Jazz/World

Tudományos bizonyítást nyert, hogy a „zene közös nyelv”

2019.12.12. 13:20
Ajánlom
Közhely, hogy a zene olyan univerzális nyelv, ami alkalmas a szavakon túli kommunikációra. Most egy bécsi kutatócsoport adatokkal is alátámasztotta, hogy a zene világszerte közös tulajdonságokkal rendelkezik.

A „zene az emberiség univerzális nyelve” frázis Henry Wadsworth Longfellow amerikai költőtől származik, de mára annyit idéztük, hogy szinte teljességgel kiüresedett. Sőt, az utóbbi időben negatív konnotációja is lett a nyugati mainstream zene uniformizáló hatása miatt, ami elképesztő mértékben leegyszerűsítette a (könnyű)zenei gondolkodást, gondoljunk csak azokra három hangból és négy akkordból álló slágerekre, amik reggeltől estig ömlenek ránk a média különböző csatornáin keresztül.

Az etnomuzikológusok, nép- és világzenészek számára egyenesen szitokszó lett a zenei univerzalizmus, hiszen ők éppen a zenei sokféleségre, a diverzitásra, a régi-új zenei gondolatok előtérbe helyezésére törekszenek a mindent elárasztó fősodor ellenében.

És valóban: mi közös van a magyar pentaton dallamokban, a Katajjaq, vagyis az inuit torokéneklés, a japán bambuszfuvola, vagy éppen az ausztrál bennszülöttek egyedi, fúvós és ütőhangszerei, esetleg a gregorián éneklés, vagy az indiai szitárzene, és körkörös zenei gondolkodás között? Hát semmi – gondolhatnánk, és biztosan ezt mondanák a különböző zenék tudományos képviselői, kutatói is.

cultura-vikar-bela-gyujtomunka-113836.jpg

Vikár Béla volt az első magyar gyűjtő, aki Fonográfhengerre rögzítette gyűjtéseit

W. Tecumseh Fitch és Tudor Popescu, a Bécsi Egyetem kognitív biológusai azonban mást mondanak The World in a Song (A világ egyetlen dalban) címmel közzétett tanulmányukban, melyben egy 1900-ban, Berlinben kezdett kutatás eredményeit összegzik. A kutatás kezdete lényegében a fonográffelvételek felfedezésének idejére nyúlik vissza, amikor lehetőé vált a különböző népek zenéinek rögzítése. A náci Németországban, a ’30-as években mindez t megakadályozták, de az Egyesült Államokban ebben az időben is zavartalanul folyt a felvételek gyűjtése, többek között Alan Lomax jóvoltából, aki az amerikai népzenéket kutatta. Az 1970-es években viszont ismét lendületét vesztette a kutatás, mert a népzenekutatók visszarettentek a gondolattól, hogy zenei univerzalizmusról, egyetemességről beszéljenek.

Samuel Mehr és harvardi kutatócsoportja azonban a Universality and Diversity in Human Song című cikkben arról értekezett, igenis léteznek közös alapvonások a zenében, még ha azok különböző módon nyilvánulnak is meg. Ők egy speciális számítógépes programmal elemezték a népzenei archívumokban fellelhető felvételek akusztikus tulajdonságait, a zenei hangsúlyt, a hangmagasságot és tempót. Tették mindezt témakörök szerint, például a szerelem, a gyász, a gyógyulás, stb. témákat feldolgozó dalok csoportjaiban.

Megállapították, hogy a világ különböző népei hasonló zenei tulajdonságokat rendelnek egyazon érzelmi közeg kifejezésére, vagyis hasonló módon öntik dalba a szomorúságot, dühöt, vidámságot. Például a tánczene mindenhol gyors és ritmikus, az altatódal pedig lágy és lassú az egész világon.

Ezen kívül a metaanalízisből az is kiderült, hogy a dallamra és ritmusra vonatkozó adatok törvényszerűen hasonlóan oszlanak el, tehát például a gyógyító funkciójú dalok jellemzően kevesebb hangjegyet tartalmaznak, mint a szerelmi dalok. A kutatók öt hipotézist teszteltek a zenei magatartás és a zenei formák egyetemességét és változatosságát illetően, elsősorban a vokális dallamokra vonatkozólag, mivel az instrumentális zenék befoghatatlanul nagy változatosságot mutattak.  Mindehhez etnográfiai adatokat vettek alapul.

