Jazz/World

Tárkány-Kovács Bálint: "Mi, cimbalmosok nem versenyzünk egymással”

2012.05.08. 07:05
Ajánlom
Az Értől az óceánig című minifesztivál keretében május 26-án a Müpában lép fel a magyar népzene, a jazz és a sanzon elemeiből építkező Tárkány Művek. A zenekar alapítóját készülő második lemezükről is kérdeztük. INTERJÚ

- Több mint húsz éve cimbalmozol. Kik voltak a mestereid?

- Hétéves koromban kezdtem tanulni Béresné Szöllős Beatrixtól az Óbudai Népzeneiskolában, majd a Bartók konzi klasszikus cimbalom szakán Szakály Ágnesnél folytattam, a felvételire Szeverényi Ilona készített föl. A konzis időszak alatt már jártam Balogh Kálmánhoz magánórákra, tőle tanultam igazán népzenét. A Zeneakadémián jelenleg is nála tanulok, de többször helyettesítette őt Lukács Miklós, akinek szintén nagyon sokat köszönhetek.

- Nehéz Balogh Kálmán és Lukács Miklós mellett szóhoz jutni itthon cimbalmosként?

- A cimbalom sajnos nem tartozik a közismert hangszerek közé. Kuriózumnak számít, ha ma valaki cimbalmozik, ezért az emberek nagy része azt se tudja hova tegye, sokan összekeverik a citerával, vagy a cintányérral. Mi, cimbalmosok nem versenyzünk egymással, inkább népszerűsíteni szeretnénk a hangszert, próbáljuk valahogy visszacsempészni a köztudatba.

- Éreztél egyébként valaha a cimbalommal mint a vendéglátós cigányzene jellegzetes hangszerével kapcsolatos előítéleteket?

- Nem igazán, bár azok közül is, akik ismerik a hangszert, sokan úgy gondolják, hogy csak roma zenészek játszanak rajta. Alapvetően jogosan hiszik ezt, de szerencsére ma már egyre többen és elég sok helyen használják, a komolyzenén és a népzenén kívül például a jazzben is.

- Zenekarodat, a Tárkány Műveket zeneszerzőként is jegyzed. Minek érzed magadat inkább: cimbalmosnak, vagy zeneszerzőnek?

- Teljesen egyértelmű, hogy cimbalmosnak. Ha a zeneszerzésre gondolok, akkor inkább kezdő dalszerzőnek hívnám magam. Mindig is érdekelt az alkotóművészet, pontosabban az alkotási folyamat, a gondolat megszületése, de a megvalósítás már kevésbé. Ha megvan a jó ötlet, akkor a kidolgozást már bárki meg tudja csinálni. A komponáláson belül egyre jobban érdekel mostanában a számítógépes zeneszerzés, illetve a különböző elektronikus eszközök, és ezeknek az élő felhasználása. Szívesen megismerkednék és kísérleteznék velük, mivel nagyon sokféleképpen lehet munkára fogni ezeket a berendezéseket, és nem csak hip-hop meg drum'n'bass műfajokban. Már egy ideje formálódik a fejemben több olyan zenei projekt is, melyekben használnék ilyen eszközöket, de ezek az ötletek még nagyon képlékenyek. 

- Az aktív zenélés mellett az elmúlt évben a táncház módszer UNESCO szellemi kulturális örökség listájára való felterjesztésében is közreműködtél. Mi volt a te szereped benne?

- Ez egy nagyon hosszú folyamat volt. A felterjesztés pontos megnevezése a táncház módszer, ami a szellemi kulturális örökség átörökítésének UNESCO által elismert modellje lett 2011 novemberében. Körülbelül 30-40 ember önzetlen munkája van abban, hogy sikerült eljutnunk idáig. Köztük voltak tudósok, folkloristák, népzenekutatók, művelődésszervezők, és maguk a művészek, akik aktív részesei a népi kultúra művelésének. Én a fiatal generációt képviseltem, aláírásokat gyűjtöttem, és a szöveg megfogalmazásában segédkeztem. A zenekarban hárman is aktív táncházas zenészek vagyunk: a brácsásunk, Papp Endre, a bőgősünk, Bognár András, jómagam pedig táncházak szervezésében is részt veszek több mint tíz éve.

