Tíz női instrumentális jazz-zenész, aki megmutatta

Sok esetben a legnagyobb dicséret, amit egy női jazz-zenész kaphat, hogy „olyan jól játszol, mint egy férfi”. Pedig a nők bizonyos időszakokban komoly jogot formáltak arra, hogy színpadi előadóként képviseljék a műfajt. Először persze a zongora mellett érhettek el sikereket a jazzben, hiszen sok középosztálybeli afroamerikai családban volt otthon zongora. A ragtime őrület alatt viszont a zongoristák (pl. Mary Lou Williams) mellett nagy számban voltak jelen réz- és fafúvós nők is, elég ha a legendás trombitás Valaida Snow-ra gondolunk. Az 1920-as '30-as években pedig rendkívüli népszerűségnek örvendtek a csak nőkből álló bigbandek (Harlem Playgirls, Hour of Charm, Ina Ray Hutton's Melodears, The International Sweethearts of Rhythm) is, sőt később olyan nagyságok is foglalkoztattak női zenészeket „koedukált bigbandjeikben” mint Woody Herman vagy Gerald Wilson. Aztán persze a női szerepek és a világ is megváltozott, és mintha a nők részéről is elhalványult volna az igény arra, hogy a jazzben hangszeres zenészként is kibontakozzanak. De hol a felszín alatt, hol előbukkanva mindig is voltak olyanok, akik a női energiát képviselték a jazzben.

1. Terri Lyne Carrington

Talán ő ma az egyik legismertebb női jazz-zenész. Harminc évvel ezelőtt, illusztris pályája indulásakor női jazz-dobosként nem volt könnyű dolga a férfiak uralta műfajban, de azzal a karakán személyiséggel és hihetetlen tehetséggel, amivel rendelkezik, nem lehetett nem észrevenni. Elnyerte a Berklee ösztöndíját, majd tanárnak is kinevezték ugyanitt. Karrierje során olyan legendákkal dolgozott együtt mint Herbie Hancock, Al Jerreau, később azonban már ő maga vált referenciaponttá. Két lemezéért is Grammy-díjat is kapott: a The Mosaic Project címűn mintegy bizonyításképpen kizárólag női jazz zenészekkel dolgozott együtt. Ez a lemez azonban nem instrumentális kategóriában lett díjazott, hanem a legjobb vokális jazz album díját nyerte el többek között Diana Reevesnek, Gretchen Parlatonak köszönhetően. (Erről a lemezről Zipernovszky Kornél írt korábban izgalmas lemezismertetőt.) A Money Jungle: Provocative in Blue című albuma viszont 2013-ban már a legjobb instrumentális jazz album kategóriában nyert, mintha a zenei világ ezzel hivatalosan is elismerte volna a női instrumentális jazz-zenészek létjogosultságát.

2. Geri Allen

A női jazz megkerülhetetlen személyiségeként ő az egyetlen zongorista válogatásunkban. Első jazz-zenészként kapta meg a Lady of Soul Awardot, és szintén első nőként, valamint legfiatalabbként a dán Jazz Par-díjat. A legnagyobbakkal játszik és játszott, úgymint Ornette Coleman, Ron Carter, Tony Williams, Dave Holland, Jack DeJohnette, vagy Charles Lloyd. Ő a Mary Lou Williams Collective zeneigazgatója, valamint a Pittsburgi Egyetem Jazz Tanszakának vezetője. Számos zenét írt filmekhez, két szerzeménye pedig szerepel Terri Lyne Carrington imént említett Grammy-díjas CD-jén is . Töretlenül tanít, komponál és játszik sokunk örömére.

Geri Allen

3. Ingrid Jensen

Jazztrombitásként egész életében a sztereotípiák ellen küzdött: „Ha fehér vagy és nő, akkor nem kéne, hogy így szóljon a trombitád” – mondta egyszer a Women in Jazz elnevezésű konferencián San Fransiscóban a sztereotípiáról, amivel nap mint nap találkozik. A zenész, aki szárnykürtön is játszik, 1967-ben született Vancouverben zenész anya gyermekeként. Ösztöndíjjal végezte a Berklee-t 1989-ben. Többször jelölték a Juno Awardsra, ami a Grammy-díjnak felel meg Kanadában. Olyan zenészek lemezein közreműködött mint a Maria Schneider Orchestra, Jeff "Tain" Watts, Gary Bartz és legendás bop trombitás Clark Terry. Az előadóművészet mellett fontos szerepet tölt be életében a tanítás, jelenleg Baltimore-on tanít, de világszerte hívják zenélni és workshopokat tartani.

4. Esperanza Spalding

Ez a lista nem jöhetett volna létre, ha Esperanza Spalding fel nem hívja a széles közönség figyelmét arra, hogy egy törékeny nő is megállja a helyét a bőgő, vagy a basszusgitár mellet, nem is akárhogy! Az anyai ágon ír, spanyol, amerikai, és indián felmenőkkel rendelkező, apai ágról afroamerikai bőgős és énekes fiatal kora ellenére (mindössze 31 éves), már négy Grammy-díjat, hat szólólemezt és 7 közreműködői lemezt tudhat a magáénak. Esperanza felvételt nyert a Berkleere, ahol húszéves korában már oktatott is. Játszott már a Fehér Házban, Nobel-díjátadón és Oscar ünnepségen is. Sikere valószínűleg lehengerlően bájos személyisége és invenciózus zenei képessége mellett a tudatosságban és folytonos alakváltoztató képességében rejlik. Legújabb lemeze épp a napokban jelent meg az NPR gondozásában Emily's D+Evolution címmel, amin a korábbihoz képest egészen eltérő imidzssel és új zenei hanggal mutatkozott be.