GettyImages-150431598-112813.jpg

Anoushka Shankar szitárművész (Fotó/Forrás: Getty Images)

A kritikusok azonban összevonták a szemöldöküket a kutatás láttán. Egyrészt azért, mert a népzenegyűjtők, mint Lomax, nem reprezentatív szempontok szerint gyűjtöttek zenét, tehát ők választották meg, mit rögzítenek, és mit hagynak figyelmen kívül. Mindazonáltal Mehr és társszerzői azt írják, hogy kutatásuk során figyelembe vették a „mintavételi esetlegességet és a néprajzi elfogultságot”, és ehhez mérten próbáltak következetesek maradni az elemzésben. Elemzésük végkövetkeztetése, hogy a zenei kifejezésmód egy közös emberi tulajdonság, ami biológiai felépítésünkből fakad. Kutatásuk javára írható, hogy a korábbi, összehasonlító elemzésekkel szemben nem a különbözőségekre, hanem az azonos vonásokra fektették a hangsúlyt, elkerülve, hogy egyik vagy másik kultúra fölényét bizonygassák.

(A fejlécképen a Les Amazones de Guinee, nevű nőkből álló zenekar, fotó: Judith Burrows/Getty Images )

(Forrás: openculture.com)

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kapcsolódó

Tudtad, hogy David Attenborough népzenét is gyűjtött?

Kevésbé ismert oldaláról mutatkozik meg a természettudós a My Field Recordings from Across the Planet című, nemrég megjelent dupla lemezével.

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Nézegessen izgalmas kottákat a világ különböző tájairól!

Európában szinte evidenciának tekintjük az ötvonalas zenelejegyzési metódust, és azt gondolhatjuk, így írnak kottát Kínától Nyugat-Afrikáig. Pedig a különböző tradicionális zenék az ősidőktől fogva használtak egyedi lejegyzési módokat. Ezek közül válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Írás és olvasás ikrek” - Vámos Miklós a Lírástudókban

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio május 12-én, szerda este fél 8-kor jelentkező irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Vámos Miklós író.
Színház

Gyabronka József, Háy János és Alföldi Róbert az újranyitó Átrium színpadán

Május 21-től újra élő előadásokat tart az Átrium. A budai intézmény első produkciója a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című darab Gyabronka József előadásában, ezt követően egy Háy János-premierrel, valamint a Mefisztó című kortárs zenés kabaréval várják a közönséget.
Színház

Eredeti Örkény-egypercessel köszöntötték Mácsai Pált a jubileumi Azt meséld el Pista! után

Május 12-én különleges évfordulót ünnepelt az Örkény Színház, ugyanis 700. alkalommal tűzték műsorra Mácsai Pál egyszemélyes előadását, az Azt meséld el, Pista!-t.
Klasszikus

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Jazz/World

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Hegyi levegő receptre: a Bagossy Brothers Company

A Bagossy Brothers Company erdélyi csapatként eljutott oda, ahova csak nagyon kevesen: az elmúlt évek egyik legnépszerűbb koncertzenekarává nőtték ki magukat itthon. Talán éppen azért, mert nem tesznek mást, egyszerű érzésekről, otthonról, kötődésről énekelnek sallangmentesen, őszintén. A Gyergyószentmiklóson alakult csapat több tízmilliós nézettségű videói is jól mutatják: valamit nagyon elkaptak. Mi a titkuk, hogyan látják szülővárosukat és Budapestet, és mit takar a #HEGYILEVEGŐ?
Jazz/World ajánló

Megjelent a Zűrös Banda 2021 című új lemeze

A Zűrös második lemeze a 2021 címet viseli, egy nehéz évben született, de tele alkotó energiákkal és saját számokkal! A zenekar talán nem is fejezhette volna be jobbkor az albumot, hiszen itt a nyitás: a lemezbemutatóra már élőben, közönség előtt kerül sor a Fonó nagytermében június 4-én.
Jazz/World hír

"Tragikus végű játszma" – A kékszakállú herceg várát új formába öntötte Sárik Péter

Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájára Sárik Péter zeneszerző, jazz-zongoraművész készített jazzátiratot, melyet először élőben augusztusban hallhat a közönség a Zempléni Fesztiválon.
Jazz/World ajánló

Kocsmazene magyarul – ezért könnyű beleszeretni az Aurevoir.-ba

Ma már egyre inkább elmosódnak a könnyűzene műfaji határai, de még ebben a sokszínű felhozatalban is akadnak karakteres, azonnal felismerhető stílusok. Az Aurevoir. rengeteg forrásból táplálkozó zenéje ethno-beat névre hallgat, és alig pár év alatt hódította meg a hazai klubszínpadokat. Népzene és angolszász beat-folk, lélekig hatoló mélységek és őrült elszállás: mutatjuk, miért ne hagyjátok ki a zenekar május 16-i ingyenes online koncertjét!
Jazz/World hír

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.