"Kesselyák Gergely, a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója 2019-ben kért fel minket arra, készítsünk jazzátiratot a 2020-as rendezvényre Bartók egyetlen operájából. Rögtön igent mondtam, nem sejtve, milyen nehézségekkel jár ez."
- idézi az MTI Sárik Péter nyilatkozatát.
A Sárik Péter Trio (Sárik Péter - zongora; Fonay Tibor - nagybőgő; Gálfi Attila - dob) 2018-ban már készített egy jazz lemezt Bartók-művekből, amit tavaly, mint az év hazai jazz albuma Fonogram-díjjal jutalmaztak.
Sárik Péter Trió (Fotó/Forrás: Arany-Tóth László)
"A legnagyobb nehézséget az okozta a munka során, hogy egy opera dinamikája és előadásmódja nagyon más, mint a dzsesszes gondolkodás.
Először csak trió és két énekes felállásban gondolkodtam, végül kiegészültünk egy Fender zongorával, Hammond orgonával és a Budafoki Dohnányi Zenekar vonósaival. Hollerung Gábort, a zenekar vezetőjét régóta ismerem, maximálisan megbízom a szakértelmében, ezért kértem fel a közreműködésre" - mondta el továbbá Sárik Péter.
A zeneszerző szerint Bartók 110 éve írt operája örökérvényű, kortól független problémákat jelenít meg, egy nő és egy férfi félresiklott kapcsolatát.
Számos értelmezése van Bartók operájának, a magam részéről a történetet egy tragikus végű játszmának látom két ember között.
A Kékszakállú herceg reménnyel telve fogadja várában a fiatal és törékeny Juditot, akiben erősebb a kíváncsiság a szeretetnél, miközben a herceg a nőiességet, a gondoskodást várná el tőle. Judit mindent tudni akar a herceg múltjáról, de túl messzire megy és így szomorú vége lesz a történetnek" - fejtette ki Sárik Péter.
A kékszakállú herceg várának bemutatója járvány miatt elmaradt és a projekt egy időre leállt, viszont idén tavasszal már elkészültek a stúdiófelvételek, és utómunkálatok is folyamatban vannak. A darab két zongora kadenciabővüléssel az eredeti formában elhangzik, lényegi változtatás a mű tempóiban történt, és természetesen az eredeti hangszerelésben nem szereplő zongora, dob és jazz-bőgő alapjaiban változtatja meg a megszólalást.
Bartók huszonhét fúvóshangszert írt az operába, ezek szerepét nagyrészt a Fender zongora vette át, de szükség volt a Hammond orgonára is.
Fontos hangsúlyoznom, hogy nem átírtam a művet, hanem új formába öntöttem, és természetesen, mivel dzsessz zenészek vagyunk, az eredeti zenei szöveten szinte folyamatos az improvizáció. Ettől hívhatjuk dzsesszfeldolgozásnak.
- tette hozzá az alkotó.
Kékszakállú szerepében Cser Krisztián (basszus), Juditként Miksch Adrienn (drámai szoprán) hallható; a szereposztás Hollerung Gábor karmester nevéhez fűződik.
Sárik Péter kiemelte, hogy az új A kékszakállú herceg várával is ugyanaz a céljuk, mint az X Bartók lemezükkel.
Azok, akik nem hallgatnak komolyzenét és Bartók műveitől is idegenkednek, más köntösben és helyzetben talán megszeretik ezt a nem könnyű, de csodálatos világot. Bartók-lemezünk anyagát olyan helyeken és olyan közönség előtt adtuk elő, amely nem a komolyzenei koncertek közege.
A műhöz kapcsolódó lemez képi látványvilágát Gál Krisztián grafikusművész készítette, erre épül majd az előadás képi világa is.
A kékszakállú herceg vára című dzsessz-opera CD a tervek szerint júliusban jelenik meg, emellett szeretnék később vinylen is kiadni.
A lemez premierje június 8-án a Bartók Rádióban lesz, míg a mű élő bemutatója augusztus közepén a Zempléni Fesztiválon.
"Célom, hogy a darabot folyamatosan műsoron tartsuk Magyarországon és külföldön egyaránt" - jegyezte meg végül a zeneszerző.
Fejléckép: Sárik Péter (forrás: Sárik Péter Trió)
hírlevél
