Wolff 1940. és 1969. között minden egyes Blue Note lemezfelvételen jelen volt és fotózott. Halála után képei a kiadó társalapítója, Alfred Lion kezébe kerültek, aki tizenhat évig őrizte azokat. A nyolcvanas évek közepén aztán a jazzproducer Michael Cuscuna vette gondozásba az értékes képanyagot, aki nem mellesleg azt is szorgalmazta, hogy a Blue Note addig kiadatlan felvételei napvilágot lássanak: így indult 1976-ban a kiadó „Vault Series” sorozata. A széria utolsó kiadványa 1981-ben jelent meg – ekkor a Blue Note hosszabb időre elcsendesedett, azonban 1982-ben Cuscuna és Charlie Lourie útnak indították a Mosaic Records kiadót, amellyel a korábbi kiadatlan Blue Note-felvételeket díszdobozos csomagolásban jelentették meg.
Alfred Lion 1985-ben ajánlotta fel Wolff képarchívumát Cucuanának. Az archív felvételek ezután egyre gyakrabban jelentek meg a Mosaic Records bookletjeiben;
a „The Complete Bud Powell Blue Note Recordings” és a „The Complete Blue Note Recordings of Herbie Nichols” kiadásával a Mosaic Kiadó elkezdte közzétenni Wolff soha nem látott fotóit. A képek eredetije mindeközben Lion lakásában pihentek, mígnem el nem adta azokat Cuscuanának és Lourinak, akik 1992-ben megalapították a Mosaic Images-t. A dizájner és fotós Lisa Cuscuna éveklet töltött a fotók katalogizálásával és archiválásával. Lourival együtt több ezer képet fésültek át, kiválogatva a legjelentősebbeket.
Az elmúlt években az addig soha nem látott fotók több száz magazinban, valamint CD-ben jelentek meg, hat könyv és kiállítás tárgyát képezték szerte a világon.
Wolff képei fizikai formátumban az Amerikai Történeti Nemzeti Múzeum állandó gyűjteményében, a Smithsonian Intézetben, Washington DC-ben, valamint a berlini Zsidó Múzeumban találhatók,
most pedig több mint 2700 fotó került fel a www.mosaicrecordsimages.com online adatbázisba, és közülük több mint 90 fotó printje meg is vásárolható három különböző méretben.