Jazz/World

Túl sok a jóból?

2008.04.25. 00:00
Ajánlom
Eleve lehetetlen vállalkozásnak tűnik egy kilencszer harmincperces, televíziós dokuszériából egyetlen, százperces mozit készíteni. Különösen akkor, ha minden jelenet és kép szerelemgyerek.

Életek éneke

Márpedig Bereczki Csaba Életek éneke című dokumentumfilm-sorozata, majd az idei Filmszemlén bemutatott, és márciustól a filmszínházakban is játszott, azonos című "kreatív dokumentumfilmje" esetében teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a szerelem volt a kiindulási alap. Persze lehet itt kultúrmisszióról beszélni, az erdélyi népzene minél szélesebb körökben való megismertetéséről, de ez a film nem jött volna létre, ha nincs a rendező és a tanácsadóként jegyzett, a filmben meg narrátorként és (ivó)cimboraként tevékenykedő Kelemen László néprajztudós és közösen választott témájuk között mély, barátságnál vagy puszta érdeklődésnél jóval elmélyültebb viszony.

Minden képkockát ez a szeretet és gondosság, egyszóval a személyesség hat át: Bori Erzsébet szerint "Az Életek énekében nincs egyetlen vágókép sem úgynevezett tájszépségekről, és nincsenek nyomorfestő szociofotók sem; minden felvétel a helyén van", vagy Péczeli Anna megfogalmazásában: "a fényképezés nem kétes líraisággal terhelt, hanem alárendelődik a témának…"


Életek éneke

Hogy mi is lenne pontosan a téma? Nos, itt már megoszlik a szakírók véleménye. Igaza van Bori Erzsébetnek, aki szerint a többrészes dokusorozat "átfogó térképet rajzolt Erdély népzenéjéről." És Péczeli Annának is, aki szerint a film "nem csak falusi életképek és bizsergető muzsikák epizodikus láncolata, hanem százszor elbukott, és százegyedszer újrakezdő muzsikusok története, akiknek a zene vigaszt nyújt szegénységben, megcsalatásban, gyászban, de gyógyírt jelent rasszizmusra, depresszióra, alkoholizmusra is." Szijártó Rita szerint a filmben ”a kultúra továbbadásának módjaitól kezdve a diszkrimináción, vagy a mélyszegénységgel törvényszerűen együtt járó szociális problémákon… keresztül a kultúrának a közösség életében betöltött szerepéig mindenről szó van itt.”

A határok átlépése amúgy is központi metafora itt: magyar, román és cigány zenészek a főszereplők. És valóban, egytől egyig szereplők mind, a filmnek több kritikus által kárhoztatott, mellérendelésen alapuló, sok apró, jobb-rosszabb epizódból merítő-építkező dramaturgiája a felelős ezért. A nézők közül kinek-kinek aztán meglesz a kedvence is: Tompa Andrea szerint például ”csodás alak az istenfélő Jámbor István prímás, akit csak Kicsi Dumnyezó néven ismernek… Személyisége, szókincse, egész világa egyedülállóan gazdag ennek a magyar cigány embernek… Nem csak tündöklő népi zenész, de népi gondolkodó is.” Péczeli Anna az egyetlen női szereplőt emeli ki: ”Regina néni… több mint hatvan éve Zerkula János felesége és zenésztársa egyben.” Köves Gábor a film hibájaként rója fel, hogy nem jut ezeknek az izgalmas karaktereknek megfelelő tér: ”A nyomorúságos körülmények között élő Titi keserűsége vagy a hatvan éve együtt élő, együtt zenélő öregek többet, hosszabb játékidőt…, kevesebb ismeretterjesztést és ad absurdum kevesebb muzsikát érdemeltek volna.”


