Jazz/World

Tíz éves a nagybetűs budapesti jazzklub

2018.01.09. 09:20
Ajánlom
A főváros legrégebben működő jazzklubja, a Budapest Jazz Club egyszerre lokális és globális: a legnagyobb számban itt lépnek fel a hazai előadók, miközben a legnépszerűbb amerikai jazz-zenészek is ugyanitt képviseltetik magukat. A Hollán Ernő utcai jazzklub január 12-én és 13-án ünnepli 10. születésnapját, ennek kapcsán az egyik tulajdonos, Susszer Zoltán mesélt nekünk.
Susszer Zoltán

Susszer Zoltán

- 10 évvel ezelőtt, a BJC megalapításakor milyen célok lebegtek a szemeik előtt és mi valósult meg mindebből?

– Nagyjából minden megvalósult. Egy kulturális intézményhez, talán leginkább a működés szempontjából a színházhoz hasonló jazzklubot akartunk életre hívni két tulajdonostársammal, Bóna Lászlóval és Sár Csabával. Egy olyan helyet, ahol minden este vannak magas színvonalú koncertek, és rendszeresen lépnek fel amerikai sztárok. Nyilvánvalóan a szemünk előtt lebegett az is, hogy a klub - ha nem is termel profitot - stabilan működjön financiális értelemben is. Az első években erről – mármint egy kulturális intézmény finanszírozásáról – még kevesebbet tudtunk. Közben jó sok tanulópénz árán megértettük: ahhoz, hogy egy ilyen intézmény megálljon a saját lábán, számos financiális forrást integrálni kell, hiszen a jegybevétel és a vendéglátás önmagában ehhez nem elég. A klub pénzügyi és pályázati területét irányító feleségemmel, Fazekas Katalinnal egy kutatás kapcsán nemrégiben számba vettük: több mint 10 bevételi lábra van szükség a klub fenntartható működéséhez.

- Hogy látja, mennyiben változtak a jazzfogyasztási szokások a kezdetek óta? Hogyan alkalmazkodnak a változásokhoz?

- Történetileg nézve mi nem alkalmazkodtunk a változásokhoz, a BJC inkább alakította ezeket a tendenciákat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Budapest Jazz Clubnak sikerült egyfajta egzisztenciális értékküszöbön túljutnia, azaz működőképesnek bizonyult hosszútávon.

A jazzklub együtt alakult azzal a közönséggel, amelynek kulturális tőkéje van a fogyasztáshoz, tehát a közönség egy részét maga a hely „konstruálta”.

Ez kevésbé igaz persze a külföldi látogatókra, viszont azt jól látjuk, hogy számukra is egy keresett helyről van szó – ebben a tekintetben is megfigyelhető a fejlődési folyamat. A kollégákkal, Bóna Lászlóval és Keleti Kristóf kommunikációs munkatárssal folyamatosan monitorozzuk a „kereslet” növekedését és csökkenését. Általánosan mindenképpen pozitív tendenciáról tudok beszámolni, viszont egy-egy előadó esetén külön is figyeljük a mozgást, ahol azért mindkét irány lehetséges. Ily módon a klub élete tulajdonképpen a zenekarok létrejöttét és fennmaradását is kondicionálja.

A Budapest Jazz Club kávézója

A Budapest Jazz Club kávézója

- Miért fontosak az Önök számára a jam sessionok?

- Abban, hogy a BJC-ben kialakult a „jazzklub-élet”, döntő szerepe volt a jameknek.

Előtte inkább színházi hangulatú, hangverseny jellegű programok voltak jellemzőek. A jam az a „platform”, ahol nem csak a produkció, hanem az atmoszféra, a teljes élmény számít a beszélgetéssel, itallal, hangulattal együtt.

- A klub az amerikai jazzklubok mintájára étteremmel és kávézóval együtt van kialakítva. Ez egy jól működő konstrukció?

- Ezt részben a hely térbeli adottságai indukálták, de fontos hangsúlyozni, hogy az éttermünk külön térben helyezkedik el. Egyébként egy önkormányzati rendelet is rákényszerít minket arra, hogy éttermet működtessünk, de ez a kényszer valójában nagyon pozitív, amit jól mutat a kifejezetten az étterem kedvéért hozzánk látogató vendégek növekvő száma is. A koncertteremben inkább a könnyen elfogyasztható, scnak-jellegű ételeket választják a vendégek. Mindez magától alakult így, nincsenek negatív visszajelzéseink. Például egy Szakcsi szólókoncerten nem szürcsölik a levest, de egy bulisabb koncerten a közönség is felszabadultabb, és ennek megfelelően fogyaszt.

A Budapest Jazz Club étterme

A Budapest Jazz Club étterme (Fotó/Forrás: HA-PHOTO.hu)

- A Budapest Jazz Club a legrégebbi magyarországi jazzklub. Mennyiben kellett átszervezni a programstruktúrát a többi jazzklub felbukkanásával?

