Jazz/World

Tudományos bizonyítást nyert, hogy a „zene közös nyelv”

2019.12.12. 13:20
Ajánlom
Közhely, hogy a zene olyan univerzális nyelv, ami alkalmas a szavakon túli kommunikációra. Most egy bécsi kutatócsoport adatokkal is alátámasztotta, hogy a zene világszerte közös tulajdonságokkal rendelkezik.

A „zene az emberiség univerzális nyelve” frázis Henry Wadsworth Longfellow amerikai költőtől származik, de mára annyit idéztük, hogy szinte teljességgel kiüresedett. Sőt, az utóbbi időben negatív konnotációja is lett a nyugati mainstream zene uniformizáló hatása miatt, ami elképesztő mértékben leegyszerűsítette a (könnyű)zenei gondolkodást, gondoljunk csak azokra három hangból és négy akkordból álló slágerekre, amik reggeltől estig ömlenek ránk a média különböző csatornáin keresztül.

Az etnomuzikológusok, nép- és világzenészek számára egyenesen szitokszó lett a zenei univerzalizmus, hiszen ők éppen a zenei sokféleségre, a diverzitásra, a régi-új zenei gondolatok előtérbe helyezésére törekszenek a mindent elárasztó fősodor ellenében.

És valóban: mi közös van a magyar pentaton dallamokban, a Katajjaq, vagyis az inuit torokéneklés, a japán bambuszfuvola, vagy éppen az ausztrál bennszülöttek egyedi, fúvós és ütőhangszerei, esetleg a gregorián éneklés, vagy az indiai szitárzene, és körkörös zenei gondolkodás között? Hát semmi – gondolhatnánk, és biztosan ezt mondanák a különböző zenék tudományos képviselői, kutatói is.

cultura-vikar-bela-gyujtomunka-113836.jpg

Vikár Béla volt az első magyar gyűjtő, aki Fonográfhengerre rögzítette gyűjtéseit

W. Tecumseh Fitch és Tudor Popescu, a Bécsi Egyetem kognitív biológusai azonban mást mondanak The World in a Song (A világ egyetlen dalban) címmel közzétett tanulmányukban, melyben egy 1900-ban, Berlinben kezdett kutatás eredményeit összegzik. A kutatás kezdete lényegében a fonográffelvételek felfedezésének idejére nyúlik vissza, amikor lehetőé vált a különböző népek zenéinek rögzítése. A náci Németországban, a ’30-as években mindez t megakadályozták, de az Egyesült Államokban ebben az időben is zavartalanul folyt a felvételek gyűjtése, többek között Alan Lomax jóvoltából, aki az amerikai népzenéket kutatta. Az 1970-es években viszont ismét lendületét vesztette a kutatás, mert a népzenekutatók visszarettentek a gondolattól, hogy zenei univerzalizmusról, egyetemességről beszéljenek.

Samuel Mehr és harvardi kutatócsoportja azonban a Universality and Diversity in Human Song című cikkben arról értekezett, igenis léteznek közös alapvonások a zenében, még ha azok különböző módon nyilvánulnak is meg. Ők egy speciális számítógépes programmal elemezték a népzenei archívumokban fellelhető felvételek akusztikus tulajdonságait, a zenei hangsúlyt, a hangmagasságot és tempót. Tették mindezt témakörök szerint, például a szerelem, a gyász, a gyógyulás, stb. témákat feldolgozó dalok csoportjaiban.

Megállapították, hogy a világ különböző népei hasonló zenei tulajdonságokat rendelnek egyazon érzelmi közeg kifejezésére, vagyis hasonló módon öntik dalba a szomorúságot, dühöt, vidámságot. Például a tánczene mindenhol gyors és ritmikus, az altatódal pedig lágy és lassú az egész világon.

Ezen kívül a metaanalízisből az is kiderült, hogy a dallamra és ritmusra vonatkozó adatok törvényszerűen hasonlóan oszlanak el, tehát például a gyógyító funkciójú dalok jellemzően kevesebb hangjegyet tartalmaznak, mint a szerelmi dalok. A kutatók öt hipotézist teszteltek a zenei magatartás és a zenei formák egyetemességét és változatosságát illetően, elsősorban a vokális dallamokra vonatkozólag, mivel az instrumentális zenék befoghatatlanul nagy változatosságot mutattak.  Mindehhez etnográfiai adatokat vettek alapul.

GettyImages-150431598-112813.jpg

Anoushka Shankar szitárművész (Fotó/Forrás: Getty Images)

A kritikusok azonban összevonták a szemöldöküket a kutatás láttán. Egyrészt azért, mert a népzenegyűjtők, mint Lomax, nem reprezentatív szempontok szerint gyűjtöttek zenét, tehát ők választották meg, mit rögzítenek, és mit hagynak figyelmen kívül. Mindazonáltal Mehr és társszerzői azt írják, hogy kutatásuk során figyelembe vették a „mintavételi esetlegességet és a néprajzi elfogultságot”, és ehhez mérten próbáltak következetesek maradni az elemzésben. Elemzésük végkövetkeztetése, hogy a zenei kifejezésmód egy közös emberi tulajdonság, ami biológiai felépítésünkből fakad. Kutatásuk javára írható, hogy a korábbi, összehasonlító elemzésekkel szemben nem a különbözőségekre, hanem az azonos vonásokra fektették a hangsúlyt, elkerülve, hogy egyik vagy másik kultúra fölényét bizonygassák.

(A fejlécképen a Les Amazones de Guinee, nevű nőkből álló zenekar, fotó: Judith Burrows/Getty Images )

(Forrás: openculture.com)

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kapcsolódó

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kevésbé ismert oldaláról mutatkozik meg a természettudós a My Field Recordings from Across the Planet című, nemrég megjelent dupla lemezével.

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World magazin

A fiatalok útkereséséről szól a Bolyki Tamás Quartet első lemeze

A GPS című album személyes értékek és élmények gyűjteménye. A lemez borítóját mesterséges intelligencia készítette, a megadott „hívószavak” alapján.
Jazz/World ajánló

Afousis Kréta szigetéről – megjelent a Meybahar új online kislemeze

Online kiadványként napvilágot látott a görög-magyar gyökerű Meybahar újabb single-je Afousis címmel. A zenekar első, Abyss (2019) című albuma rögtön a nemzetközi toplistákra került, az új kislemez klipje pedig azonnal nagy elérést produkált az online felületeken.
Jazz/World ajánló

Máshogy szól a Cimbaliband – remaster koncert a Fonóban

A többszörösen nemzetközi toplistás és Fonogram-díjas zenekar legnépszerűbb műsorában régi slágereiket keverte újra, igazította jelenlegi hangzásvilágukhoz. A dalok január 28-án két nagyszerű vendéggel együtt szólalnak meg: Maszkurával és Lócival.
Jazz/World ajánló

A jövő jazztehetségeit ismerhetjük meg a Müpa Jazz Showcase programján

2023. január 27. és 29. között ismét jelentkezik a közép-európai régió egyik legjelentősebb zenei tehetségbörzéje, a Jazz Showcase. A fiatal jazzcsapatok bemutatkozására is a Müpa Fesztivál Színházában kerül sor.
Jazz/World ajánló

Konkoi új dallal és friss klippel indítja az évet

A 33000 feet above sea level című számhoz készült videófilmben Molnár Csaba többszörös Lábán Rudolf-díjas kortárs táncos, koreográfus három szólója látható. A dal a zenész új lemezén is szerepelni fog, amelyet február 17-én mutatnak be a Három Hollóban.