Jazz/World

Tomasz Stańko

2008.02.01. 00:00
Ajánlom
Tomasz Stańko: egyike a modern jazztörténet alapfiguráinak. A legnagyobb trombitások szűk körű klubjának tagja. Minden megmozdulására érdemes odafigyelnünk. Sose tudhatjuk, nem épp akkor és ott szólal-e meg valami új, addig még nem hallott zenei csoda a lengyel muzsikus hangszerén.

A krakkói Zeneakadémián végzett trombitás húsz évesen, 1962-ben alapította első zenekarát, amelyben a későbbi lengyel jazz egyik meghatározó alakja, Adam Makovicz zongorázott. Stańko csapata az akkori legmodernebb amerikai jazz nyomdokain indult el, példaképük a free jazzt népszerűsítő Ornette Coleman, a modális zenére váltó Miles Davis és a zeneelméleti íróként is roppant jelentős George Russell volt. A Stańko-együttes azonban nem sokáig maradhatott együtt, mivel a trombitás 1963-ban nem tudott ellenállni a lengyel jazz pápája, Krzystof Komeda (1931-1969) meghívásának: csatlakozzon a kvintettjéhez. Ma, hatvanhét évesen is azt állítja, hogy a korán meghalt zongorista-komponista senkiéhez se hasonlítható hatással volt játékára és szemléletére. Stańko tőle tanulta meg többek között azt is, hogyan kell mindig csak a lényeget elmondani hangszerünkkel.

Komeda iskolája tökéletes előkészítőnek bizonyult a nemzetközi jazzporondon való boldoguláshoz. 1970-ben Stańko újabb mérföldes lépést tett a csúcs felé: csatlakozott Alexander von Schlippenbach Globe Unity Orchestrájához. A német zongorista együttesében, illetve az ottani szereplés kapcsán ismerkedett meg az akkori európai jazzvilág jeleseivel, s szinte bizonyosra vehető, hogy ezzel nem csupán saját nemzetközi szerepléseinek vetette meg az alapját, hanem az egész lengyel jazz azóta is töretlen internacionalizmusát erősítette (az akkori GUO-nak többek között Albert Mangelsdorff, Peter Brötzmann, Evan Parker, Gerd Dudek, Derek Bailey és Han Bennink volt a tagja). Ekkoriban alapította Stańko második saját zenekarát, egy kvintettet, amelyben a hegedűs Zbigniew Seifert is közreműködött. Ezzel az együttessel vette fel Music For K című első albumát, egy Komedának dedikált tribute-lemezt. Itt még nyersebb a hangzás, mint majd a későbbi Stańko-lemezeken. A lemez fő attrakciója a hosszú címadó szám – a fiatal (28 éves) Stańko zenei gondolkozásának legjellemzőbb lenyomata.

A GUO-beli szereplést már 1971-ben egy újabb zenetörténeti jelentőségű akció követte: Stańko tagja lett a The New Eternal Rhythm Orchestrának, egy, a GUO összeállítását követő alkalmi társulásnak, amely azt a feladatot kapta, hogy az 1971-es Donaueschingen Jazz Festivalon adja elő Krzystof Penderecki Actions For Free Jazz Orchestra című darabját a szerző vezényletével. Az egyedi megbízatásokon túl Stańko az 1970-es években több lemezen együtt dolgozott a finn jazz egyik úttörőjével, a dobos Edward Vesalával (1945-1999). A finn ütős először az 1974 áprilisában rögzített TWET-en tűnik fel, majd az 1975. decemberi Balladyna következik, egy németországi felvétel, amelyen Stańkón és Vesalán kívül Tomasz Szukalski szaxofonos és Dave Holland bőgős vett részt. A Balladyna minden bizonnyal Stańko egyik legjobb lemeze: a játékában beállt lírai fordulat talán itt érzékelhető először. A kvartett szabad balladákat játszik, s míg a free játékot Vesala, addig a kötöttebb harmóniák pólusát a két lengyel képviseli. Holland bőgőjátéka képez hidat a két zenei felfogás között. Személyes hangú és szívhez szóló album, amely jelentős mértékben öregbítette a müncheni ECM cég hírnevét.

Vesala 1976-ban adta vissza a meghívást Stańkónak: Finnországban vették fel a Rodina című nagyzenekari albumot, amelyen Nazim Hikmet versei hangzanak el, s a jazzistákat egy vonószenekar kíséri. Stańkóra egyébként azóta is jellemző, hogy a társművészetekből – irodalomból, festészetből – merít ihletet. Ezt a vállalkozást még ugyanabban az évben követte a Satu című tentettalbum, majd egy finn-lengyel közös koncertlemez, a Live In Remont. Ismereteim szerint kettejük zenei kapcsolatának utolsó állomása az 1983-as <iyBad Luck, Good Luck című Vesala-lemez volt, amely sajnos máig csak LP-formában létezik.

