Jazz/World

Színház, jazz, klezmer egy fesztiválon

2017.08.24. 13:48
Ajánlom
Szeptember 3-14. között rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált, amely évről évre felvonultatja a zenei és színházi élet nagyságait a város gyönyörű helyszínein: a Dohány utcai Zsinagógában, a Goldmark Teremben, a Hegedüs Gyula utcai, a Bethlen-téri és a Frankel Leo úti Zsinagógában, valamint az Óbudai Társaskörben.

Fellép a Budapest Jazz Orchestra és Joanne Faulkner amerikai jazz-díva, Balázs János zongoraművész, a Sabbathsong Klezmer Band és a 100 tagú cigányzenekar, aztán Koncz Zsuzsa és zenekara, s a Rock and Roll közlegények műsorában Révész Sándor. Megszólalnak Máramaros eltűnt zsidó közösségének népköltészeti emlékei, majd Malek Andrea ötvözi a jazzt a népzenével, s hallhatjuk Seress Rezső dalait Fesztbaum Béla tolmácsolásában, valamint még sok-sok érdekes előadást, koncertet.

A zsidó fesztivál különleges eseménye, amikor a Trio Midnight Szakcsi Lakatos Bélával és Tony Lakatossal a magyar táncdalszerző, Gábor S. Pál örökzöld dalait idézi meg. Gábor S. Pál pszichiáter, aki nemzetközi hírnevet vívott ki a pánikbetegség gyógyításában. Már nem szerez új dalokat, de a régiek közül a legnépszerűbb, a Kovács Kati énekelte, Úgy szeretném meghálálni volt.

Zsidó Kulturális Fesztivál

Zsidó Kulturális Fesztivál

"A hetvenes évek dalai szólalnak meg most – mondja Gábor S. – Akkor úgy gondoltam, hogy olyan dalokat írok amilyeneket más senki. Máshogy nem is szabad a zeneszerzéshez hozzáállni. Azt mondják a dalaimra, hogy örökzöldek. Ezt én úgy szoktam mondani, hogy öregzöldek. Egyszer Szenes Iván a Vidám Színpad műsorába engem is bevett. Mondtam neki, hogy Ivánka ez nem jó, mert én pszichiáter vagyok. Jó színház a Vidám, de tőlem elég idegen. Akkor szólj, ha egy nagyon-nagyon szomorú dal kell. Később fölhívott telefonon, hogy kell egy szomorú dal a Kabos-showba. Akkor írtam ezt:

"Ki nem volt soha még,

úgy szívből szomorú,

nem tudja mi a boldogság.

Kit bánat sosem ért,

ki rosszat alig élt,

jó sorsát az olyan,

mért venné komolyan.

Én voltam odalent

és voltam odafent

és céloztam a kék eget.

És voltam elesett,

én éppúgy mint a többiek.

A gyűlölt napokat,

a kétségbeesést

nem lehet felejteni.

Az emlékeidet

magaddal cipeled,

ha meg is tudtál bocsájtani.

Ki volt már szomorú,

úgy szívből igazán

és átvészelte bánatát.

Az hangosan köszön,

ha szembe jön a boldogság."

A dalt Kabos László nagy sikerrel énekelte, és általában kétszer vagy háromszor meg is kellett ismételnie.

Szakcsi Lakatostól most azt kértem, hogy előadásához nem kell máson meditálnia, mint a cigánysorson. Ha átérzi, akkor el tudja játszani.

Sokan nem tudják, hogy az első csárdást Rosenthal Markusz, vagyis Rózsavölgyi Márk szerezte, s azt sem, hogy Ádler Márton nagyváradi papírkereskedő mindkét fiából nótaköltő lett. Az egyik Sas Náci (négy évig a Tolnai Világlapját is szerkesztette), a másik Ányos Laci. Nem romák voltak, hanem izraeliták. Nagyon szoros a kapcsolat a magyar és a cigány zene között. Csokonai a Dorottyában például így ír:

„Megperdűl egyszerre Izsák száraz fája,

Zengő szerszámokkal kíséri bandája,

Kellemes hangzások a szálát bétőltik,

Az ifjú szíveket örömre felkőltik."

(a második könyv kezdő sorai)

 A Trio Midnight és a Szakcsi Lakatosék zseniális zenészek. Nekem annyira szomorú dalaim vannak, hogy talán a dzsesszesítésre is megfelelnek.

