Jazz/World

Tudományos bizonyítást nyert, hogy a „zene közös nyelv”

2019.12.12. 13:20
Ajánlom
Közhely, hogy a zene olyan univerzális nyelv, ami alkalmas a szavakon túli kommunikációra. Most egy bécsi kutatócsoport adatokkal is alátámasztotta, hogy a zene világszerte közös tulajdonságokkal rendelkezik.

A „zene az emberiség univerzális nyelve” frázis Henry Wadsworth Longfellow amerikai költőtől származik, de mára annyit idéztük, hogy szinte teljességgel kiüresedett. Sőt, az utóbbi időben negatív konnotációja is lett a nyugati mainstream zene uniformizáló hatása miatt, ami elképesztő mértékben leegyszerűsítette a (könnyű)zenei gondolkodást, gondoljunk csak azokra három hangból és négy akkordból álló slágerekre, amik reggeltől estig ömlenek ránk a média különböző csatornáin keresztül.

Az etnomuzikológusok, nép- és világzenészek számára egyenesen szitokszó lett a zenei univerzalizmus, hiszen ők éppen a zenei sokféleségre, a diverzitásra, a régi-új zenei gondolatok előtérbe helyezésére törekszenek a mindent elárasztó fősodor ellenében.

És valóban: mi közös van a magyar pentaton dallamokban, a Katajjaq, vagyis az inuit torokéneklés, a japán bambuszfuvola, vagy éppen az ausztrál bennszülöttek egyedi, fúvós és ütőhangszerei, esetleg a gregorián éneklés, vagy az indiai szitárzene, és körkörös zenei gondolkodás között? Hát semmi – gondolhatnánk, és biztosan ezt mondanák a különböző zenék tudományos képviselői, kutatói is.

cultura-vikar-bela-gyujtomunka-113836.jpg

Vikár Béla volt az első magyar gyűjtő, aki Fonográfhengerre rögzítette gyűjtéseit

W. Tecumseh Fitch és Tudor Popescu, a Bécsi Egyetem kognitív biológusai azonban mást mondanak The World in a Song (A világ egyetlen dalban) címmel közzétett tanulmányukban, melyben egy 1900-ban, Berlinben kezdett kutatás eredményeit összegzik. A kutatás kezdete lényegében a fonográffelvételek felfedezésének idejére nyúlik vissza, amikor lehetőé vált a különböző népek zenéinek rögzítése. A náci Németországban, a ’30-as években mindez t megakadályozták, de az Egyesült Államokban ebben az időben is zavartalanul folyt a felvételek gyűjtése, többek között Alan Lomax jóvoltából, aki az amerikai népzenéket kutatta. Az 1970-es években viszont ismét lendületét vesztette a kutatás, mert a népzenekutatók visszarettentek a gondolattól, hogy zenei univerzalizmusról, egyetemességről beszéljenek.

Samuel Mehr és harvardi kutatócsoportja azonban a Universality and Diversity in Human Song című cikkben arról értekezett, igenis léteznek közös alapvonások a zenében, még ha azok különböző módon nyilvánulnak is meg. Ők egy speciális számítógépes programmal elemezték a népzenei archívumokban fellelhető felvételek akusztikus tulajdonságait, a zenei hangsúlyt, a hangmagasságot és tempót. Tették mindezt témakörök szerint, például a szerelem, a gyász, a gyógyulás, stb. témákat feldolgozó dalok csoportjaiban.

Megállapították, hogy a világ különböző népei hasonló zenei tulajdonságokat rendelnek egyazon érzelmi közeg kifejezésére, vagyis hasonló módon öntik dalba a szomorúságot, dühöt, vidámságot. Például a tánczene mindenhol gyors és ritmikus, az altatódal pedig lágy és lassú az egész világon.

