A PajtaKult szeptember 1-jén indult, azóta közel hatvan felfedezett vagy csatlakozott pajta szerepel a projektben. Horváth László, a Fonó ügyvezetője, a projekt ötletgazdája és kulturális igazgatója a november 3-án megtartott sajtótájékoztatón emlékeztetett: a kultúrafogyasztás szokásai teljesen átalakultak az elmúlt időszakban, a pandémia pedig tovább fokozta a folyamatot.

Ezek a közösségek pajták köré is szerveződnek. Ilyen pajtából hazánkban már több mint negyvenkettőt találtunk, amelyek művészeti és egyéb tevékenységeit szeretnénk összehangolni, hiszen ezeken a helyszíneken a zene, a tánc, az építészet és a gasztronómia is jelen vannak” – tette hozzá.

PajtaKult - Fonó, kamasz táncház (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

A projekt ötletgazdája kiemelte: többek között az őriszentpéteri Pajtaszínházat, a viszáki Kultúrpajtát, valamint az Alföldön működő Pusztaszínházat megismerve fogalmazódott meg az a cél, hogy össze kéne hangolni az itt található értékeket. A célok ugyanis közösek, az adott közösségek megerősítése, a sok esetben műemlékké nyilvánított pajták karbantartása és fejlesztése, valamint tevékenységük, programkínálatuk szélesítése. A megvalósult beruházások elsősorban önerőből valósultak meg, a jövőben remélhetőleg sikerül forrásokat szerezni a további fejlesztésekhez – mondta Horváth László.

A projekt stábja az elmúlt két hónapban bejárta egyebek mellett a kiscsőszi, Kovács Norbert Cimbi által teremtett pajtát, a lovasi Márffy Házat, a turai pajtát, Veresegyházon Katlan Tóni malmát, valamint Ravazd és a Káli-medence egyes pajtáit is.

PajtaKult - Üllés, Pusztaszínház (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

PajtaKult - Szentendrei Skanzen (Fotó/Forrás: Fonó Budai Zeneház)

A Pajták közösségformáló ereje, jelentősége mellett az alábbi küldetéseket is hangsúlyozzák:

1. A kárpát-medencei gasztronómiai hagyományok beépítése közösségeink mindennapjaiba. Ebben többek közt Katlan Tóni is segítségünkre lesz, hogy régi és új receptjeivel tegye izgalmasabbá étkezési kultúránkat.
2. Nép- és világzenei, illetve könnyűzenei helyszínek megteremtése, ahol a zenefogyasztás teljesen más távlatokat ad és nyit meg.
3. A Tündérkert mozgalom erősítése, azaz az eltűnőben lévő kárpát-medencei gyümölcsfa-hagyaték gondozása, népszerűsítése.
4. A PajtaKult építészeti vetülete, mely nem lehet más, mint az épített örökségünk mind hitelesebb védelme, azonban közben egy teljesen új építészeti irányzat – ’pajtaépítészet’ – felvázolása. Mindez építészeti térélményt, arculati és szerkezeti megújítást, új, élhető építészeti irányt vázol fel.
5. Az általunk fontosnak tartott kulturális értékek és sokszínűség népszerűsítését, annak lehető legtöbb érdeklődőhöz való eljuttatását.

A PajtaKult stáblistája:

• Horváth László, a Fonó ügyvezetője, a PajtaKult ötletgazdája és kulturális igazgatója
• Kubinyi Júlia énekes, a Fonó népzenei művészeti vezetője
• Laposa Julianna népzenész, a Fonó nemzetközi referense
• Paár Julianna énekes, előadó, zeneterapeuta
• Mezei Dániel műsorvezető, kreatív producer
• Varga Ádám, a PajtaKult projektmenedzsere és a HYPE Productions vezetője

Az alkotók fontosnak tartják, hogy a mai kornak megfelelő kommunikációs formában juttassák el összeállításaikat, filmjeiket, beszélgetéseiket az érdeklődőkhöz, ezzel is szélesítve a Pajta-életérzést. A PajtaKult projekt az online médiában is elérhető: Facebook és Instagram oldalukon folyamatosan követhetőek a különböző helyszíneken megvalósuló események.