A dzsessz valójában olyan műfaj, amely inkább azokhoz szól, akik az igényes zenét kedvelik.

Ez pedig semmivel sem rosszabb, silányabb, mint az úgynevezett klasszikus zene."

A Gólem Színház előadásait is láthatjuk a zsidó nyári fesztiválon. A színház művészeti vezetője, Borgula András elmondta:

"Két színdarabbal jövünk, de egyik sem új bemutató. Az első, az Anyám mondta, egy német szerző, Marianna Salzmann drámája. A szerző egy nagyon fiatal írónő, aki azonban már rendelkezik egy Kleist-díjjal. A darab pedig egy igazi „báránybőrbe bújtatott farkas”, mert nagyon sokat lehet rajta nevetni, de valójában vérbeli dráma. A történet szerint egy háromgenerációs család, a nagymama, az anyuka és a huszonéves unoka egy légtérben, egy lakásban él.

Mindhárman zsidók, mindhárman máshogy élik meg a zsidóságukat. Van, akinek kultúra, van, akinek identitás, van, akinek egyáltalán semmit sem jelent.

A történet igazából az ő összecsapásuk. Jót veszekedni valójában csak nő és nő tud, miközben majd' megőrülnek, annyira szeretik egymást. Rendkívül érdekes, izgalmas darab, komolyan szembenéz a múlttal. Olyan oldalát mutatja meg a zsidóságnak, amiről inkább hallgatunk.

- Kiket láthatunk benne?

- Én mindig egy-egy szerepre hívom meg a színészeket. Itt Kiss Mari jön Szombathelyről, Kerekes Viki az Örkényből és Huzella Juli, ő a legfiatalabb, aki jelenleg szabadúszó, és a szülés után tért vissza. Ha valaki ismeri ezeket a színészeket, akkor tudja, hogy mindegyikük nagyon magas. Érdekes volt dolgozni három olyan színésznővel, akik lenéztek rám. A másik előadás a Halpern és Johnson, Lionel Goldstein darabja. Ez ősbemutató volt tavaly a Centrál Színházban. Székhelyi József és Trokán Péter játssza a két idősödő úriembert, akik Halpern (Székhelyi József) feleségének  temetésén talákoznak. Johnson úgy mutatkozik be, hogy ő a feleség első szerelme, akivel azóta is tartották a kapcsolatot. Halpern viszont nem tudott arról, hogy feleségének volt egy titkos szerelme, akivel anő eljárt beszélgetni, ebédelni és jó ég tudja, még mit csinálni.

A temetésen csap össze a két világnézet, a két vallás, a két sors, s mindenki a saját sérelmeit, bajait zúdítja a másikra.

A végkimenetel nagyon izgalmas, s remélem, hogy a világ is ilyen végkifejletet fog találni a konfliktusaira. Nagyon szerethető darab."

"Ezekben a hónapokban – mondja Székhelyi József– azzal szembesültem, hogy zsidó művészeti hónapokat élek. Ősszel Houdini szabaduló-művész apukája lehettem, utána jött a Gólem színházban a Halpern gyönyörű szerepe. A Madách Színház Szerelmes Shakespeare-jében én vagyok az öreg velencei zsidó, aztán a Veres 1 Színházban Joao Bethencourt, A new york-i páparablás darabjában Meyer rabbit játszom. Ugyanitt Feff Baron, Szép jó estét, Mr. Green című színdarabjában Pál Tamással dolgozom. Az a gyönyörűséges, hogy ebben a darabban benne van mindaz, amiért ezt a mesterséget űzni érdemes. Hihetetlen erővel és óriási aurával sugarazza, hogy mi tesz minket emberré. Az, hogy szeretni vagyunk képesek, hogy meg tudjuk fogni egymás kezét és át tudjuk segíteni akár a legmegrendítőbb, lelki, szomatikus vagy képzelt szakadékon is. A szeretni tudó ember legyőzhetetlenségéről, a lélek legyőzhetetlenségéről szól. Árad a darabból a humanizmus. A nem szerethető, lökdösődő, olykor rasszizmussal telítődött világban a művészetnek ez az igazi küldetése."

A Dohány utcai Zsinagógában a Budapest Klezmer Band a Budapest Bárral ad közös koncertet.

Farkas Róbert a Zeneakadémián végzett. Karrierjét a 100 tagú Cigányzenekarban kezdte, akikkel már nagyon fiatalon beutazta a világot. Játszott balkáni zenét, autentikus cigányzenét és rockzenét is. Kétezerhétben alapította zenekarát, a Budapest Bárt.