Ezen kívül a metaanalízisből az is kiderült, hogy a dallamra és ritmusra vonatkozó adatok törvényszerűen hasonlóan oszlanak el, tehát például a gyógyító funkciójú dalok jellemzően kevesebb hangjegyet tartalmaznak, mint a szerelmi dalok. A kutatók öt hipotézist teszteltek a zenei magatartás és a zenei formák egyetemességét és változatosságát illetően, elsősorban a vokális dallamokra vonatkozólag, mivel az instrumentális zenék befoghatatlanul nagy változatosságot mutattak.  Mindehhez etnográfiai adatokat vettek alapul.

GettyImages-150431598-112813.jpg

Anoushka Shankar szitárművész (Fotó/Forrás: Getty Images)

A kritikusok azonban összevonták a szemöldöküket a kutatás láttán. Egyrészt azért, mert a népzenegyűjtők, mint Lomax, nem reprezentatív szempontok szerint gyűjtöttek zenét, tehát ők választották meg, mit rögzítenek, és mit hagynak figyelmen kívül. Mindazonáltal Mehr és társszerzői azt írják, hogy kutatásuk során figyelembe vették a „mintavételi esetlegességet és a néprajzi elfogultságot”, és ehhez mérten próbáltak következetesek maradni az elemzésben. Elemzésük végkövetkeztetése, hogy a zenei kifejezésmód egy közös emberi tulajdonság, ami biológiai felépítésünkből fakad. Kutatásuk javára írható, hogy a korábbi, összehasonlító elemzésekkel szemben nem a különbözőségekre, hanem az azonos vonásokra fektették a hangsúlyt, elkerülve, hogy egyik vagy másik kultúra fölényét bizonygassák.

(A fejlécképen a Les Amazones de Guinee, nevű nőkből álló zenekar, fotó: Judith Burrows/Getty Images )

(Forrás: openculture.com)

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kapcsolódó

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kevésbé ismert oldaláról mutatkozik meg a természettudós a My Field Recordings from Across the Planet című, nemrég megjelent dupla lemezével.

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Meat Loaf

A Grammy-díjas énekes 74 éves korában, családja körében halt meg, a halál okát nem közölték.
Jazz/World ajánló

A hazai jazz sztárjaival ünnepli a 70-et Zsoldos Béla

Zsoldos Béla egyike azon keveseknek, akik a hazai jazz világában felbecsülhetetlen tudással rendelkeznek az ütőhangszerek világáról: komponista, előadóművész, több mint húsz éve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Hetvenedik születésnapja alkalmából különleges koncertre készül a Müpában január 27-én.
Jazz/World ajánló

Megjelent Lukács Miklós első szólólemeze

A Fonó gondozásában jelent meg 2021 végén Lukács Miklós, a hazai kortárs zene legsokoldalúbb előadójának első cimbalom szólólemeze, a No Man’s Land. Az album a világon egyedülálló módon csak a cimbalom eszköztárát használja a lemezen hallható kísérleti elektronikán keresztül is. A No Man’s Land már elérhető a legnagyobb streaming platformokon, illetve a Fonó webáruházában.
Jazz/World hír

FSZEK Zenei Gyűjteményébe került Gonda János hagyatéka

Gonda János, a magyar jazz kiemelkedő alakja január 11-én lett volna 90 éves. Halála előtt a Zenei Gyűjteménynek adományozta dokumentumgyűjteményét. A hagyaték a katalogizálás, és a digitalizálás után fokozatosan kutathatóvá, közkinccsé válik.
Jazz/World ajánló

Szerb Újévi mulatsággal nyitja az évet a Fonó

Már-már hagyomány a Fonóban, hogy a város legnagyobb szilveszteri vonós táncháza után januárban a déli szláv népek szokásai szerint is elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az új esztendőt! Január 13-án a Szerb Újévi mulatságon fellépnek a Babra és a Poklade zenekarok, valamint vendégük, Djordje Davidović szerb harmonikaművész. Bárki csatlakozhat a délszláv táncházhoz, de azt is várják, aki csak hallgatná a vérpezsdítő balkáni zenéket!