- Talán ennek is köszönhető, hogy a magyar világzene legjavát felvonultató Az értől az óceánig elnevezésű minifesztivál keretében május 26-án a Csík Zenekar, a Makám és a FolkSide mellett mutatkozhattok be a Müpában.

 - Nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy meghívtak minket. Részben szakmai közönség is lesz ezen a koncerten, külföldi zenei szervezők, szakemberek személyében, ezért minden erőnkkel készülünk erre az estére, melyről az új, Müpa-MTVA szerződésnek köszönhetően televíziós felvétel is készül. A klipünk rendezőjét, Galán Gézát kértük meg, hogy segítsen a színpadkép kialakításában, ami a színpadi mozgást, a fényeket és a díszleteket illeti. De még májusban a koncert előtt megyünk Diószegre és Nagyváradra, a hónap végén Pozsonyban, azután pedig Varsóban lépünk fel, szóval nem fogunk unatkozni.

- Négy éve alapítottad a Tárkány Műveket, és már a második lemezetek készül. Hol tartotok most?  

- A hangfelvételek kellős közepén vagyunk, négy számot már felvettünk. Májusban szeretnénk megjelentetni a maxit pár számmal, ízelítőnek a nyárra. A nagy lemez megjelenése őszre várható, aminek a lemezbemutató koncertje már szervezés alatt van. A készülő lemezen többnyire saját számok lesznek. Próbáltam az előző lemezhez képest jobban eltávolodni a forrásaimtól, a népzenétől és a jazztől. Még mindig lesznek rajta átdolgozások, de sok szám már teljesen saját. Inspirációként most már a rockot is említhetem, persze mivel a hangzás teljesen más, ezért ez alig észrevehető, de a szerkezetekben, fordulatokban, hangszerelésben jelen van. Noha a zenekar alapításakor egy improvizatív zenei nyelv kialakítását tűztem ki célul, most már ez az irány is módosult - az improvizáció a két szóló hangszerre, a cimbalomra és a szaxofonra korlátozódik. A szövegekben a lírai témák mellett több teret kap a filozófia, és a társadalomkritika. Saját lemezünk mellett a Fonó zenekarral - amelyben szintén játszom - egy autentikus népzenei albumon dolgozunk, emellett pedig szeretnék készíteni egy szóló cimbalom lemezt még idén, úgyhogy munka van bőven!

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.
Klasszikus

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Könyv

Strandkönyvtárak az elmúlt 100 évben

Van, akinek a nyár a strandolást, a dinnyeevést vagy a lenge ruhákat jelenti, akad azonban olyan is, akinek még több olvasást. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Agócs Gergely kaukázusi zenészekkel áll a Müpa színpadára

Az Atyai ág című produkcióban Agócs Gergely a kaukázusi népek körében végzett zenei gyűjtőútjának legizgalmasabb találkozásait viszi színpadra szeptember 24-én.
Jazz/World magazin

A növények „énekéből” csinált zenét ez a férfi

Mit mondanának a növények, ha beszélni tudnának? Ismerd meg a kaliforniai Nico Georist, aki két évet töltött a növényvilág nyelvének megfejtésével egy olyan technológia segítségével, amely a növények rezgéseit zenévé változtatja.
Jazz/World hír

Több ezer fotó vált hozzáférhetővé a jazz fénykorából

Csaknem 50 évnyi „porosodás” után online elérhetővé tették Francis Wolff, a Blue Note Records producerének fotóarchívumát.
Jazz/World john coltrane

Coltrane újabb meglepetése az utókornak a Blue World című album

Szeptember 27-én újabb, eddig kiadatlan Coltrane-album lát napvilágot. Hallgasd meg a cikkben a címadó dalt!
Jazz/World ajánló

Az egyszerre három trombitán játszó jazz-zenebohóc is fellép a Müpa nyárzáró fesztiválján

Augusztus 20-án ingyenes jazzkoncertekkel várja a közönséget a Jazz 0820. Augusztus 30. és szeptember 1. között pedig a pezsgő swingkorszakot idézi meg a New Orleans Swingfesztivál, amin a svéd jazz-zenebohóc, Gunhild Carling is fellép.