Jazz/World

Tóth Viktor titkai

2010.12.26. 13:25
Ajánlom
Megújult Gearbox rovatunk: megtudhatják, hogy milyen hangszeren játszanak és milyen eszközöket használnak a legismertebb zenészek. Ezúttal Tóth Viktor altszaxofonos fedi fel nekünk titkait kollégája, Párniczky András faggatózásának engedve.

- Sok évvel ezelőtt, amikor először hallottalak játszani - valószínűleg még a Jazz Tanszakon -, azonnal felfigyeltem rád. Egyfelől nagyon tetszett a játékod, másfelől viszont a szaxofonod hangja szembeötlően hasonlított Kenny Garrett soundjára. Tudatos választás volt ez a részedről? Elérkezett-e egyszer csak egy pont, amikor változtatni szerettél volna ezen?

- Az biztos, hogy nagy mesternek tartom Garrettet, valamint szeretem azt a hagyományt, amelyet ő hordoz. Cannonball Adderley koncepciójának újragondolását érzem a játékán. A nyálas, vékony alto sounddal nem éreztem soha rokonságot. Mindig is közelebb állt hozzám a tenorosokra emlékeztető altszaxofon hang. Többek között ezért is szerettem mindig Adderley-t is, akit persze senkinek sem sikerült reprodukálnia. Számomra a sound talán a legfontosabb dolog. Megtanulunk természetesen rengeteg elméleti és technikai dolgot, de egy hangot úgy megfújni, hogy abban minden benne legyen, az talán a legszámottevőbb. Semmiképpen sem akartam viszont epigonná válni, még akkor sem, ha Garrett játékát inspirálónak tartom. Egy idő után az ember megtalálja, hogy mi a dolga az adott szaxofonnal, fúvókával vagy éppen náddal.

- Volt olyan pont, amikor változtatni szerettél volna a visszajelzések miatt? Számomra az is nagyon karakteres volt, ahogyan és amikor megtaláltad a saját hangod.

- Ezen nem sokat gondolkoztam, sokkal inkább a zenei problémák megoldásával törődöm és hagyom a dolgokat a maguk irányába alakulni. Nem szoktam ennyire koncepcionálisan gondolkozni.

- Foglalkoztál-e valaha azzal, hogy ki milyen hangszert használ?

- Persze, ezek fontos dolgok, de a sound igazából nem a csövektől és a fúvókáktól függ, hanem attól, hogy mi van a fejedben és a szívedben. Nem gondolom, hogy azért kellene Mark hatost vagy egy adott mikrofont venni, mert azt használ egy ismert zenész. Az viszont nagyon fontos, hogy az ember a lehető legjobb minőségű hangszereken játszhasson, mert az megkönnyíti a dolgát. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt,hogy drágának is kell lennie.

- Nagyon örültem, amikor a hangszerlistádban felfedeztem a mikrofonokat. Ritka szerintem - legalább is itthon -, hogy valaki annyira igényes legyen, hogy saját mikrofonparkkal rendelkezzen. A rossz tapasztalatok miatt döntöttél a megvásárlásuk mellett?

- Alapvetően akusztikus zenész vagyok és akkor vagyok a legboldogabb, ha egyáltalán nincs szükség hangosításra, legyen szó akár egy nagy teremről, mert így rá vannak kényszerítve a hallgatók, hogy halkabban beszélgessenek, máskülönben nem hallják a koncertet. A mikrofonoktól azt várom, hogy ne rontsák el azt, amin én évtizedek óta dolgozom. Három különböző mikrofont használok attól függően, hogy milyen zenei környezetben játszom. Megkérem a hangmérnököket, hogy ne változtassák meg a hangjukat különböző frekvenciák kivágásával, így tudom, mit várhatok tőlük.

- Konkrétan melyiket milyen zenéknél preferálod?

- Az Acousound mikrofont inkább a groove-os, funk jellegű, hangosabb zenéknél veszem elő. Sajnos ilyen esetekben még monitorozni is szükséges, amit egyébként ki nem állhatok. A másik kettőnek természetesebb, neutrálisabb hangja van.

- Gondolom, cserébe azok gerjedékenyebbek...

- Nem is tudom, jazz környezetben egyáltalán nem használok monitorozást, inkább ráveszem a velem játszó zenészeket, hogy a lehető legközelebb álljunk egymáshoz. A gerjedésnek elsősorban ez a kiváltója, így ezt nem tapasztaltam.

- Mi a kettő közti különbség?

- Az, hogy az egyik rádió adóvevős, ami megadja a mozgás lehetőségét a színpadon.

- Abból kiindulva, hogy az összes mikrofonod clip-on, tehát a szaxofonra rögzített, Neked nem hiányzik az a lehetőség, amivel sok szaxofonos él, hogy dinamikai különbségeket hozzon létre a mikrofontól való távolság megváltoztatásával?

