Sárik Péter és triója nem csinál titkot abból, hogy népszerűségre törekszenek. Azonban aki volt már koncertjükön, tudja, hogy elsősorban nem maguknak, hanem az általuk tolmácsolt zenének, és magának a jazz műfajának szeretnének nagyobb figyelmet kivívni. Ez a legdirektebben a Jazzkívánságműsor sorozatban nyilvánul meg, amiben a közönség kérései alapján dolgoznak föl számokat jazz-hangzásban. Az első ilyen lemezzel 2014-ben „Az év hazai jazz albuma” kategóriában Fonogram-díjat kaptak, a másodikat pedig ugyanerre a címre jelölték 2016-ban. Újabb két év elteltével pedig megjelenik a Jazzkívánság magyarul című lemez, amiben a címben foglaltak szerint magyar slágereket dolgoznak föl „jazzesen”.
Sárik Péter elárulta, a közönségkérések kapcsán a legnagyobb felismerésük az volt, hogy kiderült, a magyar slágerek legnagyobb része lassú, tehát „valóban igaz, hogy sírva vigad a magyar”. „Ki kellett írnunk a különböző felületekre, hogy most már csak gyors magyar számokat várunk” - mondta. Így állt össze az a tizenöt dalból álló lemezanyag, amin sikerült megtalálni a gyors számok és a lassú balladák megfelelő arányát. Engedniük kellett a gyorsuló világ követelményeinek is:
Minden dalt gyorsabban játszunk, mint az eredeti, hiszen ma már más tempó van a levegőben, mint tíz, húsz, vagy harminc éve”.
A dalok végső kiválasztásánál azonban csak egyetlen szempont volt döntő, hogy az adott dal engedi-e magát feldolgozni, avagy sem. „Én anno nagy Edda-rajongó voltam, még sincs a lemezen Edda-feldolgozás, hiszen annyira egyéni karaktere van Pataki Attila hangjának és zenéjének, hogy nem tudtam úgy hozzányúlni, hogy annak értelme legyen. A mai slágerekre ugyanúgy igaz, mint a Beethoven vagy Bartók-művekre, hogy önmagukban tökéletes darabok, és csak akkor érdemes őket átdolgozni, ha valami pluszt tehetünk hozzá” - fogalmazott. A zongorista Sárik Péter, Fonay Tibor bőgős, és Gyárfás Attila dobos alkotta trióhoz ezen a lemezen Falusi Mariann csatlakozik énekesként, akivel már 2009 óta dolgoznak együtt. A kérdésre, hogy miért épp az ő hangján kelnek új életre a slágerek, Sárik Péter kiemelte:
Falusi Mariann ízig-vérig nő, de megvan benne az a férfi energia is, amitől hitelesen tud megszólaltatni akár egy Tankcsapda-számot is. Rettenetesen nehéz tizenötféle ruhát felvenni, főleg azoknál a daloknál, ahol az eredeti előadó tényleg karakteres egyéniség volt”.
Példaként Caramel Lélekdonor című számát említi: „Óriási csapda lett volna, ha Mariann megpróbálta volna utánozni a Caramel stílusát. Ilyenkor le kell vetkőztetni a dalt, és megkeresni a Falusi Mariann Lélekdonorját. Erre kevesen képesek, ezért esett rá a választás” - árulta el. Sárik Péter jogot formált arra, hogy ő is kérhessen dalt. Az ő kedvence, a KFT Balatoni nyár című slágere fölkerült a lemezre. „Különleges tapasztalás volt, hogy személy szerint engem sokkal jobban megérintettek a magyar slágerek, mint a külföldiek. Talán a magyar nyelv miatt, és mert sok meghatározó élményünk kötődik ezekhez a számokhoz: egy első randi, egy szakítás vagy éppen az érettségi. Amikor feldolgoztunk ezeket a dalokat, határozottan éreztük, hogy ezek a mieink”. A kérdésre, hogy valóban cél érnek-e a szélesebb közönség megszólításával, Sárik Péter azt mondta:
olyan arcok is felbukkantak a jazzkoncertjeinken, akiket azelőtt csak a Jazzkívánságműsor koncerteken láttam. Tehát van egy közönségréteg, aki átvándorol a nem-feldolgozásos jazzműfajba is, és ez egy iszonyú jó érzés, mert azt bizonyítja, hogy működik ez a fajta nyitott hozzáállás”.
hírlevél
