„Tudd meg, vitéz aga, én ama Babocsai Gáspár fia vagyok, kinek fejét vetted éveknek előtte. Te vitéz vagy, ki nem dugod el arcod előlem. Ennél több levelet néked nem küldök. Ez levélhez képest adjad tudtomra, kijössz-e vagy nem, mert én apám fejéért a tied akarom, vagy a magamét is elveszejteni” – e sorok sokak számára idézik fel ifjúságuk kedves olvasmány-, illetve filmélményét. Ezzel a levéllel kezdődik ugyanis a bonyodalom Fekete István A koppányi aga testamentuma című, 1937-es regényében, melyből harminc évvel később Zsurzs Éva forgatott filmet. A török hódoltság idején játszódó történetben a magyar nemesifjú, Babocsai László a címszereplő aga által megölt apját akarja megbosszulni, ám mindebből számos bonyodalom, fordulatos csaták következnek, miközben természetesen az igaz barátságnak és a bimbózó szerelemnek is szerep jut.

„Hosszú idő után újraolvasva a regényt, nagyon erősen beindította a zenei fantáziámat. A gyerekkori olvasmányélményemnél

Nem is beszélve a páratlan természetleíró részekről, amelyben Fekete István utánozhatatlan. Nem is tudom, akadna-e zenész, akinek nem csendül muzsika a fejében ezeket a jeleneteket olvasva” – osztotta meg a regényhez fűződő kapcsolatát a Végvárak, vitézek zeneszerzője, Eredics Benjamin.

Hegedűs D. Géza (Fotó/Forrás: Bartók Tavasz)

A zenemű narrációval és látványelemekkel színesített, koncertszerű bemutatójára április 4-én kerül majd sor a Bartók Tavaszon. A közönséget Hegedűs D. Géza vezeti végig a történeten, részleteket olvasva fel a Fekete István-regényből. „A hangsúlyokat a mű olyan pontjaira helyeztem, amelyekről úgy gondoltam, izgalmas kihívást jelenthetnek a majdani tánckoreográfia megalkotásakor. Ebből adódóan azt mondhatjuk, hogy egy új, kísérleti koncerttípust hallhat a közönség, ahol minden résztvevőnek – a hallgatókat is beleértve – lehetősége nyílik, hogy filmszerűen képzelje el az elhangzó zenei folyamatokat” – mondja Eredics Benjamin.

A koncepció kiindulópontja a néptánc és a népzene volt, ez a világ pedig amúgy is közel áll a zeneszerzőhöz, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén szerezte diplomáját, és több mint húsz éve tagja a Söndörgő együttesnek. Már korábban is írt kísérőzenét táncjátékhoz: a Magyar Nemzeti Táncegyüttes A hűtlen feleség című produkciójához komponált muzsikát, melyet szintén a Müpában mutattak be. A Végvárak, vitézekben már csak a témából kifolyólag is fontos szerep jutott a komponistához különösen közel álló délszláv népzenének.

Bartók írja: »nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!« Erre a mesteri, jó tanácsra sokat gondolok, ezért nagyon sokféle zenére figyelek nyitott szemmel és füllel, legyen az akár komolyzene, népzene, jazz vagy éppen könnyűzene.”

Kiss Péter (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Bartók Tavasz)

Az előadáson Kiss Péter zongoraművész, valamint a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, illetve a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara működik közre, Ménesi Gergely vezényletével. A koncertszerű bemutatóhoz az elsősorban fényhatásokra épülő látványelemeket Vecsei H. Miklós tervezte. Az alkotók igyekeztek mértéktartóak lenni a színpadi megoldásokat illetően: „Szeretnénk megtartani a Zeneakadémia természetes, nagy elődök történetét hordozó atmoszféráját” – indokolta a koncepciót Eredics Benjamin. Akinek azonban megtetszik a muzsika, és szívesen meghallgatná újból, valódi színpadi zeneként, nem kell sokat várnia: a tervek szerint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes ősszel a Liszt Ünnepen mutatja be a Végvárak, vitézek koreografált előadását.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Eredics Benjamin (fotó/forrás: Eredics Áron / Bartók Tavasz)