Jazz/World

Üdvöz légy, Királynő!

2007.11.21. 00:00
Ajánlom
A Bhagavad-gītā XVIII. énekében olvassuk: "Az az ember, akinek munkájában imádság és Isten dicsőítése rejlik, önmagát tökéletesíti." Aki jelen volt a Művészetek Palotájában Pjotr Baron koncertjén, egy, a fenti jellemzésnek tökéletesen megfelelő művészt ismerhetett meg.

Pjotr Baron nem modern muzsikus. Legalábbis abban az értelemben nem az, hogy számára a színpadi fellépés nem jelent önkitárulkozást. Zenéje nem az előadó érzéseit van hivatva tolmácsolni. Diszkréten kerül minden szentimentalizmust, minden érzelmességet. Kompozíciói azt sugallják, hogy a művészet feladata valami egészen más, mint amit sokan hisznek róla: elsősorban nem élvezeti cikk, de nem is a pszichologizálás vagy a moralizálás közege. Baron attitűdje a platonikus művészé: zenéjével olyan igazságokat akar közölni, melyek másképp – legalábbis általa – közölhetetlenek lennének; olyan ideákat szeretne hallhatóvá tenni, amik különben meghallhatatlanok maradnának; arra törekszik, hogy egy evilági előadásban valami több, szellemileg magasabb, valami nem-evilági mutatkozzon meg.

Tudjuk, hogy ez a platonikus törekvés rendelkezik bizonyos hagyományokkal a jazzben is. Legnagyobb művészi erejű reprezentánsa minden bizonnyal John Coltrane volt, de lehetetlen fel nem ismerni a hasonló attitűdöt a szaxofonos követőinek munkáiban, illetve Alice Coltrane 1967 után keletkezett albumain. Nos, Pjotr Baron Budapesten is előadott Salve Regina című programja annál is figyelemre méltóbb, minthogy játékában nem nevezhető Coltrane-követőnek. Világa nem univerzálisan nyitott, hanem egyetlen tradícióhoz, a középkori (és újkori) kereszténységhez, pontosabban katolicizmushoz köthető, anélkül, hogy archaizálva játszana.

Baron zenéje letagadhatatlanul európai, ezen belül félreismerhetetlenül lengyel, úgyhogy zeneileg több köze van például Tomasz Stańkóhoz, mint az afro-amerikai elődökhöz. Ugyanakkor Stanko, különösen az időskori lemezein, sokkal melodikusabb Baronnál, ami azt jelenti, hogy a trombitás több privát érzelmet visz muzsikájába, mint a tenorszaxofonos. Baron darabjai a maguk zongora nélküli puritanizmusával tényleg mintha csak formailag maradtak volna erről a világról valók. Szinte szerzetesi szigorral megkomponált és előadott művek, melyeknek megszólaltatói, legalábbis Baron és a másik fúvós szólista, James Newton fuvolista, zenélés közben az égiekkel társalkodnak. Nem istenülnek, mint a harsány modern váteszek, hanem minden kórussal és szólóval azt nyomatékosítják, hogy egyedül Istené a dicsőség a magasban. Ilyen értelemben bármelyik szerzeményüknek lehetne ugyanaz a címe, mint a BWV 662-es korálelőjátéknak: Allein Gott in der Hoh’ sei Ehr’.

Mint a Baron-program címe is mutatja, a kvartett előadásának középpontjában a Salve Regina című és kezdetű régi Mária-antifóna állt, melyet a breviáriumi hórák végén latinul, illetve a litániák végén a gyülekezet nemzeti nyelven énekelt a Szentháromság vasárnapjától adventig terjedő időben (per annum). A többi három Mária-antifónát az év egyéb időszakaiban énekelték. A Salve Reginának, mint zeneműnek alighanem egy 11. századi gregorián ének az alapja. Az imát régebben Luccai Szent Anselmusnak (megh. 1080), illetve Szent Bernátnak tulajdonították. Utóbbi tiszteletére naponta eléneklik a himnuszt a speyeri katedrálisban. Valószínűbb, hogy a himnusz szerzője a matematikai és csillagászati műveiről is ismert Hermann Contractus (Hermann von Reichenau) (1013-1054). A mű ma ismert változatát a 12. században jegyezték le a clunyi apátságban, és csak ezután terjedt el a katolikus liturgiában.

