A Music Cities Awards nagyon erős mezőnyéből a nemzetközi zsűri két egyesült államokbeli épülettel együtt válogatta be a Magyar Zene Házát

döntőjébe, amelyet szerda este meg is nyert a budapesti fejlesztés – jelentette be csütörtökön Budapesten a beruházó Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (Fotó/Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Gyorgyevics Benedek kiemelte: a rangos elismeréssel nem csupán a japán sztárépítész, Fudzsimoto Szou és magyar partnere, az M-Teampannon által tervezett, környezetbarát épületet díjazták, hanem a Magyar Zene Háza szakmai programját is, melyet a Batta András vezette munkacsoport többéves munkával alakított ki.

A Music Cities a zeneipar legfontosabb nemzetközi szereplői által létrehozott rendezvénysorozat, amely immár több mint egy évtizedes múltra tekint vissza: a kezdeményezés célja a városok gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését elősegíteni a zene révén. A szervezet idén először kilenc kategóriában díjazta a legjobb zenei kezdeményezéseket. A tíztagú, rangos nemzetközi szakemberekből álló zsűri minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

A Magyar Zene Háza a Liget Budapest projekt keretében épül a korábbi, romos Hungexpo irodaházak helyére. 2021 végére ígérik a befejezését.

Nem a mostani elismerés azonban az első, amelyet a beruházás elnyert: a Liget Budapest projekt fejlesztései 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is számos díjat hoztak el az International Property Awards szakmai megmérettetésről, illetve a MIPIM ingatlanszakmai kiállításról, a Szépművészeti Múzeum felújítását pedig nemrég Europa Nostra-díjjal ismerték el – idézte fel a vezérigazgató.

Batta András, a Magyar Zene Háza vezetője hangsúlyozta, hogy a Music Cities Awards díja óriási elismerés mind a Magyar Zene Háza tervezői, mind a tartalomfejlesztői számára. A nemzetközi zsűri nem csupán az ingatlanfejlesztést vizsgálta, hanem azt is, hogy a díjra pályázó projektek révén a zene milyen szerepet tud játszani az adott városok közösségének életében.

Hasonló szellemben gondolkodtak a Magyar Zene Háza fejlesztői is: az épület nyújtotta esztétikai élményen túl komoly figyelmet kapott a házban kialakítandó kiállítás, az élő zenélés, a koncertek lehetősége, de a zenepedagógia is.

Az intézmény túl hivatalos szó, mondjuk rá, hogy élményközpont – mondta el a Fideliónak Batta András, a Magyar Zene Háza vezetője.

„Abban az országban, ahol ilyen zenei élet van, szükség van a Magyar Zene Házára: egyszerre iskola, koncerthelyszín, könyvtár és bemutatóterem, ezek együtt sehol sincsenek meg, talán a világon sem.”

Mint kifejtette, céljuk lesz, hogy a különböző zenei területeket összekössék egymással: a jazzt, a fúziós műfajokat, a népzenét, a világzenét, a klasszikust, a könnyűzenét. „Könnyűzenei központ nem nagyon van, mostohasorban van a műfaj, és ezt is pótolni kívánjuk” – tette hozzá.

Batta András, a Magyar Zene Háza szakmai munkacsoportjának vezetője (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)

A Demeter Szilárd nevéhez fűződő Nemzeti Könnyűzenei Stratégia kidolgozásában nem vett részt, de örömmel olvasta, hogy a Magyar Zene Háza is szerepel a dokumentumban. „Nagyon impresszív Demeter Szilárd stratégiája, mivel a könnyűzene gondozása, a tehetségek fejlesztése, a zenei élet országos hálózattá alakítása szerepel benne. Mi is ki fogjuk venni a részünket a Magyar Zene Háza részéről ebben a munkában, amennyire csak tudjuk.”

Batta szerint bő egy év múlva, 2021 végén nyit meg a ház, valószínűleg a kiállítás fog elkészülni legkésőbb.

„A legfontosabb célközönségünk a fiatalok – az iskolás fiatalok, a kicsik és a tinik.” Batta András reméli, hogy a Zene Házában a zeneoktatás számára is példát tudnak adni, hogy miként lehet élvezetes módon átadni a zene, a zenélés fontosságát, örömét a fiataloknak. Azt is szeretnék, ha hétvégente családi időtöltés helye lenne, illetve céljuk, hogy turisztikai célponttá is váljon az épület.

A könnyűzenében gyakran underground színtérből, klubokból, pincékből bújnak elő a minőségi zenekarok, de miként akar részt venni ebben a folyamatban a Magyar Zene Háza? Batta így válaszolt: „Fel kell hoznunk őket a fényre, lehetőséget adni a bemutatkozásra.

Nekünk nem lesz lehetőségünk arra, hogy ide világsztárokat hívjunk, a legnagyobb helyünk is 300-500 fős. Sokkal fontosabbak lesznek nekünk a fiatal, kreatív alkotók.”

Épülőben a Magyar Zene Háza: 2020. szeptember 24-i állapot (Fotó/Forrás: MTI/Balogh Zoltán)

Gyorgyevics Benedek elmondta, hogy a Magyar Zene Háza épülete már szerkezetkész állapotban van, az építkezés leglátványosabb fázisai a befejezésükhöz közelítenek. Bekerültek például a helyenként 13 méter magas, egybefüggő üveg homlokzati elemek, és a különleges formájú, bevilágítókkal ellátott tetőszerkezet is elkészült.

A következő egy évben zajlanak le a belsőépítészeti és kiállításépítési munkálatok, hogy az előzetes terveknek megfelelően 2021 végére a nagyközönség is birtokba vehesse a Magyar Zene Házát - közölte Gyorgyevics Benedek.