A Djabe zenekar 2016-os stúdióalbuma a tőle megszokott újító szellemben készült. A korábbi Forward albumhoz képest, mely a Miskolci Szimfonikusokkal való együttműködésre épült, most sokkal inkább a zenekar akusztikus és fúziós vonala került előtérbe, helyenként megfűszerezve modern elektronikával. A 20 darabot, vagy "dimenziót" tartalmazó lemez keretes szerkezetű: az elején megfogalmazásra kerülnek a lemez koncepcióját adó dimenziók alapvetései, a 20. darab pedig filozofikus összefoglalása az elhangzottaknak és iránymutatás a folytatásra. A Barabás Tamás és Égerházi Attila által megkomponált felvételeket 9 improvizáció (Transition 1-9) köti össze. Ezeken az improvizációkon nem csak a zenekar alaptagjai, hanem Malik Mansurov (tar) és Kovács Sára (didgeridoo, fuvola) is közreműködtek. Barabás Tamás kompozíciói a tőle megszokott lendületes és sodró virtuóz darabok, az Égerházi Attilával közös kompozíciók pedig a Djabe első időszakára jellemző, lírai hangvételű felvételek.

Djabe

"Tudományos kísérletre invitálnak bennünket. Olyanra, amilyent nagyon sokan szeretnénk elvégezni, bármilyen külső vagy belső módszerrel: minél több tér- és időbeli kiterjedést akarnak feltárni előttünk. De nem kellenek hozzá űrhajók, szuperteleszkópok, sem pedig hadronütköztetők, csupán némi képzelet, no és öt muzsikus meg néhány másik, aki éppen arra járt. Ilyen „meghívóval" kezdődik a Djabe új lemeze, a 20 Dimensions (a cím a borítón bináris kóddal is szerepel, 10100-ként) -írja a lemezről Göbölyös N. László, kritikus.