Az évszázadok során Lengyelországban is több megzenésített változata született a Salve Reginának, ezeket használta Baron alapanyagként. Az általa feldolgozott legkésőbbi dallam a 18. században keletkezett. Várható volt egyébként, hogy a lengyel jazz valamelyik, a feladathoz méltó képviselője előbb vagy utóbb felfedezi majd a lengyel középkori és kora újkori egyházi vokális zenét a maga műfaja számára, hiszen itt valóságos aranybányára lelhet a kutató, aki már egy picit megcsömörlött a jazzes Chopin-feldolgozásoktól. Emlékezzünk csak az egykori Musica Antiqua Polonica lemezsorozat kincseket érő darabjaira! Olyan műveket ismerhetett meg ezeken a hallgató, mint Tomasz Szadek (megh. 1611) vegyes kórusra írt Sanctusát, Bartłomiej Pękiel (megh. 1670 körül) szintén vegyes karra írt latin nyelvű énekeit, vagy ismeretlen középkori lengyel szerzők latin és lengyel nyelvű egyszólamú kórusműveit, melyek közül több a Baron által felhasznált himnuszokéhoz némileg hasonló tematikájú: Bogurodzica (13. század), Maria decor florum (1500 körül) és Ave Regina coelorum (15. század).

A Lengyel Jazz Szüret első estéjén tehát a régi lengyel zene és a jazz összebékíthetőségéből kaptunk nagyszerű leckét. Pjotr Baron zenekarának minden tagja jelesre vizsgázott. Newton élőben is elsöprő erejű fuvolista, akit legszívesebben minden este meghallgatna koncerten a jazzrajongó; Darek Oleszkiewicz, akit lemezen más formációkban ismertem eddig (ld. A hét jazzlemeze, Fidelio, 2005. 03. 14.), színpadon is megrendítő élményt nyújt, megerősítve a bírálót abban a hitében, hogy az Amerikában élő lengyel muzsikus ma az egyik legjobb bőgős a világon. Mark Ferber dobos művészi alázata előtt is fejet kell hajtanunk: több esetben jutott szólószerephez, de miután egy virtuóz dobszóló nagyon nem illett volna Baron zenéjéhez, tömör, puritán és visszafogott improvizációkban fejezte ki magát.

2007. november 14. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - A Piotr Baron Quartet koncertje; km.: Piotr Baron (szoprán- és tenorszaxofon), James Newton (fuvola), Darek Oles (nagybőgő), Mark Ferber (dob)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Jazz/World gyász

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Jazz/World ajánló

Biblia Show a Zsidó Művészeti Napokon

Bibliai témájú történetekre, értékekre épülő pop-sanzonokból készít estet Kováts Kriszta színművész-énekesnő, a dalok zeneszerzője Wolf Péter, szövegírója Fábri Péter író lesz.
Jazz/World ajánló

Bacsó Kristóf és David Dorůžka közreműködésével folytatódik a MAO jazz sorozata

Folytatódik a Modern Art Orchestra "Art of Virus" elnevezésű zenei projektje. A nagyzenekarra hangszerelt, friss kortárs és jazz kompozíciók december 12-én este a Budapest Music Centerben hallhatók, a MAO 2021/22-es évadban zajló koncertsorozatának részeként.
Jazz/World ajánló

25 év után újra színpadon a Sziámi együttes

Müller Péter Sziámi egykori zenekara az 1991 és 1997 közötti felállásban a zenész december 4-i koncertjén tér vissza.
Jazz/World hír

Növények „zenélnek” két budai villamosmegállóban

Egy klímaváltozás elleni kampány részeként különleges installációt telepítettek két budai villamosmegállóba, ahol – szonifikációs technológia segítségével – növények biorezgéseiből generált zene szól.