Jazz/World

Szirtes Edina Mókus Szent Margit és IV. Béla történetét zenésíti meg

2019.08.03. 09:50
Megosztom
Szirtes Edina „Mókus” muzsikus és zeneszerző évek óta jegyzi a Koronázási Szertartásjáték zenéjét. Az alkotó lelkesedéssel mesélt többek között az alkotás folyamatáról, kedvenc tavalyi jelenetéről és megosztotta gondolatait a szövegkönyvről is.

Negyedik éve írja a Szertartásjáték zenéjét. Könnyebb most, mint első alkalommal?

Minden felkérés ugyanolyan nagy felelősség és kihívás, nem könnyít meg semmit sem egy feladat gyakorisága. Ráadásul

minden alkalommal újabb és újabb a dramaturgia, vagy lélekállapot, amit átérezve kell megteremteni egy zenei világot, amelyhez a zene történelme, történeti ismerete is roppant fontos!

Segítség azonban a helyzet, a Koronázási Szertartásjátékok alkotásában való részvételi tapasztalat, hogy hogyan kell jelen lenni, hogy az alkotás sebességében való “edzettség”, amelyhez tényleg sokat adnak az együtt “átalkotott” koronázási évek.

Már a téma (IV. Béla, Szent Margit) kapcsán születnek meg dallamok, vagy csak a szövegkönyv elolvasása után?

A zenei hangzásvilág már a téma kapcsán megszületett bennem. De természetesen a szövegkönyv az, ami igazán előhívja a dallamokat és Szikora János egész pontos “vezetése” a zene és a dramaturgiai pontok találkozására.

Mi volt az első gondolata miután elolvasta a szövegkönyvet?

Végtelen erő, energia, küzdelem, száguldás emberi sorsok és lelkiállapotok között, rettentő nagy veszteség, fájdalom, káosz, szerelem mindenen átívelő “csodahatalma”. Ezek egyszerre és egymás után...

mokus_sajto2-112700.jpg

Szirtes Edina Mókus (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Van már most kedvenc jelenete?

Még nincs kedvenc jelenetem, mert az születés közben fogalmazódik meg bennem. Tavaly Szent Ferenc lett a kedvencem mindenek felett, de ezt előre nem tudtam, hanem közben kelt életre bennem, ahogyan láthattam, érezhettem.

A próbafolyamatnak melyik részét szereti jobban: az első hangok megszületését, a próbákat vagy, amikor már a helyszínen megszólal a zene?

Az első hangok, amikor már nem csak a fejemben szólalnak meg, hanem amikor meghallgathatom a zenészek által megszólaltatva és amikor ezek helyet kapnak az előadásban.

Ahogyan a zene és a próza egyesül, amikor a kettő teljes odaadással és tisztelettel szolgálja egymást: egyik több lesz a másik által, ha az valóban sikerül. Ha nem hivalkodik vagy uralkodik egyik a másik felett.

Mik az ideális feltételek a komponáláshoz? Hogy szeret a legjobban alkotni?

Bárhogy szeretek alkotni, de leginkább művész társaim inspirálnak, a megindító helyzetek, vagy fontos dramaturgiai pontok.

A kor, amelyben az előadás játszódik, mennyire meghatározó szempont a zene írásakor?

Meghatározó a kor természetesen.

Sok-sok régi zenét hallgatva készülök olyan zenei világot teremteni, amely a legnagyobb tisztelettel inspirálódig a hagyományokból, de mégis leválaszthatatlan róla a mai kor zenei, intellektuális vagy szellemi, lelki lenyomata.

Az, hogy elteltek századok s azóta megannyi sorsfordító helyzet, trauma, az embert egyénileg vagy csoportosan – gondolok itt egy nemzetre – hogyan viselte meg, hogyan faragta s faragja a mai napig. Nem leválasztható a múltunk, de mégis most fakad ki belőlünk, az emlékezet által, melyben mi magunk s a bennünk hordozott jövő lehetősége egyszerre van jelen.

