Jazz/World

Tíz éves a nagybetűs budapesti jazzklub

2018.01.09. 09:20
Ajánlom
A főváros legrégebben működő jazzklubja, a Budapest Jazz Club egyszerre lokális és globális: a legnagyobb számban itt lépnek fel a hazai előadók, miközben a legnépszerűbb amerikai jazz-zenészek is ugyanitt képviseltetik magukat. A Hollán Ernő utcai jazzklub január 12-én és 13-án ünnepli 10. születésnapját, ennek kapcsán az egyik tulajdonos, Susszer Zoltán mesélt nekünk.
Susszer Zoltán

Susszer Zoltán

- 10 évvel ezelőtt, a BJC megalapításakor milyen célok lebegtek a szemeik előtt és mi valósult meg mindebből?

– Nagyjából minden megvalósult. Egy kulturális intézményhez, talán leginkább a működés szempontjából a színházhoz hasonló jazzklubot akartunk életre hívni két tulajdonostársammal, Bóna Lászlóval és Sár Csabával. Egy olyan helyet, ahol minden este vannak magas színvonalú koncertek, és rendszeresen lépnek fel amerikai sztárok. Nyilvánvalóan a szemünk előtt lebegett az is, hogy a klub - ha nem is termel profitot - stabilan működjön financiális értelemben is. Az első években erről – mármint egy kulturális intézmény finanszírozásáról – még kevesebbet tudtunk. Közben jó sok tanulópénz árán megértettük: ahhoz, hogy egy ilyen intézmény megálljon a saját lábán, számos financiális forrást integrálni kell, hiszen a jegybevétel és a vendéglátás önmagában ehhez nem elég. A klub pénzügyi és pályázati területét irányító feleségemmel, Fazekas Katalinnal egy kutatás kapcsán nemrégiben számba vettük: több mint 10 bevételi lábra van szükség a klub fenntartható működéséhez.

- Hogy látja, mennyiben változtak a jazzfogyasztási szokások a kezdetek óta? Hogyan alkalmazkodnak a változásokhoz?

- Történetileg nézve mi nem alkalmazkodtunk a változásokhoz, a BJC inkább alakította ezeket a tendenciákat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Budapest Jazz Clubnak sikerült egyfajta egzisztenciális értékküszöbön túljutnia, azaz működőképesnek bizonyult hosszútávon.

A jazzklub együtt alakult azzal a közönséggel, amelynek kulturális tőkéje van a fogyasztáshoz, tehát a közönség egy részét maga a hely „konstruálta”.

Ez kevésbé igaz persze a külföldi látogatókra, viszont azt jól látjuk, hogy számukra is egy keresett helyről van szó – ebben a tekintetben is megfigyelhető a fejlődési folyamat. A kollégákkal, Bóna Lászlóval és Keleti Kristóf kommunikációs munkatárssal folyamatosan monitorozzuk a „kereslet” növekedését és csökkenését. Általánosan mindenképpen pozitív tendenciáról tudok beszámolni, viszont egy-egy előadó esetén külön is figyeljük a mozgást, ahol azért mindkét irány lehetséges. Ily módon a klub élete tulajdonképpen a zenekarok létrejöttét és fennmaradását is kondicionálja.

A Budapest Jazz Club kávézója

A Budapest Jazz Club kávézója

- Miért fontosak az Önök számára a jam sessionok?

- Abban, hogy a BJC-ben kialakult a „jazzklub-élet”, döntő szerepe volt a jameknek.

Előtte inkább színházi hangulatú, hangverseny jellegű programok voltak jellemzőek. A jam az a „platform”, ahol nem csak a produkció, hanem az atmoszféra, a teljes élmény számít a beszélgetéssel, itallal, hangulattal együtt.

- A klub az amerikai jazzklubok mintájára étteremmel és kávézóval együtt van kialakítva. Ez egy jól működő konstrukció?

- Ezt részben a hely térbeli adottságai indukálták, de fontos hangsúlyozni, hogy az éttermünk külön térben helyezkedik el. Egyébként egy önkormányzati rendelet is rákényszerít minket arra, hogy éttermet működtessünk, de ez a kényszer valójában nagyon pozitív, amit jól mutat a kifejezetten az étterem kedvéért hozzánk látogató vendégek növekvő száma is. A koncertteremben inkább a könnyen elfogyasztható, scnak-jellegű ételeket választják a vendégek. Mindez magától alakult így, nincsenek negatív visszajelzéseink. Például egy Szakcsi szólókoncerten nem szürcsölik a levest, de egy bulisabb koncerten a közönség is felszabadultabb, és ennek megfelelően fogyaszt.

A Budapest Jazz Club étterme

A Budapest Jazz Club étterme (Fotó/Forrás: HA-PHOTO.hu)

- A Budapest Jazz Club a legrégebbi magyarországi jazzklub. Mennyiben kellett átszervezni a programstruktúrát a többi jazzklub felbukkanásával?