- A Gőz László barátunk által működtetett Opus Jazz Clubon kívül az én meglátásom szerint nincs másik jazzklub ma Magyarországon. Vannak olyan helyek, amelyek egyéb tevékenységeik mellett jó jazz programokat szerveznek, és vannak, akik velem ellentétben és tágabb értelemben ezeket a programsorozatokat is jazz klubnak nevezik. Az Opusban egyébként körülbelül fele annyi koncert valósul meg egy évben, mint a BJC-ben. Az Opus zsánere és hangulata is más, ugyanakkor tény, hogy az eredetileg főként avantgarde, kortárs irányultsága mellett idővel megjelent a mainstream is, így

arra ügyelünk mindkét oldalon, hogy egy-egy koncert ne kannibalizálja a másik sikerét.

10 éves pályafutásunk elején még létezett a Colombus, amely létrejöttét a jazz előadásokra szánt állami támogatások indukálták. A pénz elköltése után a klub gyakorlatilag megszűnt. A TAKE 5-ban nem volt elég erő a soklábú kulturális finanszírozási háttér kiépítéséhez. Bár erős vendéglátós szakmai tapasztalattal, ám szinte csak ezekre támaszkodva, a BJC egyidejű megjelenésével mint versenytárssal nehezítve a helyzetet: a Take5 levegője hamar elfogyott.

A Budapest Jazz Club kávézója

A Budapest Jazz Club kávézója

- Mik a Budapest Jazz Club programszervezésében jelenleg a hívószavak? Milyen stílust részesítenek előnyben?

- Az avantgarde és a kortárs vonal inkább az Opus sajátja – ezek a műfajok szinte nem, vagy csak nagyon ritkán jelennek meg a BJC színpadán. Az egyébként pedig népszerűnek nevezhető smooth jazz egyrészt ízlésbeli megfontolásból, másrészt pedig azért nem jelenik meg a programunkban, mert amikor próbálkoztunk vele, nem talált fülekre.

Ezen kívül minden fontosabb jazz stílus helyet kap a BJC-ben: a mainstream, a vokális, a bebop, hardbop, latin és még hosszan lehetne folytatni a sort.

- A Világsztárok a Budapest Jazz Clubban sorozat keretében hónapról hónapra az amerikai jazz élvonalából érkeznek előadók. Hogyan zajlik az ő szervezésük, meghívásuk?

- Számos ügynökséggel sokéves együttműködésünk alakult ki.

Egy-egy igazi világsztárt akkor tudunk „elcsípni”, ha az adott fellépő vagy formáció Európában turnézik,

és mi ilyenkor is a turné szervezésének végső stádiumában még fennmaradó üres napokra szoktunk ajánlatot tenni. Az, hogy kiválasztunk és idereptetünk valakit, nyilvánvalóan járhatatlan út A finanszírozás nagyon összetett, és nem elválasztható a klub általános értelemben vett anyagi működtetéséről, így a szponzorok – külön kiemelném itt az Alerant Zrt-t, mely a klub főtámogatója – a pályázatok, TAO és egyéb források is szerepet töltenek be abban, hogy nullszaldósan ugyan, de meg tudjuk valósítani ezeket a koncerteket.

- Nemrég megújuláson ment át a kávézó. Tervezik, hogy a koncerttermet is alakítják, bővítik?

- Engedélyezési szintű tervünk van, melyet az egyik támogatónk készített el néhány éve. Ez a mai műszaki helyiség galériává alakítását jelentené, mellyel együtt a terem nézőszáma is bővülne. A bérleti jog hosszútávú biztosítása esetén tervezzük ennek a megvalósítását.

A Budapest Jazz Club koncertterme

A Budapest Jazz Club koncertterme

- Kik a jövő évi program kiemelt előadói?

- Ramón Valle, Roy Hargrove, Jonathan Kreisberg és a The Bad Plus mellett fontos megemlítenem közelgő, február végi V4 Jazz Fesztivált, valamint a Budapesti Tavaszi Fesztivált, mely keretében a Magyar Jazz Szövetség szakmai szervezésében zajlik a Magyar Jazz Ünnepe. A hazai előadók felsorolásába helyhiány miatt bele se kezdenék viszont.

- Hogyan zajlik majd a 10. születésnapi ünneplés?

- A megszokottól annyiban tér el, hogy a jubileum miatt két napos fesztivállal várjuk a vendégeket január 12-én és 13-án. Tekintettel arra, hogy közszolgáltatási szerződés alapján a BJC hivatalosan is a Főváros egyik kulturális helyszíne, a kétnapos ünnepség fővédnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester helyettes lesz, ő nyitja majd meg a fesztivált. A program pedig mint mindig, most is frenetikus.

Ráadásul ingyenes belépéssel és születésnapi tortákkal is várjuk majd a közönséget most is, mint minden évben.

Január 12.

19:00 Fenyves Márk Trió

20:30 BJC Big Band feat. Malek Andrea, Myrtill, Szakcsi Lakatos Béla

22:30 Jam Session: Csízi László Trió

Január 13.

19:00 Oláh Kálmán Jr. Quartet

20:30 SoLaTi

21:50 Balázs Elemér Group

23:00 Jam Session: Balázs József Trió

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.