Jegyinformáció és érdekességek ide kattintva érhetőek el.

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Kapcsolódó

Minden koncerten ízekre szedi magát – Szirtes Edina Mókus

Korkedvezménnyel vették fel a szegedi konzervatóriumba, ahol a legkisebb lévén a többiek Mókusnak becézték – innen ered a művészneve. Szirtes Edina Kult50-ben megjelent portréja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Reagált az MMA a Széchenyi Akadémia nyilatkozatára

A köztestület partnere kíván lenni minden, a nemzeti kultúrát szolgáló szervezetnek – írja az október 8-án kelt nyilatkozat. Véleményük szerint ugyanakkor a kulturális szervezeteknek nem egymás ellen kellene harcolniuk.
Színház

Rudolf Péter a Pesti Színház új bemutatójáról: „Szociális érzékenység nélkül nem lehet színházat csinálni”

Fehér Balázs Benő rendezésében készül a Pesti Színház legújabb bemutatója. Arthur Miller saját fiatalkori tapasztalatai alapján írta a Két hétfő emléke történetét.
Plusz

Az MMA szerepének rendezését kéri a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

A köztestület nyilatkozatában a kulturális kormányzathoz fordul, a „miniszteriális feladatokkal felruházott Magyar Művészeti Akadémia” fukciójának rendezése céljából, illetve azt kérik: a minisztérium tegye közzé ez irányú terveit, szándékait.
Klasszikus

Veszélyben a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ őszi kurzusa

Minden jel szerint nem tudják elindítani az őszi képzést a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központban, mert a program finanszírozása ellehetetlenült, mindennapi működésük veszélybe került – nyilatkozta Snétberger Ferenc gitárművész, a program alapítója az MTI-nek.
Könyv

Anne Carson kapja a 2026-os irodalmi Nobel-díjat

A kanadai költő a tizenkilencedik női szerző, aki átveheti a világ legrangosabb irodalmi elismerését. A díjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World hír

Bródy János, Lovasi András és Tóth Vera is aláírta a mesterséges intelligencia elleni felhívást

Bár a folyamat irányítása globális szereplők kezében van, a káros hatások kezelésére nemzeti szinten még van mód – az október 8-án, a dalszerzők napján közzétett AI Manifesztóban.
Jazz/World interjú

Örökség és jelenlét – vezetői portrék a Hagyományok Háza 125 éves otthonából, a Budai Vigadóból

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete, de történetét nem csupán falai, termei és színpadai őrzik. Második portrénkban Kelemen László Kossuth-díjas népzenészt, zeneszerzőt, a Hagyományok Háza alapító főigazgatóját mutatjuk be.
Jazz/World ajánló

Egy hely, ahonnan messzire vezet az út – a Snétberger Zenei Tehetség Központ

Snétberger Ferenc saját, személyes történetéből is tudja, hogy a tehetség önmagában nem elég – kell valaki, aki észreveszi, és kell lehetőség a tudás gyarapítására. Erre épül a gitárművész által 2011-ben alapított Snétberger Zenei Tehetség Központ.
Jazz/World interjú

Örökség és jelenlét – Vezetői portrék a Hagyományok Háza 125 éves otthonából, a Budai Vigadóból

Százhuszonöt éves a Budai Vigadó épülete. Az Örökség és jelenlét portrésorozata az alapítók örökségétől a jelen alkotóin, kutatóin és háttérben dolgozó szakemberein át a jövőig követi ezt a történetet. Az első részben Sebő Ferencre emlékezünk.
Jazz/World ajánló

A jazz nagyjai, testközelből

Ősszel folytatódik a Budapest Jazz Club „Világsztárok a BJC-ben” elnevezésű sorozata. Októberben és novemberben négy, a műfaj nemzetközi vérkeringésében is kiemelt szerephez jutó formáció érkezik a fővárosba.