Tomasz Stańko az 1980-as években végképp megszilárdította előkelő pozícióját a nemzetközi jazzéletben. Lengyelországban különböző jazz/rock és jazz/funk formációkat alapított (C.O.C.X., Freelectronic), külföldön pedig többek között Cecil Taylor együttesével turnézott. Két fontos lemezfelvétel őrzi ennek a zenei találkozásnak az emlékét 1984-ből és 1988-ból; Stańko mindkét lemezen másodmagával, az olasz Enrico Ravával trombitált – valószínűleg a Taylor-féle zenekar nyújtotta egyedülálló élmény, a felemelő közös játék mondatta vele később, hogy Chet Bakeré és Miles Davisé mellett Rava trombitajátéka hatott rá elsősorban.

Az ECM-hez való 1994-es visszatérése előtt még elkészített néhány lemezt nemzetközi csapattal. Ezek közül, úgy vélem, 1991-es trióalbuma, a Bluish érdemli a legtöbb figyelmet. A lemez akár az ECM katalógusában is szerepelhetne, nemcsak magas művészi színvonala, hanem összeállítása okán is: Arild Andersen bőgős és Jon Christensen dobos kulcsfigurái voltak számos, Manfred Eicher produkciójában megjelent albumnak is. A Bluish összefoglalása az addigi Stańko-életműnek: a Bosanetta például egy Vesala-féle tangó-pastiche idézete, az Under The Volcano újabb irodalmi allúzió (Malcolm Lowry), a Dialogue pedig mintha a Balladyna Stańko-Holland párbeszédét folytatná. Stańko hangja éretten meditatív, alkalmasint két nagy amerikai példaképének melankóliáját idézi.

A Bluish megjelenésének idején még az a furcsa helyzet volt Stańkóval, hogy bár a nemzetközi kritika elismerően szólt róla (elsősorban az avantgarde jazzt figyelő bírálók), munkássága jórészt hozzáférhetetlen maradt, főleg a nyugat-európai érdeklődők számára. Például a Balladyna csak jóval később jelent meg CD-változatban, a lengyel albumok szintén LP-formátumban léteztek csak. A nagyobb közönség csak 1994 után fedezte fel magának a lengyel trombitást, miután visszatért az ECM kiadóhoz, és régi lemezei is lassanként hozzáférhetőkké váltak CD-formátumban. A Kawalerowicz-film ihlette Matka Joanna, a Leosia, majd az ismét Komeda szellemét evokáló Litania alapozta meg világhírét. Új fejezetet nyitott Stańko 2002-ben, amikor szinte teljesen ismeretlen lengyel fiatalokból álló új triójával jelent meg a zenei piacon. A tizenhárom részes Soul Of Thingsen mutatkozott be a mind líraibb muzsikát játszó Stańko szenzációs új együttese: Marcin Wasilewski (zongora), Sławomir Kurkiewicz (bőgő) és Michal Miskiewicz (dob). Tomasz Stańkónak az új trióval előadott zenéit kell a legkevésbé bemutatni a magyar közönségnek, mivel többször is jártak és felléptek Magyarországon. Először – néhány évvel ezelőtt – a Sziget Fesztivál jazzsátrában lehetett hallani őket.

Tomasz Stańko öregszik, ami az évek számát jelenti, de a szelleme ma is mindig az újabb kalandokat keresi. Miután fiatal triójával meghódította a világot, már újabb formációk és kísérők felé kacsintgat: 2007 novemberének végén Bielsko-Bialában lépett fel a jazzfesztiválon egy alkalmi (?) szeptettel, amelyben Joey Baron dobolt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe pedig egy új kvartett élén érkezik. Új zongoristája a finn Alexi Tuomarilla, dobosa a dán Stefan Pasborg lesz, míg a bőgőt továbbra is a kipróbált Sławomir Kurkiewicz kezeli. Lehet, hogy újabb fejezet kezdődik Lengyelország és Észak-Európa jazzkapcsolataiban?

(2008. február 16. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Tomasz Stańko Quartet koncertje; tagjai: Tomasz Stańko (trombita), Alexi Tuomarila (zongora), Sławomir Kurkiewicz (bőgő), Stefan Pasborg (dob)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház

Elhunyt Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója

A műfordítóként és rendezőként is jegyzett színházi szakembernél 2017-ben diagnosztizáltak lágyrészszarkómát. Életének 52. évében érte a halál - adta hírül a Színház Online.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Jazz/World pályázat

Támogatást nyújt a zeneipari háttérmunkásoknak a Fábián Juli Emlékalapítvány

A Fábián Juli Emlékalapítvány ismét pályázatot ír ki a koronavírus-járvány, az elmaradt koncertek, rendezvények és a tervezhetetlen szakmai jövő miatt nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkások számára.