Esperanza Spalding

5. Melissa Aldana

A chilei származású szaxofonos mindössze 25 éves volt, amikor 2013-ban első női instrumentális zenészként megnyerte a Thelonius Monk jazzszaxofon versenyt. Az ő esetében ez azért is érdekes, mert édesapja, Marcos Aldana szintén szaxofonos, ő viszont 1991-ben ugyanezen a versenyen csak az elődöntőig jutott. Elnöki ösztöndíjjal került be a Berklee-re, mestere volt a szaxofonos Joe Lovano és Greg Osby is. Tavaly őt szavazták meg a Downbeat kritikusai a szaxofon „Rising Starjának”. Legfrissebb, Back Home című lemeze pár napja, március 11-én debütált a Wommusic kiadónál. A magyar közönség most abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szintén hosszú éveken át Amerikában tanuló és zenélő Oláh Tzumo Árpád zenekarának vendégszólistájaként április 3-án hallhatja a Müpában.

6. Anat Cohen

Nem más ő, mint a trombitás Avishai Cohen és a szaxofonos Yuval Cohen édestestvére. Meg is jelentettek már egy-két közös albumot The Three Cohens néven, de négy albumot már sajátjakét, szólóban jegyez, ezzel bebizonyította, hogy a saját jogán is tud érvényesülni. Legtöbbször klarinéton muzsikál, de sokszor előkerülnek nála más fafúvósok is, például basszusklarinét, tenorszaxofon, vagy szoprán szaxofon. Zenéjében főleg a klezmer hatások és a latin dallamok érvényesülnek. Ő is a Berklee-n végzett sok más sikeres nőtársához hasonlóan. 2008-ban a DownBeat a klarinét felnövekvő sztárjának szavazta meg, ugyanebben az évben a Jazzújságírók Szövetsége is az év klarinétosának választotta. Lehet, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor a Cohen névről ő ugrik be elsőre?

Anat Cohen

7. Linda Oh

A malajziai származású bőgős a jazzvilág számos elismerését bezsebelte eddigi pályája során, 2010-ben a DownBeat Magazin kritikusaitól megkapta az akusztikus bőgő Rising Star elismerő címet. Gyermekkorában sok hangszert kipróbált a zongorától a fafúvósokon át a basszusgitárig, de végül a bőgő mellett döntött. Nemcsak kiváló hangszeres zenész, de zeneszerzői képességei is a sikerre predesztinálják: filmek és bigbandek számára is komponált már, sőt elnyerte a ASCAP Young Jazz Composers Award-ot. Jelenleg New Yorkban él és zenél akusztikus valamint elektromos bőgőn és számos különböző profilú zenekarban játszik a bigbandtől a politikai rockig. Olyan zenészek mellett közreműködött már lemezeken és élőben mint Lee Konitz, Kenny Barron, Geri Allen, Terri Lyne-Carrington, Joe Lovano, and Steve Coleman. Már debütáló, Entry című albumán –ahol a kevéssé szokványos trombita-bőgő-dob trióban hallható- tapasztalhatta a közönség semmivel össze nem hasonlítható, egyedi zenei hangját.

8. Grace Kelly

A jazz világának egyik csodagyereke volt, nem meglepő, hogy az NPR rádió a jövő jazz-zenészének nevezte őt. A most 23 éves Grace Kelly hétszer nyerte el a DownBeat magazin kritikusainak díját, ezzel az egyik legnagyobb jazzcsillaggá emelkedett fiatal kora ellenére. Négy évesen kezdett klarinétozni, majd 10 évesen altszaxofonra váltott, debütáló, Dreaming című albumát 12 évesen rögzítette. 2011-ben, 19 évesen diplomázott a Berklee-n. A szaxofonlegenda Lee Konitz mentoráltja, és olyan művészekkel játszott már együtt mint Wynton Marsalis és Phil Woods. Szólistaként eddig 10 albumot jegyez és még előtte az élet.

Grace Kelly

9. Brandee Younger

A most 32 éves zenész a Dorothy Ashby és Alice Coltrane által megteremtett jazzhárfás-hagyományt követi, mégis valóságos kultúrsokként hatott, amikor bekerült a University of Hartford konzervatóriumába. „Nem elég, hogy fekete, még hárfázik is, ráadásul jazzt” – mondták. Tehetsége révén azonban kivívta magának az elismerést. Először 2007-ben figyelt fel rá a széles közönség, amikor már a New York-i egyetem végzett hallgatójaként a szaxofonos Ravi Coltrane mellet, annak édesanyja, Alice Coltrane gyászszertartásán zenélt. Younger később a jazz és a hip-hop szcéna olyan nagyságaival játszott, mint Jack DeJohnette, Charlie Haden, Common vagy Lauren Hill. Supreme Sonacy című albuma (ami egy tribute-lemez Ashby tiszteletére) 2015-ben jelent meg a Revive/Blue Note kiadó gondozásában, hatalmas sikerrel.

10. Elena Ayodele Pinderhughes

A mindössze 20 éves fuvolista-énekes éppen csak hogy befejezte a Manhattan School of Music jazz szakát, máris szerte a világon sikert aratott a Montreux-i Jazz Fesztiváltól a Carnegie Hallon keresztül a Fehér Házig. Olyan jazz-sztárokkal játszott már mint Herbie Hancock, Hubert Laws, Kenny Barron, Esperanza Spalding, Ambrose Akinmusire, Joshua Redman és még sokan mások. Számos fesztiválról elhozta a legjobb szólista címet, a DownBeat kritikusai is elismerő szavakkal illetik folyamatosan, a Guardian pedig 2015-ben az év legizgalmasabb fuvolistájának választotta. Jelenleg saját albumán dolgozik, ami idén tavasszal fog megjelenni.