Jazz/World

Tanszékfoglaló

2007.12.24. 00:00
Ajánlom
Megvalósult sokunk álma: a zeneakadémiai népzenei tanszék megalakult, sikeresen működik. Ennek örömére a Művészetek Palotájában, a legjobb helyen most először egy olyan gálaműsor született, amelynek fókuszában – Bartók és Kodály munkássága nyomán – a népzene és a műzene kapcsolata áll olyan fellépőkkel, akik eddig is igen sokat tettek a műfajok közötti határok átjárhatóságáért.

Itt és most két "világ" ér össze bennem is, amelyek eddig elég mereven külön álltak: a Zeneakadémia mindeddig számomra a klasszikus zenei képzést, a zeneszerzést és az elméleti órákat, a magányos alkotást jelentette, a muzsikálás, a hangszeres néphagyománnyal foglalkozás pedig az "életet", apámat-nagyapámat, a közösséget, amelyből vétettem és amelyikben élek. Azt is látom, hogy most, amikor éltetem az egyiket, a másikat lassan temethetem, legalábbis abban a formájában, ahogyan én és az előző generációk azt megélték. Két világ között, az ajtóban állok tehát, amelynek küszöbéről ide is, oda is látni, és talán fontos tanulságok is levonhatók.

Egyik legfontosabb tanulság és mai követelmény a mozgalom és a tudományosság kezdeti összefonódásának példája. Kezdetben Bartók, Kodály, Lajtha írásait böngésztük, lejegyzéseit próbáltuk megfejteni. Ma már az is nyilvánvaló, hogy Martin György, Tímár Sándor, Andrásfalvy Bertalan, a Pesovár testvérek vagy Szenik Ilona, Kallós Zoltán és mások önzetlen irányítása, segítsége nélkül nem biztos, hogy megtaláltuk volna a "tiszta forrást", az élő, akkor még erejük teljében játszó zenekarokat, énekeseket, táncosokat.

De ha nem láthattuk volna a saját szemünkkel, nem hallhattuk volna, nem rögzíthettük volna, nem fogadhattuk volna a szívünkbe is az eszünkön kívül mestereinket és zenéjüket, bizony, ez a koncert sem lenne. Tehát a másik fontos tanulság: szükség volt a Bartók által is sokat emlegetett, ám sokak által korábban nem eléggé gyakorolt helyszíni tapasztalatra, a közvetlen percepcióra és tanulásra, amely nélkül ismét csak a lényeg sikkadt volna el.

Most pedig itt vagyunk ezen az ünnepi alkalmon, láthatjuk-hallhatjuk, hogy a sok egyéni útból, amely a népzenétől visz a nép-zene felé, hogyan kerekedik ki az a vastag fonat, amely életünket, művészetünket tartja. Tudjuk, hogy ez az út, amelyen elindulunk, már nem hagyományőrzés, ez annál több is és kevesebb is: a néphagyomány általunk még megélt utolsó századának és feltérképezett előzményeinek kanonizálása, beszorítása a rögzített, köz- és magas kultúra által kialakított átadási formákba annak érdekében, hogy a benne rejlő érték túlélje a népi kisközösségek hagyományos kultúrájának, a néphagyománynak kipusztulását. Mert ne legyenek illúzióink, korszakváltásnál állunk: nekünk ezen értékek mentésében, átadásában, jövőjének építésében csak a köz- és a magas kultúrába emelés alternatívája maradt. És ha meghökkentünk a gondolat súlyosságán, gondoljunk mai falvainkra, és képzeljük el a holnapot! Tanúi vagyunk, ahogy a kisközösségi népi kultúrát még őrző generációk kipusztulnak mellettünk. Láthatjuk egy évezredes életforma megszűnését, annak minden kulturális negatívumával együtt. Megőrzéséhez módszert kellett tehát váltanunk – ennek egyik állomása a Zeneakadémián belül elkezdett munka.

Csak remélni tudom, hogy az utánunk következő generációk is megpróbálják saját maguknak felfedezni a saját kultúrájukat, hogy ők is beleszövik magukat abba a mind vastagabb kulturális fonatba, mely Bartókkal, Kodállyal kezdődött és velük folytatódhat. Ehhez pedig már megnyílt egy míves, zeneakadémiai ajtó. Lépjünk be rajta!

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.
Jazz/World ajánló

Bacsó Kristóf és David Dorůžka közreműködésével folytatódik a MAO jazz sorozata

Folytatódik a Modern Art Orchestra "Art of Virus" elnevezésű zenei projektje. A nagyzenekarra hangszerelt, friss kortárs és jazz kompozíciók december 12-én este a Budapest Music Centerben hallhatók, a MAO 2021/22-es évadban zajló koncertsorozatának részeként.
Jazz/World ajánló

25 év után újra színpadon a Sziámi együttes

Müller Péter Sziámi egykori zenekara az 1991 és 1997 közötti felállásban a zenész december 4-i koncertjén tér vissza.
Jazz/World hír

Növények „zenélnek” két budai villamosmegállóban

Egy klímaváltozás elleni kampány részeként különleges installációt telepítettek két budai villamosmegállóba, ahol – szonifikációs technológia segítségével – növények biorezgéseiből generált zene szól.