- A Gőz László barátunk által működtetett Opus Jazz Clubon kívül az én meglátásom szerint nincs másik jazzklub ma Magyarországon. Vannak olyan helyek, amelyek egyéb tevékenységeik mellett jó jazz programokat szerveznek, és vannak, akik velem ellentétben és tágabb értelemben ezeket a programsorozatokat is jazz klubnak nevezik. Az Opusban egyébként körülbelül fele annyi koncert valósul meg egy évben, mint a BJC-ben. Az Opus zsánere és hangulata is más, ugyanakkor tény, hogy az eredetileg főként avantgarde, kortárs irányultsága mellett idővel megjelent a mainstream is, így

arra ügyelünk mindkét oldalon, hogy egy-egy koncert ne kannibalizálja a másik sikerét.

10 éves pályafutásunk elején még létezett a Colombus, amely létrejöttét a jazz előadásokra szánt állami támogatások indukálták. A pénz elköltése után a klub gyakorlatilag megszűnt. A TAKE 5-ban nem volt elég erő a soklábú kulturális finanszírozási háttér kiépítéséhez. Bár erős vendéglátós szakmai tapasztalattal, ám szinte csak ezekre támaszkodva, a BJC egyidejű megjelenésével mint versenytárssal nehezítve a helyzetet: a Take5 levegője hamar elfogyott.

A Budapest Jazz Club kávézója

A Budapest Jazz Club kávézója

- Mik a Budapest Jazz Club programszervezésében jelenleg a hívószavak? Milyen stílust részesítenek előnyben?

- Az avantgarde és a kortárs vonal inkább az Opus sajátja – ezek a műfajok szinte nem, vagy csak nagyon ritkán jelennek meg a BJC színpadán. Az egyébként pedig népszerűnek nevezhető smooth jazz egyrészt ízlésbeli megfontolásból, másrészt pedig azért nem jelenik meg a programunkban, mert amikor próbálkoztunk vele, nem talált fülekre.

Ezen kívül minden fontosabb jazz stílus helyet kap a BJC-ben: a mainstream, a vokális, a bebop, hardbop, latin és még hosszan lehetne folytatni a sort.

- A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat keretében hónapról hónapra az amerikai jazz élvonalából érkeznek előadók. Hogyan zajlik az ő szervezésük, meghívásuk?

- Számos ügynökséggel sokéves együttműködésünk alakult ki.

Egy-egy igazi világsztárt akkor tudunk „elcsípni”, ha az adott fellépő vagy formáció Európában turnézik,

és mi ilyenkor is a turné szervezésének végső stádiumában még fennmaradó üres napokra szoktunk ajánlatot tenni. Az, hogy kiválasztunk és idereptetünk valakit, nyilvánvalóan járhatatlan út A finanszírozás nagyon összetett, és nem elválasztható a klub általános értelemben vett anyagi működtetéséről, így a szponzorok – külön kiemelném itt az Alerant Zrt-t, mely a klub főtámogatója – a pályázatok, TAO és egyéb források is szerepet töltenek be abban, hogy nullszaldósan ugyan, de meg tudjuk valósítani ezeket a koncerteket.

- Nemrég megújuláson ment át a kávézó. Tervezik, hogy a koncerttermet is alakítják, bővítik?

- Engedélyezési szintű tervünk van, melyet az egyik támogatónk készített el néhány éve. Ez a mai műszaki helyiség galériává alakítását jelentené, mellyel együtt a terem nézőszáma is bővülne. A bérleti jog hosszútávú biztosítása esetén tervezzük ennek a megvalósítását.

A Budapest Jazz Club koncertterme

A Budapest Jazz Club koncertterme

- Kik a jövő évi program kiemelt előadói?

- Ramón Valle, Roy Hargrove, Jonathan Kreisberg és a The Bad Plus mellett fontos megemlítenem közelgő, február végi V4 Jazz Fesztivált, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivált, mely keretében a Magyar Jazz Szövetség szakmai szervezésében zajlik a Magyar Jazz Ünnepe. A hazai előadók felsorolásába helyhiány miatt bele se kezdenék viszont.

- Hogyan zajlik majd a 10. születésnapi ünneplés?

- A megszokottól annyiban tér el, hogy a jubileum miatt két napos fesztivállal várjuk a vendégeket január 12-én és 13-án. Tekintettel arra, hogy közszolgáltatási szerződés alapján a BJC hivatalosan is a Főváros egyik kulturális helyszíne, a kétnapos ünnepség fővédnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester helyettes lesz, ő nyitja majd meg a fesztivált. A program pedig mint mindig, most is frenetikus.

Ráadásul ingyenes belépéssel és születésnapi tortákkal is várjuk majd a közönséget most is, mint minden évben.

Január 12.

19:00 Fenyves Márk Trió

20:30 BJC Big Band feat. Malek Andrea, Myrtill, Szakcsi Lakatos Béla

22:30 Jam Session: Csízi László Trió

Január 13.

19:00 Oláh Kálmán Jr. Quartet

20:30 SoLaTi

21:50 Balázs Elemér Group

23:00 Jam Session: Balázs József Trió

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.