Hogy fogadta annak idején a Tütü Tangó és a Ráckert közönsége Szalóki Ági első Karády-feldolgozásait?

Nem emlékszem a közönség reakciójára, de arra igen, hogy a zene öröme és a dallamok, szövegek hangulata fogott meg, ennek öröméért játszottunk, és ahogy mondja, valóban először a Tütü Tangóban és a Ráckertben, akkori jazz tanszakos hallgatókból álló formációnkkal, Vázsonyi Jánossal, Kardos Dániellel, Halmos Andrással és Vajdovits Árpáddal adtuk elő ezeket. Szólt ott egyébként mindenféle zene, világzene, alternatív rock, experimentális, punk, sanzon. Belefért ez is.

Szalóki Ági (Fotó/Forrás: Emmer László)

Mi vezette Karádyhoz? Érdekelte Karády személyisége, története, legendája mélyebben?

Vázsonyi János nyomta a kezembe a Holnap, ki tudja holnap..., illetve a Száz panasz ég... kezdetű dalok kottáját, ezeket énekeltem először. Persze ismertem Karády filmjeit is, amelyeket a nagymamámmal láttam a Filmmúzeum csatornán. Érdekelt a mítosza, hogy a lemezei tiltólistára kerültek a háború után, mégsem merültek feledésbe. Lehetett tudni, hogy a világháborúban és utána is súlyos atrocitások érték mind a gestapo, mind az ÁVH részéről a politikai kiállásai miatt. Nem csodálom, hogy végül elhagyta az országot. Az is vonzott, hogy szerettem volna mélyebben megérteni azt a politikai környezetet, ami távozásra kényszerítette.

Mi alapján válogatta annak idején A vágy muzsikál címmel megjelent lemez dalait? Érdekes, hogy nem került rá például az egyik legnépszerűbb Karády-dal, az Ez lett a vesztünk. Miért?

Szubjektív döntés alapján választottam ki a lemezre került tizennégy dalt. Egytől-egyig olyanokat, amelyekkel nagyon tudok azonosulni. Igyekszem olyan dalokat énekelni, amelyeket hitelesen tudok előadni. Ez a vidám dalokra is igaz. És egyre több vidám dalra vágyom.

De hadd tegyem hozzá, hogy nem csak a szöveg és az énekdallam az, ami megfoghatja a hallgatót, hanem zenésztársaim virtuóz játéka, stílusos és invenciózus hangszeres szólóik is.

A lemez megjelenése óta bővítettem a Karády-repertoárom. Most körülbelül húsz dalt éneklek tőle. Az Uránia-beli koncerten egy teljesen új feldolgozást is előadunk, a Május éjszakán című dalt. Remélhetőleg egy szép május estén... Ahogy bővült a repertoár, úgy megtanultam néhány számot Edith Piaftól és Amalia Rodriguestől is. Mindkét énekesnő kortársa volt Karádynak és érzek rokonságot a sorsuk, a lelkük között is. Nehéz körülmények közül jött, erős személyiségű nők voltak mindannyian, hasonló időszakban indult a karrierjük. Nem érzem idegennek őket Karády mellett. A sanzonok, fadók, keringők, tangók átszövik és összekötik Európa országait Portugáliától Franciaországon át Magyarországig.

Szalóki Ági (Fotó/Forrás: Vermes Tibor)

Melyik Karády-slágert vagy sort érzi leginkább magáénak?

Például a Hamvadó cigarettavég utolsó két sorát: „te kis cigaretta hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el”. De például azt a szöveget is, amit Szepes Mária írt: „Ne kérdezd, ki voltam, a csókodat én akartam...” Ezek egy tapasztalt, bölcs nő némileg lemondó vallomásai.

Sok melankólia van ezekben a dalokban, és egy ideje érzem is, hogy ezen felül kell emelkedni, mert ha nem figyelek, a bánat lehúzhat.

Az előadó célja pedig mégiscsak az, hogy a hallgatói reménnyel a szívükben távozzanak a koncertteremből.

Kitérő volt ez a lemez a pályáján?

Igen, dacból csináltam. Egyébként minden a népzenéhez köt. Most XVI-XVII. századi virágénekeket tanulok.

