Jazz/World

Újranyitott az Ablakos II.

2013.05.26. 07:40
Ajánlom
Újra vannak kiemelkedő fiatal jazzelőadóink, akik állami támogatással fejlődhetnek tovább pályájukon: idén Fenyvesi Márton és Tzumó Árpád mellett Lachegyi Máté részesül Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíjban – írja cikkének második részében ZIPERNOVSZKY KORNÉL. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Prózai oka van annak, hogy Lachegyi Mátét, a kiváló, 2009-ben a Zeneakadémián végzett jazz-zongoristát mostanában miért nem hallani túl gyakran a klubokban: második diplomáján dolgozik, méghozzá nappali hallgatóként, művészettörténet szakos a Pázmányon. Elég ritka párosítás, de akik ismerik a huszonhat éves muzsikust, talán kevésbé csodálkoznak rajta: Lachegyi általános hozzáállása is jellemzően választékos és intellektuális.

Amikor friss Lakatos Ablakos Dezső-ösztöndíja kapcsán leültünk beszélgetni, faggatózásomra elárulta, hogy simán el tudja képzelni, hogy múzeumban dolgozzon és egy művészettörténeti témának szentelje magát. Az egyházi művészet érdekli a leginkább, amihez az indítást már a Konziban megkapta tanárától, Kerner Évától. Mindez nem jelenti, hogy a zene második helyre szorult volna az életében, erről azért nincs szó, Lachegyi mindenekelőtt zongoristaként határozza meg magát, csak ott van szorosan mögötte a képzőművészettel való elmélyült foglalkozás is. A zene amúgy nála családi kötődés: apja zenetanár és előadóművész, akinek consortjában három gyereke is játszik. Lachegyi Imre albuma Visio címmel jelent meg tavaly, saját kiadásban. Kortalan, besorolhatatlan zene, amit ugyanúgy el tudok képzelni a diósgyőri vagy a nagyvázsonyi bástya hűsében, mint egy romkocsmában. A zenekarvezető hol antikizáló, hol maibban megszólaló furulyái változatos hangulatokat idéznek fel, és arra gyanakszom, hogy a Jethro Tull és az Oregon is közel áll hozzá.

Lachegyi Máté Double Standard című bemutatkozó lemeze - mint annyi más fiatal zongoristáé - elsősorban legfontosabb tanárának, a Zeneakadémia Jazz Tanszéke vezetőjének, Binder Károlynak köszönhető. Már magántanítványként is hozzá járt, még mielőtt felvették volna a Jazz Tanszékre. Mátéra mély benyomást tett, hogy ugyan Binder saját stílusa markáns és erőteljes, ezt sosem erőlteti rá tanítványaira, nem azt várja el, hogy az ő nyomába szegődjenek. Viszont azt nagyon is támogatja és bátorítja, hogy a tanítványok keressék egyéni hangjukat, saját dolgaikkal hozakodjanak elő órán; teljes mértékben nyitott arra, hogy ha más stílus tetszik a tanítványoknak. Máté például az újabb skandináv jazzről írta szakdolgozatát, és ez persze nem véletlen. De szólólemezén nem lehet egykönnyen direkt hatáselemeket találni: az örökzöldeket feldolgozó szólózongora felvétel a jazz más stílusárnyalataihoz is köthető. Brad Mehldau is nagy hatással volt rá, ahogy elmesélte, de legfeljebb az attitűd rokonságát és nem stílust kell ez ügyben keresni nála.

Lachegyi nem egyénieskedik, saját bevallása szerint Binder rábeszélése kellett ahhoz, hogy vállalkozzon a lemezfelvételre a diploma évében, mert ő még nem volt teljesen meggyőződve arról, hogy ennek eljött az ideje. Visszanézve nagyon is hálás tanárának, hogy bár távolról sem hiszi, hogy tökéletes lenne a lemez, de örül, hogy Binder rábeszélte és kiadóként a megvalósulásig végig is vitte a folyamaton. Némi ebből adódó óvatosságot érzek is Lachegyi játékában, de legalább ennyire a műgondot és a komoly, alapos hozzáállást ezekhez a híres számokhoz: interpretációiban kibontani akarja a szebbnél szebb témákat, nem dekonstruálni őket.

Lachegyi mostanában újra fellép az Aurora Borealis (északi fény) nevű együttesével, miután külföldi tanulmányairól hazatért Borbély Miklós szaxofonos. Szeretne komolyabban is próbálni, koncertezni ezzel a felállással, amelyben a bőgős Nagy Péter, a dobos pozíciót pedig Mihalik Ábel vagy Miklós Szilveszter tölti be. Szemben a Standard-lemezzel, ez a kvartett csak Lachegyi szerzeményeit adja elő. Ezen túl a zongorista hallható még a Trio Áfiumban is, amelyet eredetileg csak egy turnéra alakítottak két pécsi zenésszel, mégis együtt maradtak, mert olyan jól összeállt a csapat.

Lachegyi a koncertélet aktív alakításából is kiveszi a részét, ugyanis Vácott, ahol tanít is, évek óta szervez fesztiválokat, melyeken főleg az etno-jazz hazai kiválóságai szerepeltek (Binder, Dresch, Borbély stb). Szerényen inkább koncertsorozatnak nevezi őket, de ilyenkor persze ő maga is fellép szólóban vagy énekesekkel, hiszen Lachegyi a Lakatos Ágnes kvartettnek is tagja volt egy ideig, játszott Kovács Lindával és kísérte a sorozaton egyszer Karosi Júliát.

Amellett, hogy az egy éves ösztöndíj Lachegyi számára a fellépései megszaporodását hozhatja, tisztában van vele, hogy pályájának ebben a szakaszában a nemzetközi továbbképzés is nagyon fontos. Miután abszolválja a művészettörténet szakot, körül fog nézni külföldön, hogy Fenyvesi Mátéhoz vagy Borbély Miklóshoz hasonlóan hová tudna felvételezni, hogy célirányos posztgraduális tanulmányokat folytasson.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

„A zene egy lelki húron való pendülés” – Film készült a 100 Tagú Cigányzenekarról

Halász Glória Alla Zingara című dokumentumfilmje a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar történetén keresztül mesél a zene falakat ledöntő, egységet kovácsoló és felemelő erejéről.
Jazz/World ajánló

Ha szereted a Nagy Gatsby-t, ez a koncert neked szól

Gájer Bálint és Szűcs Gabi swingénekesek visszareptetnek a ’20-as évek fülledt, dekadens világába június 13-án a Kobuci Kertben.
Jazz/World interjú

„Ha beburkolózom a zenébe, sosem vagyok egyedül”

Winand Gábor About me című új szólólemezén bemutatja mindazt, ami ő maga: énekes, zongorista, fuvolista és szerelmes ember, amennyiben társa, Elsa Valle is helyet kapott a lemezen.
Jazz/World hír

Halmos Béla-díjakat kaptak a legkiválóbb népzenészek

A Táncház Napján, május 11-én adták át az elismeréseket: a Halmos Béla vándordíjat Csonka Ferenc vajdasági prímás kapta, a Halmos Béla emlékérmet Havasréti Pálnak, a Téka együttes bőgősének ítélte oda a kuratórium.
Jazz/World kult50

TársasJáték - Fekete Kovács Kornél és Molnár Áron noÁr a Kult50-ben

Humorról, játékosságról, a közösség felhajtó erejéről és persze a jazz-ről beszélget Fekete Kovács Kornél, a Modern Art Ochestra vezetője és Molnár Áron noÁr a Kult50 kamerái előtt.