Jazz/World

Több mint három kívánságukat teljesítette

2012.05.12. 09:30
Ajánlom
Pannonica bárónőről, aki feltehetően a jazztörténet legnagyobb mecénása volt, alig ismert, hogy magyar származású - írja ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Heti jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt.

Csak hiányosan írnánk le a jazztörténetet, jegyezte meg a Downbeat nekrológja Pannonicáról 1988-ban, ha csak a nagy zenekarvezetőkre - általában férfiakra - koncentrálunk. Hiszen nem is mindenki volt zenész, aki jelentősen hozzájárult a műfaj eredményeihez, érvelt a cikk. Nica, vagyis Kathleen Annie Pannonica Rothschild, aki felvette férje, Jules de Koenigswarter báró nevét, példátlan odaadással és nagyvonalúsággal akkor állt a műfaj mellé, amikor annak művészi értéke, eredetisége valamint társadalmi elismerése között talán a legnagyobb volt a szakadék.

Jövőre lesz Nica születésének századik évfordulója. Már most is több film és könyv eredt a műfajért mindenét odaadó rejtélyes nagyasszony életének nyomába. A legújabb könyvet, amely ebben a hónapban jelenik meg Angliában, Hannah Rothschild jegyzi, aki ötven évvel idősebb nagy-nagynénje utolsó éveiben közel került hozzá. Dokumentumfilmet is forgatott Nicáról, amit a BBC és a HBO is bemutatott. Nica életének talán legalaposabb feldolgozását egy tavalyi monográfia nyújtja, a New York-ban élő újságíró, David Kastin tollából. Nica magyar gyökereiről pedig egy erdélyi lapban Sárközy Mátyás is közölt nemrég egy jegyzetet.

A Három kívánság című fotóalbum viszont Nica saját, művészi tehetséggel és ízléssel bőven megáldott keze nyomát őrzi. Ehhez már 1956 táján elkezdte az anyagot gyűjteni. Ugyanis nem csak mecénása, hanem empatikus közönsége és dokumentátora is volt a New York-i jazzéletnek bő harminc éven keresztül. Először orsós magnót vett, az egyik első kapható típust, azután Polaroid fényképezőgépet, amellyel szenvedélyesen fotózta a műfaj hőseit. Közben rendszeresen kikérdezte őket, mi volna három kívánságuk a mesebeli tündértől.

Jellemző a korabeli ideológiai és kulturális viszonyokra, hogy a több száz zenészről készült fotóval és a vallomások kéziratával Nica hiába kilincselt New York kiadóvállalatainál, a faji megkülönböztetés falaiba ütközött. A kézirat csak posztumusz jelenhetett meg, egy másik unokahúga, Nadine végül franciául tudta kiadatni, azóta angolra és németre is lefordították. Ugyan nem került elő arra vonatkozóan megdönthetetlen bizonyíték, hogy a fasizmus és nácizmus ellen Európában és Afrikában frontszolgálatot vállaló zsidó bárónő a különböző fajgyűlöletek között ekvivalenciát látott volna, de ez nem is kizárható.

Sokáig azt hittem, hogy a Pannonica név, ami Thelonius Monk hozzá és róla írt örökzöldjének is a címe (egyébként vagy kéttucatnyi, pompásnál pompásabb szerzeményt dedikáltak a bárónőnek a hálás jazz-zenészek), Pannónia provinciára utal, de ezt nemigen tudtam mire vélni. Friedrich Károly tanár úrtól hallottam először arról, hogy brit Rothschild-örökös lett a jazz földre szállt védőangyala.

Nica apja, a megszállott természetbúvár Charles Rothschild egy általa felfedezett lepkét nevezett el Pannonicának. A Kárpátokba is hasonló, expedíciós céllal utazott először. Felfedezte továbbá Nagyváradon a Rothschildékhoz hasonlóan nemesi rangra emelt zsidó bárók, a von Wertheimstein család végtelenül bájos, teniszben és európai műveltségben egyaránt verhetetlen Rózsikáját is, és 1907-ben elvette feleségül. Nem teljesen világos az évszázados távlatból, hogy a lepkék vagy a házasodás volt-e a Monarchia-beli úthoz Charles elsődleges indítéka, de az esküvő viszonylag hamar létrejött, a házasság hírét többek között Ady és Nagy Endre is kommentálták írásaikban. Charles és Rózsika ("Magyarország Rózsája" - írták róla hízelgően) közös életének első hat évében négy gyermekük született. Közülük a legfiatalabb  kapta a Pannonica nevet. Charles később egy súlyos betegség következményei alatt megroppanva öngyilkos lett, Rózsika azonban a palotában az egész személyzetet és a teljes családi életet tévedhetetlen kézzel igazgatta tovább a konzervatív angol nemesség pedagógiai elveinek jegyében.