A füstös, melankolikus Karády-lemez tényleg ellenkezik kissé azzal az iránnyal, amit viharos korai huszonéves életkorszaka után választott, miszerint szeretne visszajönni a napfénybe, pozitív értékek felé tartani.

Ez a Karády-lemez is a kilábalás része volt. Segített, hogy ezek révén a dalok révén elmondhattam, az életem egy szakaszában rossz döntéseket hoztam, voltak botlásaim.

Az énekekkel magamat is gyógyítgattam, és tudom, hogy a lemezeim sokaknak okoznak örömöt, sokakat nyugtatnak, ha úgy tetszik, gyógyítanak.

Egy zalaegerszegi koncertem után egy hetven körüli asszony jött oda hozzám könnyes szemmel, hogy most értette meg először az én előadásomban, miről is szól a Hamvadó cigarettavég, és nagyon köszöni.

Tíz év alatt, amióta ezzel a lemezzel fellép, gondolom elég sok hasonló élmény érte?

Az egyik legérdekesebb élményem, hogy nem a Hamvadó cigarettavég, nem a Holnap, ki tudja, holnap..., hanem a Két szemed című, Nadányi Zoltán dalszöveg kapcsán kaptam messze a legtöbb levelet. Egy fájdalmas búcsúzásról szól ez a dal.

Gyönyörű zongora- és valóban fájdalmasan szép hegedűszóló is hallható benne.

Szakcsi Lakatos Róbert és Tcha Limberger gyönyörű hangszeres játékával sokakat ríkatott meg. Japánban is játszottuk ezt az anyagot. Hétszáz főnyi, kizárólag japán közönség előtt. Megjelent ugyanis a lemez Japánban, és a tokiói Cotton Club meghívta az albumot.

Volt olyan japán rajongóm, aki emiatt a lemez miatt kezdett el magyarul tanulni és a dedikáláson már magyarul beszélgetett velem.

Egy interjúban elmondta, hogy évekig kellett érniük a daloknak, évekig énekelte, csiszolta őket, mire lemezre merte venni. Azóta tovább értek ezek a dalok?

Igen. Ma már úgy érzem, hogy puritánabban, nyersebben éneklem őket. Van egy veszély ugyanis bennük, hogy a giccs és a szentimentalizmus irányába csúszunk el, s éppen ezt akarom ellensúlyozni. Ha mostanában játssza valamelyik dalt a lemezről a rádió, vagy ez szól valamelyik kávézóban... Na erről is van egy történetem.

A múltkor bementem az egyik Ráday utcai kávézóban a mosdóba, ahol épp a Mindig az a perc szólt, és amikor jöttem ki, megtapsoltak.

Ilyen is előfordul... Szóval amikor ma meghallom a lemez dalait, egy kissé kislányos hangot hallok.

Pont az volt a jó, hogy egy mai csaj énekelte ezeket a dallamokat és szövegeket, teljesen újszerűen.

Ma viszont még maibb vagyok...

Szalóki Ági

Teljesen új volt a hangszerelés is, nem a Karády korabeli hangzást hallottuk vissza. Szaxofont, elektromos gitárt lehet hallani, hosszú jazzes szólókat.

Juhász Gábor dolgozta át a dalokat, mégpedig úgy, hogy hallás után lekottázta és újrahangszerelte őket. Ezért vagyok gondban, amikor valaki a Karády-dalok eredeti kottáját kéri tőlünk. Biztosan megvannak valahol, könyvtárakban, de mi nem onnan vettük. Komoly munkája volt Gábornak abban, hogy ez a lemez annak idején elkészülhetett.

Az Uránia-beli koncerten meghívott vendégként a fúvós Korb Attila is fellép, sőt ami szokatlan, duettet is énekelnek. Vele hogyan kezdődött az együttműködés?

Attila több hangszeren is kiválóan játszik. Komoly tapasztalata van abban, hogy miként lehet stílusosan előadni ennek a kornak a zenéjét. De először az énekesi adottságaira figyeltem fel. Kiválóan énekel magyarul és angolul is a Modern Art Orchestra oszlopos tagjaként. Az egyik koncertjüket hallgatva határoztam el, hogy meghívom. A repertoár új darabját, a Május éjszakán című dalt fogjuk együtt előadni.

Lesz az újabb Karády-feldolgozásokból is lemez?

Boldog lennék, ha lenne, foglalkoztat ez a gondolat.