"Nem először állunk egy színpadon – mondja  – A Kongresszusi Központban a Zsüti-esten mind a két zenekar játszott, egy számot pedig közösen adtunk elő. Szerintem onnan jött Fegyának, Jávori Ferencnek az ötlete, hogy milyen jó lenne ha több időt töltenénk együtt a színpadon és közös koncertet adnánk. Nagyon izgulok, mert fantasztikus zenekar és iszonyatos erő van bennük. Nyitott szívvel készülünk. A műsor igazi csemege lesz nemcsak a zenészek, hanem a közönség számára is. A programról konkrétan nem tudok beszámolni, mert már vannak elképzeléseink, de ez még alakulóban van . Szeptember harmadikán játszunk majd. Két-három próbával biztosan nagyon szépen összecsiszolódunk.

- Két profi zenekarról van szó, két külön zenei világgal...

- Így van, de azt gondolom, hogy az igazi muzsika nem stílusok muzsikája. Ha valaki szereti a zenét és muzsikál, akkor érti, érzi és tudja ezt. Ez egy nyelv, amit beszélni kell.

A zene nyelve nagyon gazdag, de azt gondolom, ha az ember igaz lelkülettel és nyitott füllel, szívvel muzsikál, akkor inspirálja azokat is, akikkel együtt zenél.

Én már nagyon várom ezt az inspirációt."

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők a Halhatatlanok Társulatának idei jelöltjei!

Idén is a közönség döntheti el, hogy a szakmai kuratórium által jelölt művészek közül kik legyenek a Halhatatlanok Társulatának új tagjai. Az új tagok lábnyomát a Nagymező utca Operettszínház előtti részén, a Halhatatlanok sétányán helyezik majd el. A szavazás már elindult.
Könyv

A Mann család története közelről – olvass bele Tilmann Lahme könyvébe!

Tilmann Lahme A Mannok című könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Olvass bele a kötetbe!
Zenés színház

Az arany mámorító ereje

Dagadhattunk a büszkeségtől, hogy mennyi kiváló magyar művész működött közre a Zürichi Opera bemutatójában, egy viszonylag ritkán látható Hindemith-operában, a Cardillacban. Mundruczó Kornél rendezésében Bretz Gábor és Láng Dorottya is színpadra lépett.
Vizuál

„A falig már eljutottunk” – Reisz Gábor a közönségtől kér segítséget új filmjéhez

Reisz Gábor és stábja hamarosan megkezdik új filmjük, az Ember végez forgatását. A 81 millió forintos költségvetésű produkció befejezéséhez 13 millió forint előteremtésére közösségi gyűjtést indítanak.
Klasszikus

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Chris Potter – A legnagyobbaktól tanulni, a legnagyobbá válni

Chris Potter pályája olyan, mintha egy mesterséges intelligenciával íratnánk meg a tökéletes 20. századi jazzkarriert. Némi fiatalkori kilengés után a 90-es években már a legnagyobbakkal játszott.
Jazz/World ajánló

Világsztárok, hajnalig tartó jammelések – így ünnepel az 5. JazzFest Budapest

Június 27. és július 2. között rendezik meg az 5. JazzFest Budapestet. A fesztivál díszvendége Dél-Korea lesz. A műfaj legjobb hazai zenészei mellett számos nemzetközi sztár lép fel, valamint tisztelegnek a száz éve született Miles Davis és John Coltrane előtt is.
Jazz/World ajánló

A MOMkultba érkezik a Boogie Show

Gyorsan fogynak a jegyek a Boogie Show május 16-i fellépésére, a több, mint másfél évtizedes múltra visszatekintő produkció a MOMkultba hozza el a boogie-woogie karakteres hangzását és lendületét.
Jazz/World interjú

Mogyoró Kornél legújabb lemezéről: „Minden kompozícióra úgy tekintünk, mint egy bonsai-ra”

Számos formációban játszott közösen Mogyoró Kornél és Papesch Péter, köztük az Azuma Clanban is, amelynek szellemisége most érleltebb formában születik újjá friss albumukon.
Jazz/World ajánló

Raul Midón, az eklektikus kalandor a BJC színpadán

Legújabb, 2024-ben megjelent Lost & Found című lemezét mutatja be a kétszeres Grammy-jelölt énekes-dalszerző március 3-án 19 és 21 órai kezdettel a Budapest Jazz Clubban.