Nica viszont kilógott a sorból, eleinte a gyors kocsik és a repülés vonzották. Tinédzserként mindig beült a szobába, amikor bátyja, Victor zongoraórákat vett Teddy Wilsontól, a jazztörténet egyik legnagyobb zongoristájától. Repülési szenvedélye hozta össze leendő férjével, akivel nászútjukon egy sportgépen berepülték majdnem egész Európát, Pesten is leszálltak. Franciaországban éltek, és négy közös gyereküket nevelték, az ötödik még Jules első házasságából született. A német megszállás miatt menekülniük kellett. Mindketten csatlakoztak a francia ellenálláshoz, és először Afrikában, majd Európában szolgáltak a fronton, Jules több kitüntetést is kapott. Pannonica hol mentőautót vezetett, hol a szabad francia rádióban volt bemondó. A háború után Jules magasrangú diplomata lett, Norvégia és Mexikó után végül az Egyesült Államokban. A Rothschildok nagycsaládjának valamint Jules életének története számtalan krimibe vagy irodalmi szintű kalandregénybe illő epizódot ölel fel, amelyek Pannonica életére is befolyással voltak. Például Victor a háború idején egyszer annyit mondott csak otthon, hogy meglátogatja Teddy Wilsont New Yorkban: valójában a legmagasabb szinten tárgyalt az amerikai kormánnyal titkos brit kormányküldöttként.

Nica Mexikóban élt, amikor New York-ban látogatott és felkereste Wilsont, aki azzal tartóztatta, feltéve egy lemezt, hogy nem mehet tovább anélkül, hogy meg ne hallgatná a Round Midnight című szerzeményt Thelonius Monktól. Nica élete a lemez (rögtön hússzor megismételt) meghallgatásával gyökeres fordulatot vett: először csak a repülőt késte le, később már soha többet nem tudott viszzatérni a diplomata és az arisztokrata élet szigorú kötöttségeihez, New York-ban maradt. Férjétől sok mindenben gyökeresen eltérő felfogása miatt egyre jobban elhidegült. Csak a katonazene hozza lázba, mondta róla megvetően. Miután 1955-ben a bulvársajtó eltorzítva felkapta azt a hírt, hogy Charlie Parker Nica szállodai apartmanjában halt meg, Jules haladéktalanul beadta a válópert. De azt, hogy Bird mit keresett a Baroness szobájában, csak a folytatásban áruljuk el.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Plusz

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World

Még Mohay András játéka is hallható a MAO most megjelenő lemezén

Régi és új felvételekből, kortárs zeneszerzők műveiből áll a Modern Art Orchestra (MAO) új lemeze, amit vasárnap a Budapest Music Center nagytermében mutatnak be Szilágyi Kinga hárfaművész, Borbély Mihály szaxofonos és Gőz László harsonaművész közreműködésével.
Jazz/World irodalom

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.
Jazz/World hír

Ő itt Django Reinhardt unokája, és hamarosan magyar romazenészekkel játszik

A legendás cigány jazzgitáros, Django Reinhardt unokája, Dotschy Reinhardt énekes is fellép az Európai Roma Fesztiválzenekarral február 10-én a Müpában.
Jazz/World hír

Herbie Hancock nevét viseli ezentúl a Thelonius Monk Intézet

2019. január elseje óta a fúziós jazz élő legendájának nevét viseli az intézmény.
Jazz/World interjú

Andreas Shaerer: „Hagyom magam oda sodródni, ahol az igazi varázslat történik”

Sokak szerint az egyik leginnovatívabb és legbátrabb európai, férfi jazzénekes az ECHO-díjas svájci Andreas Schaerer. A hangvirtuóz január 12-én az Opus Jazz Clubban játszik Kalle Kalima finn gitárossal, aki szerinte hozzá hasonlóan egy igazi punk zenész.