Jazz/World

Szombathely – egy hét a jazz bűvöletében

2008.07.02. 00:00
Ajánlom
Kilencedik alkalommal rendezték meg idén június 21-28. között Szombathelyen a Lamantin Jazz Fesztivált, amely a szintén szombathelyi, immár hatodszorra megtartott improvizációs táborral párhuzamosan zajlott.

A táborba az ország minden tájáról jöttek fiatalok, akik a jazz bűvöletében töltöttek el egy fantasztikus hetet, nem túlzás azt állítani, hogy a részvétel mindannyiuknak életre szóló élményt nyújtott. Akadt, aki spirituális élményről számolt be, volt, aki sírva fakadt egyik este, bevallása szerint attól, hogy mennyi szeretetet kap itt, de olyan is volt, aki egyszerűen csak végigbulizta és jammelte ezt a hetet.

A táborban résztvevő fiatalok életét a Fő tér, a Bartók Béla Zeneiskola, az alkalmilag Padlásnak elnevezett Premier Biliárd Klub és Padlás szórakozóhely és a szállásadó kollégium által alkotott négyszög határozta meg. A Főtéren zajlottak este hattól a Lamantin Jazz Fesztivál koncertjei hazai és nemzetközi hírességekkel. A zeneiskolában voltak az improvizációs tábor órái, hangszeres és elméleti órák, zenekari gyakorlatok és a fellépő sztárok mesterkurzusai. Az esti koncertek után a pedig a tábor hallgatói és tanárai zenéltek hajnalig a Padlásban, de időnként a fesztivál fellépői is becsatlakoztak egy-egy sztenderd erejéig.

A tábor

A táborban az idén mintegy 140 diák vett részt. Sokan közülük az ország valamelyik ”jazzkonzijának”, a székesfehérvári Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti Jazz Szakközépiskolának, a Benczúr utcai Erkel Ferenc Jazz-zeneművészeti Szakközépiskolának, a csepeli Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolának, vagy éppen a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának diákjai, de akadt a közöttük jazz-őrült APEH alkalmazott, Kárpátaljából áttelepült, szintén jazz-őrült klasszikus klarinétos is. A táborozók hangszeres órákon és zenekari gyakorlatokon, illetve zeneelméleti órákon vettek részt, majd az utolsó nap, szombaton a zenekari gyakorlatok formációi egy vagy két, szabadon választott sztenderddel, vagy saját kompozícióval léptek fel a Padlásban.

A koncerten mintegy 40 szerzemény hangzott el körülbelül húsz különböző zenekartól, így maratoni bemutató volt, a hely adottságai azonban lehetővé tették a szabad ki- és bejárást, ugyanakkor soha nem maradt üres a nézőtér. Ráadásul a helyszín lambériás berendezésével, színeivel igazi jazz-klub hangulatot kölcsönzött a koncertnek. A diákok közt természetesen voltak tehetségesebbek és kevésbé tehetségesek, a hangszerükön tökéletesen jártas, klasszikus zenei múlttal rendelkező, de a jazzel a kezdeti ismerkedés szakaszában lévő növendékek illetve tapasztalt jazz-zenészek egyaránt. Mégis, mind a növendékek zárókoncertje, mind a jam sessionök, de mentesek voltak e választóvonalaktól (ha a fullasztó melegtől nem is) és mindenki bátran felvállalta adott tudásszintjét a közönség előtt. Ennél kedvezőbb légkör nehezen elképzelhető az olyan fiatalok számára, akik többségükben a jazzel nem kisgyermekként, hanem idősebben ismerkednek meg, a jazz ily módon még nem ivódott a vérükbe, nem ”otthonról” hozták. Nyilvánvalóan egy hét alatt nem lehet annyi tudást adni és szerezni, amennyi normális körülmények között több év alatt sajátítható el, a tábor viszont kétségtelenül ehhez a hosszú munkához ad páratlan lelki és szakmai löketet, mindezt úgy, hogy a fiatalok közben új barátságokat kötnek, melyek előbb-utóbb hobbi-szintű, vagy éppen professzionális zenei együttműködésben is testet ölthetnek.

A tábor tanárai a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának, illetve az Erkel Ferenc Jazz-zeneművészeti Szakközépiskola tanári karának tagjai. Az ő munkájukat az előbbi intézmény harmadik évfolyamos hallgatói segítették. A többórás zárókoncertet valamennyien végighallgatták, saját növendékeiket biztatgatták, segítették. A tanári kar egyik tagja nagyon röviden összefoglalta az ő motivációjukat, amely szerint ennyi érdeklődőt és a növendékek részéről tapasztalható ekkora lelkesedést látva nem kérdés, hogy ők is teljes odaadással végezzék dolgukat. A tábor természetesen fizetős volt, ám az árakat összehasonlítva bármelyik külföldi nyári jazztáborral szemben Szombathely viszi a pálmát. A résztvevők automatikusan belépőt kaptak a Jazzfesztivál koncertjeire, ahova világsztárokat is sikerült elcsábítani.

A Jazz Fesztivál

A IX. Lamantin Jazz Fesztivál fellépői a stílusukat tekintve nagyon széles skálán mozogtak, ami ideális mind a szombathelyi közönség, mind a táborozók szemszögéből nézve, hiszen túlzás nélkül állítható, hogy mindenki találhatott a saját ízlésének megfelelő koncertet. Helyet kaptak a könnyedebb műfajok, a blues, a funky, a soul, a gospel, itt volt például a Jon Cleary & The Absolute Monster Gentlemen, amelynek koncertje a fesztivál erősítéséért felelős hangmérnök szerint is „elképesztő” volt. Fellépett a European Mantra, amelynek stílusára talán a metál-jazz kifejezés illik a legjobban. A Budapest Jazz Orchestra koncertjén hagyományos swing kompozíciók voltak hallhatóak, a lengyel Pjotr Wojtasik Quartet modern mainstream jazzt játszott, sztenderdeket adott elő a Benny Green Trio, free jazzbe hajló műsorral érkezett Airto Moreira és Tony Hymas duója. Most essen néhány szó e három utóbbi koncertről.