- Nagyon mozgékony ember vagyok, még a stúdióban is nehezemre esik egy helyben maradni. Cserébe azért, hogy mozoghassak a színpadon, könnyen mondok le erről a lehetőségről. Egyébként fontosnak gondolom, hogy Te erről írsz, beszélgetsz zenészekkel. A mai napig nagyon sokat foglalkozom a megszólalással. Rengeteg emberrel beszéltem erről, hazai vezető zenészekkel és világsztárokkal egyaránt. Érdekes gondolatokat kaptam tőlük. Sok tanuló szeretne vastag, meleg soundot, de nem gondolják végig, hogy először a léleknek kell helyre kerülnie. Kell tudni mondani valamit, és akkor az szólni fog. Félreértés, ha azt gondolja az ember, hogy vesz egy jó hangszert, fúvókát és egy mikrofont, és úgy szól majd, mint Coltrane-nak vagy Joe Lovanónak. Én bele vagyok bolondulva a megszólalásba. Meghatározó volt számomra, amikor három órával a koncert előtt hallottam gyakorolni Brandford Marsalist. Nemrég hallottam Joshua Redman, illetve Chris Potter koncertjét élőben vagy Joe Lovanót a Village Vanguardban egy méter távolságból. Mind-mind rengeteget adott ahhoz, hogy megértsem, mi az a megszólalás. Hamid Drake-el játszani is ilyen, egy hangjában benne van a jazztörténet. De mondhatnám a Szászcsávási zenekart is, akik úgy muzsikálnak, olyan súllyal, mint a jazz legnagyobbjai. Éppen azért, mert a hegedűsök olyan hangon játszanak, hogy az ember beleborzong. Egy próbára befurakodva azt láttam, hogy Herbie Hancock szinte simogatja a zongorát, meghazudtolva ezzel az összes prekoncepciómat, hiszen mindig azt hallottam a felvételeken, milyen erőteljes billentése van. Ezek szinte misztikus dolgok. Lakatos Tony mesélte egyszer, hogy Joe Lovanót hallotta játszani egy big banddel. Lovano lekéste a belépést és jó távol volt még a mikrofonjától, amikor játszani kezdett, mégis átszólta a teljes zenekart.

Buzdítanék minden zenészt, hogy foglalkozzon sokat azzal, mi a sound igazából. Miért hallani egy madarat kilométerekről az erdőben vagy épp a kutyaugatást? Milyen frekvenciák? Miért működnek így? Fontos ezeken a dolgokon gondolkozni és erről jó zenészekkel beszélni. Különösen jó együtt játszani kiemelkedő zenészekkel. Amikor Chris Potterrel játszottam egy jam sessionön, akkor hallottam, miért szól neki annyira vastagon a hangszere, és nekem milyen irányokban kell még változnom. El kell menni koncertekre, amikor csak lehet, fáradságot nem kímélve. Coltrane és a többi azért volt olyan nagy jazz-zenész, mint amilyen, mert a soundjával egész életében foglalkozott. A testükkel szívták be azt a tanítást, amit más zenészektől - Coltrane például Coleman Hawkinstól, Kenny Garrett Joe Hendersontól és Sonny Rollinstól - kapott. Ezeket a lépéseket nem szabad kihagyni, mert hiába a legjobb hangszer, ha valaki nem tudja, mi az, hogy rezgés.

Életrajz

Tóth Viktor 1977. május 19-én született Kiskunhalason. Zenei tanulmányait a paksi zeneiskolában kezdte, majd Szekszárdra került a helyi zeneiskolába. Itt találkozott Molnár Ákossal, aki a jazzre irányította figyelmét. 15 évesen bekerült a Szekszárd Big Band ifjúsági szekciójába, ahol 16 évesen, Pecze István zenekarvezető kérésére szólista lett. Ezután tanulmányait Csepregi Gyula, később pedig Elek István irányításával végezte, utóbbi meghatározó szerepet játszott zenei fejlődésében. Eközben főként popzenekarokkal lépett fel, együtt dolgozott Somló Tamással, Demjén Ferenccel, Charlie-val és Balázs Ferenccel. 1998-ban - második próbálkozásra - felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakára. Ebben az időszakban alakította meg első saját trióját, amelyben Mohay András dobolt és Oláh Zoltán játszott bőgőn. 1998 óta játszik együtt Berki Tamással, zenekarának a mai napig tagja. Ez időtájt több neves pop és acid jazz zenekarral is koncertezett, turnézott a Roy és Ádám zenekarral és lemezt készített az Up! nevű formációval. Fekete Kovács Kornél meghívta az általa vezetett Budapest Jazz Orchestrába, ahol két évig játszott. A Zeneművészeti Egyetemen közben Elek István mellett új tanára lett: Borbély Mihály.