Életek éneke

Mert afelől ne legyen kétségünk, hogy csillagokat látunk; ezt már Grecsó Krisztián mondja egy nem a filmről, de részben annak szereplőiról szóló írásában: ”Zerkula János és Regina néni, Pál István, Potta Géza, Florin Iordan, Neti. Ez itten egy sztárlajstrom, akár hiszik, akár nem. Csak úgy ötletszerűen, fújhatnám még, egy szubkultúra ismert figurái, egy nonszensz liga, a mozgalmon kívül a kutya sem ismeri őket, bizonyosan van a hiphop világának is tucatnyi emblematikus alakja, akiket éteri rajongás vesz körbe, csak mi még nem értesültünk róla.”

A film egyben egy utazás története is – megint csak átvitt meg konkrét értelemben is. A Kárpátok számunkra ismeretlen vidékeitől a párizsi nagykoncertig jutnak a szereplők – utóbbit több kritikus oda nem illőnek, az élő hagyomány egységét megtörő fináléként látja. A párizsi kirándulás valóságossága ellenére valahol mintha mégiscsak a fikció világába tartozna: váratlanul valóra vált álom, olyasmi, ami a Buena Vista Social Club nagy öregjeinek sikerült. Miért ne sikerülhetne az erdélyi Buena Vista veteránjainak is?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Öt híres művész, akiket megihletett a karácsony

Ki gondolná, hogy Andy Warhol imádta a karácsonyt, olyannyira, hogy egyenesen a Karácsony Királyának nevezték, Salvador Dalí pedig egy időben karácsonyi lapok tervezésére adta a fejét? Szubjektív válogatásunkban öt képzőművész karácsonyhoz kapcsolódó művét ajánljuk, az ünnepre hangolódva. 
Vizuál

Csaknem száz év után tért haza Rippl-Rónai remekműve

160 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria december 19-i aukcióján A geszti kastély kertje című alkotás, amely Rippl-Rónai egyik legmerészebb festménye. Az árverésen Vaszary János ritkán látható művét is bemutatják. December 17-én pedig kortárs festményekre licitálhatunk.
Vizuál

KÉP-regény: A modernista zseni

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal véletlenszerűen kiválasztott képe adott okot rá, hogy felidézze Brazíliavárosban tett látogatását és megossza velünk Oscar Niemeyer iránti rajongásának okát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ünnepváró forgatag a Hagyományok Házában

Karácsonyhoz közeledve ünnepi díszbe öltözik a Hagyományok Háza, ahol december 9. és 11. között adventi élményhétvégére hívják az érdeklődőket. Ünnepváró forgatagjukban többek között koncertek, bábelőadások, ringató, színpadi műsorok, mese, gyerektáncház, múzeumpedagógiai foglalkozások várják a családokat.
Jazz/World ajánló

Macskák között forgatta új klipjét a Fenyves Quartet

A zenekar novemberben megjelenő új, negyedik nagylemezükkel ünnepli ötödik születésnapját november 30-án az Opus Jazz Clubban.
Jazz/World ajánló

Pajtatulajdonosok és fesztiválszervezők találkoztak a Magyar Zene Házában

Kihívásokkal teli időszak következik a kultúrában és az élet minden területén, kérdés azonban, hogy milyen programok lehetnek életképesek. Ezzel a felvetéssel indult a Magyar Fesztivál Szövetség és a Pajtakult által szervezett kétnapos konferencia az elmúlt napokban a Magyar Zene Házában.
Jazz/World ajánló

Új időpontban a 100 Tagú Cigányzenekar ünnepi koncertje

2023. április 23-án tartja meg az eredetileg januárra tervezett Arénás koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar. A szervezők a zenekarral és a helyszínnel egyetértésben, az emelkedő energiaárak miatt döntöttek a halasztás mellett. így az esemény a fűtési szezonon kívüli időpontban lesz megtartva.
Jazz/World ajánló

Az LGT dalaiból ad koncertet a Csík Zenekar a Kongresszusi Központban

December 28-án óévbúcsúztató koncert keretében hallhatják az érdeklődők a Csík Zenekar LGT-dalokból született feldolgozásait, Presser Gábor és Karácsony János közreműködésével. A Budapesti Kongresszusi Központban A dal a miénk című album kompozíciói csendülnek fel.