Benny Green Trio

Benny Green játékáról egyértelműen Oscar Peterson juthat a hallgató eszébe. A stílust tökéletesen műveli, gyors futamait nem ritkán két kézzel unisonóban játssza, ezeket hallgatva a tábor főleg zongorista hallgatói felkapták a fejüket és „sikítoztak”. A trió sztenderdeket adott elő teljesen hagyományos felfogásban. Egy idő után azonban a tempó és lüktetés eltérését leszámítva egyik szám előadásmódja sem különbözött a másikétól, Benny Green szólóiban futamok futamokat követtek, szólói három perc után veszítettek izgalmasságukból. Sem eredetiségben, sem a trióban való zenélés lehetőségeinek kiaknázásában nem volt igazi zenei élmény a koncert.

Mégis, a formáció tagadhatatlanul intenzív muzsikálása elvarázsolta a közönséget, amely négyszer tapsolta vissza az együttest. Mind a négyszer vissza is jöttek és játszottak, sőt legutoljára Benny Green mobiltelefonjával képet is csinált a közönségről, melynek lelkesedése valószínűleg még őt is meglepte. Érdekes, hogy mesterkurzusán, melyet triójának koncertje előtt pár órával tartott, kifejtette, hogy leginkább a közönség az és nem a kritikusok, akinek a véleményére igazán ad.

Pjotr Wojtasik Quartet

Tagjai elsőrangú jazzmuzsikusok, Pjotr Wojtasik trombitálása kifogástalan, szaxofonosának játéka szintén, amerikai dobosukkal, John Betsch-csel kiegészülve pedig mintha a legtökéletesebb amerikai modern mainstream kvartettet hallanánk. Ennek a stílusnak azonban gyakori jellemzője, hogy a szakmai tökéletesség felülkerekedik az eredetiségen, az elemi erejű mondanivalón. Nos, ez ezen a koncerten is, ha nem is állandóan, de ezt tapasztalhatuk. Ennek ellenére volt valami intimitás a koncerten, amelyhez furcsa módon éppen a közönség késődélutáni alacsony létszáma is hozzájárult. Hallható volt a zenekar akkor is, amikor halkan játszott, nem zavarta meg a hangzást semmiféle duruzsolás. Bár koncertjükön igazán eredeti kompozíció nem volt hallható, a zene változatos volt, a játékosok bámulatosan kezelték hangszerüket, és improvizációik valóban magával ragadták a hallgatót. A résztvevő zenekarok közül a Pjotr Wojtasik Quartet stílusa volt talán a legelvontabb, a közönség talán ezért, talán kis létszáma miatt mérsékelt lelkesedéssel jutalmazta őket.

Airto Moreira & Tony Hymas

A három koncert közül a Moreira duó volt a legvitathatóbb. Moreira éneklése páratlan, az ütőhangszerekkel mesterien bánik, eddigi életpályája során számtalan világhírű zenekarban vett részt, és olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Miles Davis, Wayne Shorter, Joe Zawinul, Herbie Hancock, George Duke, Paul Simon, Carlos Santana, Gil Evans, Gato Barbieri, Michael Brecker, a Crusaders, és a Chicago együttes.

Duójának szombathelyi koncertje bámulatos életpályája ellenére meglehetősen kaotikus volt, kevés volt a fogódzkodó. Énekhangja azonban ”elvitte a balhét”, a közönség autentikus brazil énekléssel szembesült, amely különlegessége miatt nem lehetett kudarcra ítélve. Kifejezetten a hallgatóság kegyeinek keresése nyilvánult meg abban, hogy a duó eljátszotta a Samba de Janeiro című slágert, illetve a koncerten felbukkant egy magyar népdal is. Vissza is tapsolták őket, de ez a taps valószínűleg inkább szólt a Moreira énekhangjában rejlő különlegességnek illetve a rengeteg ütős hangszer felvonultatásának és egyébként kifogástalan megszólaltatásának, mint a zenei mondanivalójuknak.

(2008. június 21-28. Szombathely – IX. Lamantin Jazz Fesztivál és Jazz Improvizációs Tábor)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World videó

A királynő varázsol - Ikonikus pillanatok Aretha Franklin pályájáról

Az augusztus 16-án rákban elhunyt soul királynő személye már életében kultikussá vált, amiről rengeteg videofelvétel is tanúskodik. Ezekből az emlékekből szemezgettünk.
Jazz/World gyász

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Jazz/World hír

Elhunyt a Keresztapában is szereplő jazzénekesnő

Morgana Kinget a legtöbben Don Vito feleségeként ismerik a Keresztapában. A Grammy-jelölt jazzénekesnő 87 évesen hunyt el.
Jazz/World ajánló

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg augusztusban!

Júliusban indult sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent vagy megjelenés előtt álló magyar és külföldi kiadványok közül. Augusztusi válogatásunk már jellemzően az őszi hangulatra készít fel bennünket.
Jazz/World örökség

Kitagadták az örökségből Jean-Michel Jarre-t

Filmzeneszerző édesapja mindent a negyedik feleségére hagyott, Jean-Michel Jarre és féltestvére, Stéphanie azonban nem nyugszanak bele a dologba.