2000-ben belépett a neves képzőművész-zenész, efZámbó István free, kortárs zenei jazzrock formációjába. 2001 óta a Kőszegi Imre Quartet tagja, az együttesben Oláh Tzumó Árpáddal és Orbán Györggyel játszik együtt. Koncerteken fellépett László Attila, Lattmann Béla, Babos Gyula, Oláh Kálmán, Szakcsi Lakatos Béla partnereként. Saját formációjában partnerei Cseke Gábor, Oláh Zoltán, Mike Zsolt voltak. 2001-ben megalakította a Road Six Sax nevű szaxofon kvartettet, amellyel több európai fesztiválon vendégszerepelt, valamint a budapesti bolgár Malko Teatro színház darabja számára tradicionális bolgár zenét készített. 2002 májusában az Equinox Quartet lemezén Zana Zoltán szaxofonos mellett működött közre. 2003 tavaszán szerezte meg diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

2004-ben alakította meg a Tóth Viktor Tercettet, melynek tagjai: Szandai Mátyás (bőgő) és Jeszenszky György (dob). A tercett állandó vendége Todd Williams, aki a kompozíciókhoz írt történeteket, verseket meséli el. A tercett első lemeze Tóth Viktor saját szerzeményeivel 2005-ben jelent meg. Még ebben az évben együtt koncertezett William Parker bőgőssel és Hamid Drake dobossal, valamint dolgozott Rob Brown szaxofonossal a Mediawave Fesztivál workshopján. A 2004-es és 2005-ös évben a Kaunas Jazz Festival, a washingtoni Rochester Jazz Festival, a moszkvai Szaranszk Jazz Festival és a Krakkó Jazz Fesztivál résztvevője volt. 2006-ban Lakatos Ablakos Dezső ösztöndíjban részesült.

2007-ben Kovács Ferenc, Szandai Mátyás és Hamid Drake közreműködésével készített Climbing with Mountains albuma a 2007-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el. Második szólólemeze Tartim címmel jelent meg 2009-ben. Játszott Európa és az Egyesült Államok számos jazz fesztiválján, többek között olyan zenészekkel is, mint Henry Franklyn, Dresch Mihály, Arnie Somogyi, Winston Clifford vagy Eldad Tarmu.

Altszaxofon:

- Selmer Mark VI

- Fúvóka: Selmer Solist (vintage)

- Nád: Vandoren Jazz 3,5

Furulyák:

- Indonéz népi hangszerek

Mikrofon:

- Acousound handmade clip-on

- Audio Technika AT350 clip-on

- AMT wireless clip-on

További információ: www.tothviktor.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Mind elmegyünk” – végső búcsút vettek Eötvös Pétertől

Április 18-án délután kollégái, barátai, tisztelői körében emlékeztek meg a március 24-én elhunyt, Kossuth-nagydíjas zeneszerző-karmesterről. A BMC-ben tartott eseményen Káel Csaba, Perényi Miklós, Kovács Géza és Kurtág György mondott beszédet.
Vizuál

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Klasszikus

Vezető karmesterként folytatja a munkát Vajda Gergely az Ensemble Ars Novával

A neves zeneszerző-karmester három éven át volt a francia kortárs zenei együttes rezidens művésze, ám a sikeres közös projekteknek köszönhetően a zenekar továbbra is együtt kíván dolgozni vele.
Zöldhullám

„Azért is meg akarom védeni őket, mert olyan kicsik” – gyermekek hangjai az arukária fa védelmében

A Kincseink, az araukáriák című kiállítás megnyitója április 22-én, hétfőn 17 órakor lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Átriumában. A tárlat középpontjában az araukária fa és annak számos értéke áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Nekem a zene gyógyszer minden bajra” – interjú Király Lindával

Anyák napján ad koncertet Király Linda a Várkert Bazárban, az est vendége pedig nem más, mint testvére, Király Viktor lesz, így a közönség lélekemelő duettekre is készülhet.
Jazz/World interjú

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Jazz/World ajánló

Kihagyhatatlan programok az idei Budapest Ritmón

A 2016 óta futó Budapest Ritmo világzenei fesztivál Közép-Európa egyik legjelentősebb ilyen eseménye, amely egyszerre mutat be felfedezésre méltó, még kevésbé ismert vagy éppen feltörekvő tehetségeket, illetve hozza el Magyarországra a műfaj világsztárjait.
Jazz/World interjú

„A művészet olyan, mint a planktonok az óceánban” – beszélgetés Gyémánt Bálinttal

Egy padláson talált, poros gitár volt az első hangszere, ma már a Zeneakadémián oktatja a jazzgitárosokat. Triójának most jelent meg legújabb lemeze, de az alábbi beszélgetésben szó esik arról is: tudja-e Gyémánt Bálint, hogy hány banánnal gitározik jobban vagy gyengébben, mint a külföldi sztárok.
Jazz/World ajánló

Bartók és a legsátánibb jazzdallamok

Dübörög a jazz, a műfaj egyre szélesebb körben hódít, Bartók Béla pedig hűvös távolságtartással figyeli a merőben új zenei nyelv születését. Hogyan alakult a zeneszerző viszonya a jazzel az 1920-as évektől kezdve?