Jazz/World

Szegedi Jazz Napok 2005

2005.11.10. 00:00
Ajánlom
Idén november 12-13-án rendezik meg a Szegedei Jazz Napokat a szegedi Ifjúsági Házban magyar, ameriaki és észak-afrikai jazzművészek közreműködésével.

Az első napon, november 12-én, este nyolc órától “Blues Revival” címmel először “Philadelphia” Jerry Ricks bluesgitáros, énekes ad koncertet. Jerry Ricks (1940) az archaikus fekete country-blues egyik még élő, legnagyobb mestere. Játszott Buddy Guy zenekarával is, de legszívesebben szólóban, egy szál gitárral énekelt. Hobóként évekig élt Európában, a '80-as években nagy sikerrel játszott Szegeden is. Jellegzetes hangjával, egyszerű gitárjátékával mára a blues leghitelesebb, autentikus előadói közé emelkedett. Jerry Ricks után a Csík Gusztáv Quartet lép színpadra. Bobby Durham, a kvartett dobosa a blues alapú fekete jazz egyik legeredetibb nagy öregje. 1937-ben született Philadelphiában. Nevét Ella Fitzgerald és Oscar Peterson klasszikus felállásainak dobosaként írta be a jazztörténelembe, később Charles Eland és Shirley Scott orgonisták triójának motorja volt. Jóízű, swinges dobjátéka mellett „titokban” fantasztikus blues-énekes. Csík Gusztáv (1943) egyike a legkiválóbb zongoristáknak Európában. 1962-ben végzett a Zeneakadémián, jazzt Pege Aladár együttesében kezdett játszani. Évekig szerepelt külföldön és tanított idehaza, végül Svájcban telepedett le. Első „fekete” zenekarát Jimmy Woode és Alvin Queen társaságában alapította, mely óriási sikert aratott a '80-as években Szegeden is. Mindig elegáns, gondolatgazdag zenéje sokakat megihletett; olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Dizzy Gillespie, Tony Scott, Kenny Clarke, Ed Thigpen vagy Johnny Griffin.

November 13-án elsőként az algériai Karim Ziad, napjaink egyik legelismertebb world music előadója és zenekara ad koncertet. Cheb Mami zenekarában tűnt fel, majd Joe Zawinul hívta együttesébe, így a Syndicate tagja a mai napig. Kitűnő zeneszerző, kompozícióiban az észak-afrikai berber hagyományt, az ún. Maghreb-repertoárt ötvözi a jazz ritmusképleteivel, harmóniáival úgy, hogy kiemelten fontos szerepet hagy a rögtönzésnek és virtuóz hangszerszólóknak is. Az „Ifrikya” zenekar Észak-Afrika „szuper-groupjaként” a berber gyökereket reprezentálja. Őket követi Billy Cobham és a „CultureMix”. Billy Cobham (1944, Panama) a világ egyik legjobb jazz-rock dobosa: ritmikai ügyessége, tökéletes technikai tudása lenyűgöző. Játékában rendkívüli virtuozitás feszül, megoldhatatlan feladványok sorát adva ezzel kitartó utánzóinak. Egyike a fúziós zenét megalkotó géniuszoknak. Játszott „A Király”, Miles Davis korszakalkotó lemezein, majd 1969-ben Jerry Goodman, Rick Laird, John McLaughlin és Jan Hammer társaságában megalapították a Mahavishnu Orchestra jazz-rock együttest. Cobham pályafutása során olyan muzsikusokkal játszott még, mint Larry Coryell, Freddy Hubbard, Milt Jackson, Eumir Deodato, Ron Carter, Joe Farrell, Roberta Flack, George Duke, John Scofield, Alphonso Johnson, Dexter Gordon, Benny Golson, Stan Getz, Jack Bruce, Count Basie, Gratetul Dead, Gil Evans, Zakir Hussain, Herbie Hancock, Peter Gabriel, Stanley Clarke, Bireli Lagrene, George Benson, McCoy Tyner vagy Kenny Baron.

(Jegyinformáció: Szegedi Ifjúsági Ház (62) 423-638; Belvárosi Mozi (62) 543-185; JATE Klub (62) 420-445; Csermák Hangszerüzlet (62) 420-792; Tourinform (62) 488-690; Filharmónia (62) 425-260; Sziti Ifjúsági Iroda (62) 420-310; Publika Jegyiroda (1) 322-2010); jegyárak: napijegy 4000, bérlet 6000 forint.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Tankcsapdát és Quimby-t is feldolgoz új lemezén a Sárik Péter Trió

Nemrég még Bartók jazzfeldolgozásai apropóján beszélgettünk Sárik Péter zongorista-zeneszerzővel, most azonban könnyedebb vizekre eveztünk a Jazzkívánságműsor magyarul című lemez kapcsán, amit december 14-én mutatnak be a MOMKultban.
Jazz/World magazin

60 éve készült ez az ikonikus fotó a jazz-legendák találkozójáról

Art Kane, az Esquire magazin jazz-szerető szerkesztője 1958-ban ötvenhét veterán és feltörekvő jazz-csillagot hívott egybe, hogy elkészítse A Great Day in Harlem című, azóta emblematikussá vált fotót.
Jazz/World soul

Ötven év után bemutatják az Aretha Franklinnel készült koncertfilmet

Sydney Pollack dokumentumfilmje 50 éven át dobozban lapult, most, hogy az énekesnő elhunyt, az ügyvédei sem akadályozzák meg a bemutatását.
Jazz/World interjú

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Jazz/World magazin

A test is egy hangszer, amit meg kell tanulni használni

"A zene fölemel" – szól a Snétberger Központ mottója. Igen ám, de a zenéléshez szükséges napi 5-8 óra gyakorlás rengeteg terhet, feszültséget is ró a zenészekre, különösen a testükre. Ezt felismerve indított Alexander-órákat a felsőörsi intézmény.