Susszer Zoltán

- 10 évvel ezelőtt, a BJC megalapításakor milyen célok lebegtek a szemeik előtt és mi valósult meg mindebből?

– Nagyjából minden megvalósult. Egy kulturális intézményhez, talán leginkább a működés szempontjából a színházhoz hasonló jazzklubot akartunk életre hívni két tulajdonostársammal, Bóna Lászlóval és Sár Csabával. Egy olyan helyet, ahol minden este vannak magas színvonalú koncertek, és rendszeresen lépnek fel amerikai sztárok. Nyilvánvalóan a szemünk előtt lebegett az is, hogy a klub - ha nem is termel profitot - stabilan működjön financiális értelemben is. Az első években erről – mármint egy kulturális intézmény finanszírozásáról – még kevesebbet tudtunk. Közben jó sok tanulópénz árán megértettük: ahhoz, hogy egy ilyen intézmény megálljon a saját lábán, számos financiális forrást integrálni kell, hiszen a jegybevétel és a vendéglátás önmagában ehhez nem elég. A klub pénzügyi és pályázati területét irányító feleségemmel, Fazekas Katalinnal egy kutatás kapcsán nemrégiben számba vettük: több mint 10 bevételi lábra van szükség a klub fenntartható működéséhez.

- Hogy látja, mennyiben változtak a jazzfogyasztási szokások a kezdetek óta? Hogyan alkalmazkodnak a változásokhoz?

- Történetileg nézve mi nem alkalmazkodtunk a változásokhoz, a BJC inkább alakította ezeket a tendenciákat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Budapest Jazz Clubnak sikerült egyfajta egzisztenciális értékküszöbön túljutnia, azaz működőképesnek bizonyult hosszútávon.

Ez kevésbé igaz persze a külföldi látogatókra, viszont azt jól látjuk, hogy számukra is egy keresett helyről van szó – ebben a tekintetben is megfigyelhető a fejlődési folyamat. A kollégákkal, Bóna Lászlóval és Keleti Kristóf kommunikációs munkatárssal folyamatosan monitorozzuk a „kereslet” növekedését és csökkenését. Általánosan mindenképpen pozitív tendenciáról tudok beszámolni, viszont egy-egy előadó esetén külön is figyeljük a mozgást, ahol azért mindkét irány lehetséges. Ily módon a klub élete tulajdonképpen a zenekarok létrejöttét és fennmaradását is kondicionálja.

A Budapest Jazz Club kávézója

- Miért fontosak az Önök számára a jam sessionok?

Előtte inkább színházi hangulatú, hangverseny jellegű programok voltak jellemzőek. A jam az a „platform”, ahol nem csak a produkció, hanem az atmoszféra, a teljes élmény számít a beszélgetéssel, itallal, hangulattal együtt.

- A klub az amerikai jazzklubok mintájára étteremmel és kávézóval együtt van kialakítva. Ez egy jól működő konstrukció?

- Ezt részben a hely térbeli adottságai indukálták, de fontos hangsúlyozni, hogy az éttermünk külön térben helyezkedik el. Egyébként egy önkormányzati rendelet is rákényszerít minket arra, hogy éttermet működtessünk, de ez a kényszer valójában nagyon pozitív, amit jól mutat a kifejezetten az étterem kedvéért hozzánk látogató vendégek növekvő száma is. A koncertteremben inkább a könnyen elfogyasztható, scnak-jellegű ételeket választják a vendégek. Mindez magától alakult így, nincsenek negatív visszajelzéseink. Például egy Szakcsi szólókoncerten nem szürcsölik a levest, de egy bulisabb koncerten a közönség is felszabadultabb, és ennek megfelelően fogyaszt.

A Budapest Jazz Club étterme (Fotó/Forrás: HA-PHOTO.hu)

- A Budapest Jazz Club a legrégebbi magyarországi jazzklub. Mennyiben kellett átszervezni a programstruktúrát a többi jazzklub felbukkanásával?

