard amerikai professzor készülő Charles Mingus-monográfiájának egyik fejezete, olvasható tanulmány a Dizzy Gillespie által is viselt jazz-nagykövetség politikai vonatkozásairól, vagy a jazz Magyarországra érkezésekor a cigányzenével bekövetkezett összeütközésről.
A különszám szerkesztője a jazzkritikus Zipernovszky Kornél, az ELTE BTK amerikanisztika szakos doktorandusza, valamint Federmayer Éva, az ELTE BTK egyetemi docense, az Amerikanisztika Tanszék oktatója. Az évente százezres nagyságrendű letöltést felmutató, angol nyelvű Americanát az egyik alapító szerkesztő, Dragon Zoltán adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Angol-amerikai Intézetének oktatója mutatja be.
A szabadegyetem következő eseményeként február 24-én Somoskői Soma A jazz, mint a kreatív együttműködés metaforája címmel tart előadást, március 23-án Kurutz Márton filmtörténész a magyar dzsessz 1945 előtti történetének alapkutatásairól beszél. Április 27-én Karap Zoltán zeneesztéta Theodor W. Adorno német filozófus gondolatai nyomán a jazz-szubjektum kritikájáról szól, végül május 25-én Havas Ádám, a szociálpolitika szakértője a budapesti jazz színtér konstrukcióját fejtegeti előadásában.
hírlevél