- A Gőz László barátunk által működtetett Opus Jazz Clubon kívül az én meglátásom szerint nincs másik jazzklub ma Magyarországon. Vannak olyan helyek, amelyek egyéb tevékenységeik mellett jó jazz programokat szerveznek, és vannak, akik velem ellentétben és tágabb értelemben ezeket a programsorozatokat is jazz klubnak nevezik. Az Opusban egyébként körülbelül fele annyi koncert valósul meg egy évben, mint a BJC-ben. Az Opus zsánere és hangulata is más, ugyanakkor tény, hogy az eredetileg főként avantgarde, kortárs irányultsága mellett idővel megjelent a mainstream is, így

arra ügyelünk mindkét oldalon, hogy egy-egy koncert ne kannibalizálja a másik sikerét.

10 éves pályafutásunk elején még létezett a Colombus, amely létrejöttét a jazz előadásokra szánt állami támogatások indukálták. A pénz elköltése után a klub gyakorlatilag megszűnt. A TAKE 5-ban nem volt elég erő a soklábú kulturális finanszírozási háttér kiépítéséhez. Bár erős vendéglátós szakmai tapasztalattal, ám szinte csak ezekre támaszkodva, a BJC egyidejű megjelenésével mint versenytárssal nehezítve a helyzetet: a Take5 levegője hamar elfogyott.

A Budapest Jazz Club kávézója

- Mik a Budapest Jazz Club programszervezésében jelenleg a hívószavak? Milyen stílust részesítenek előnyben?

- Az avantgarde és a kortárs vonal inkább az Opus sajátja – ezek a műfajok szinte nem, vagy csak nagyon ritkán jelennek meg a BJC színpadán. Az egyébként pedig népszerűnek nevezhető smooth jazz egyrészt ízlésbeli megfontolásból, másrészt pedig azért nem jelenik meg a programunkban, mert amikor próbálkoztunk vele, nem talált fülekre.

Ezen kívül minden fontosabb jazz stílus helyet kap a BJC-ben: a mainstream, a vokális, a bebop, hardbop, latin és még hosszan lehetne folytatni a sort.

- A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat keretében hónapról hónapra az amerikai jazz élvonalából érkeznek előadók. Hogyan zajlik az ő szervezésük, meghívásuk?

- Számos ügynökséggel sokéves együttműködésünk alakult ki.

és mi ilyenkor is a turné szervezésének végső stádiumában még fennmaradó üres napokra szoktunk ajánlatot tenni. Az, hogy kiválasztunk és idereptetünk valakit, nyilvánvalóan járhatatlan út A finanszírozás nagyon összetett, és nem elválasztható a klub általános értelemben vett anyagi működtetéséről, így a szponzorok – külön kiemelném itt az Alerant Zrt-t, mely a klub főtámogatója – a pályázatok, TAO és egyéb források is szerepet töltenek be abban, hogy nullszaldósan ugyan, de meg tudjuk valósítani ezeket a koncerteket.

- Nemrég megújuláson ment át a kávézó. Tervezik, hogy a koncerttermet is alakítják, bővítik?

- Engedélyezési szintű tervünk van, melyet az egyik támogatónk készített el néhány éve. Ez a mai műszaki helyiség galériává alakítását jelentené, mellyel együtt a terem nézőszáma is bővülne. A bérleti jog hosszútávú biztosítása esetén tervezzük ennek a megvalósítását.

A Budapest Jazz Club koncertterme

- Kik a jövő évi program kiemelt előadói?

- Ramón Valle, Roy Hargrove, Jonathan Kreisberg és a The Bad Plus mellett fontos megemlítenem közelgő, február végi V4 Jazz Fesztivált, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivált, mely keretében a Magyar Jazz Szövetség szakmai szervezésében zajlik a Magyar Jazz Ünnepe. A hazai előadók felsorolásába helyhiány miatt bele se kezdenék viszont.

- Hogyan zajlik majd a 10. születésnapi ünneplés?

- A megszokottól annyiban tér el, hogy a jubileum miatt két napos fesztivállal várjuk a vendégeket január 12-én és 13-án. Tekintettel arra, hogy közszolgáltatási szerződés alapján a BJC hivatalosan is a Főváros egyik kulturális helyszíne, a kétnapos ünnepség fővédnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester helyettes lesz, ő nyitja majd meg a fesztivált. A program pedig mint mindig, most is frenetikus.

Ráadásul ingyenes belépéssel és születésnapi tortákkal is várjuk majd a közönséget most is, mint minden évben.