Jazz/World

Ünnepel a legelegánsabb jazz-zenész

2009.02.19. 00:00
Ajánlom
Deseő Csaba, a magyar jazz zenei értelemben is legelegánsabb figurája, február 23-án koncerttel ünnepli 70. születésnapját a Müpában. Zeneiskolai hegedűtanárként kezdte pályáját. 1967-ben az Állami Hangversenyzenekar brácsása lett, Ferencsik János és Kobayashi Ken-Ichiro pálcája alatt 33 évig szolgált. A hatvanas évek közepén, a Dália-korszakban már aktívan rész vett az akkor kibontakozó magyar jazzéletben, hamarosan nemzetközi ismertségre is szert tett.

Deseő Csaba

Első nagylemezét Four String Tschaba címmel a német MPS cégnél készítette, azóta további három LP-t és hat CD-t adott ki saját zenekarai élén, és legalább ennyit közreműködőként. 2007-ben megkapta a Köztársasági Arany Érdemkeresztet. A Fesztiválszínház pódiumára főleg fiatalokat hívott meg, de így is lényegi keresztmetszetét adja fényes jazz pályafutásának.

DCS: Ez egy válogatott csapat, amibe nálam lényegesebben fiatalabbakat hívtam meg, mert hosszú ideje velük szeretek a legjobban muzsikálni. Gyárfás Pisti a legfontosabb partnerem vagy tizenöt éve. Hiába van köztünk majd’ negyedszázadnyi korkülönbség, teljesen egyforma az ízlésünk, legfeljebb a fúziós zenéhez nem vonzódik különösebben, de ami a szvinget és mainstreamet illeti, abban kifogástalan. Ugyanezt mondhatom Cseke Gábor zongoristáról, akit hangszerén az egyik legnagyobb tehetségnek tartok. Jeszenszky Gyuri a kedvenc dobosom, és Oláh Péter lesz a bőgős, akivel pár évvel ezelőtt gyakran muzsikáltam. A próbákon már kiderült, hogy nagyszerűen bevált mindenki. A kitűnő vibrafonosról, Szaniszló Richárdról ugyan nem mondhatom, hogy én fedeztem fel, de borzasztóan támogatom, mert világraszóló tehetségnek tartom. A koncert sztárvendége szintén vibrafonos, a holland Hein de Jong, akivel Németországban sokszor játszottam együtt. Kifejezetten a Milt Jackson-i úton halad, ezért nagyon közel áll hozzám. Többször előfordult már a pályafutásom során, hogy két vibrafonnal játszom, például Bosko Petrovic és Kruza Richárd voltak kedves partnereim. Egyébként a hegedű–gitár–vibrafon hangzás erősen egyéni és elég ritka.

F: A Reinhardt–Grappelli-féle szvingnek Ön a legavatottabb magyar művelője. Szerepel-e Hot Club repertoár a koncerten?

DCS: Természetesen, a Nuages-t, az egyik legszebb Django-szerzeményt eljátsszuk. Igaz, hogy innen indultam, de azért ezen már túlléptem, nem ragaszkodtam mindvégig ezekhez a gyökerekhez, kivéve a Kovács Andorral közös korszakot, a három gitár, egy hegedű, egy bőgő felállást. Ez a fajta zene egyébként nagyon élő, Franciaországban és a Benelux országokban ma is népszerű formáció, itthon megint próbálkoznak vele fiatalok is.

F: Bár az előzetes műsorban szerepel, de még így is meglepetésnek számít, hogy itt lesz az öccse, akivel a pályáját kezdte.

DCS: Attila kitűnő szaxofonos, a hatvanas évek végén, amikor még itthon élt, fesztiválokon, klubokban, lemezeken szerepeltünk együtt is. A hetvenes években Németországba települt és iskolaigazgató lett, ahonnan egyébként éppen február elsején megy nyugdíjba.

F: A fia, Balázs, aki jó nevű producer a popszakmában, szintén közreműködik. Vele billentyűsként vett fel lemezeket, ketten egy egész zenekart reprodukáltak a stúdióban.

DCS: Balázs tíz évig tanult zongorázni, de már húsz éve bekerült a popvilágba, ahol elismert billentyűs, stúdiója van és lemezek sorát készíti közreműködőként, vagy hangszerelőként. Nagyon szereti a jazzt, de ritkán van rá ideje, viszont egy-egy ilyen alkalommal szívesen közreműködik, és megmutatja, hogy mit tud a szintetizátorokból kihozni.

F: Régóta szerkeszt és vezet rádióműsorokat a Civil budapesti közösségi rádióban a Harmónia műhely égisze alatt, valamint a Gramofon című szaklapnak is ír lemezkritikákat. Ezek jó alkalmat adnak arra, hogy figyelemmel kísérje a jazz legújabb fejleményeit. Kikkel foglalkozik a műsoraiban és kritikáiban a legszívesebben?

DCS: Akik a zenei attitűdömhöz amúgy is közel állnak, például Biréli Lagrène francia gitáros. Bár a jazz nem sportverseny, de azért léteznek – szubjektív – rangsorok, és az utóbbi években ő tette le a legjobb lemezeket az asztalra. Továbbá a szintén francia Didier Lockwood, hozzá fogható jazzhegedűs még nem volt a jazztörténetben. Mindketten otthon vannak minden stílusban. Lockwood már operát is írt, hegedűversenyét pedig Vengerov mutatta be.

F: És kire kell odafigyelnünk a jazzhegedűsök között itthon?

DCS: Ámulattal figyelem a magyar utánpótlást is, hogy itt mi minden történt, különösen az utóbbi húsz évben. A jazzoktatás gyümölcse mára beérett, és magas színvonalon muzsikáló zenészek léptek elő. A hegedűn ugyan nincsen felsőfokú jazzképzés, de a nyolcvanas évek közepétől kezdve már szép számmal van utánpótlás, akikről csak a legnagyobb elismeréssel tudok beszélni. Említhetném Frankie Látót, Antal Tibort, aki egy ideig a növendékem volt, és a fantasztikus jazzhegedű verseny nyerteseit, ami két éve zajlott a Rádióban, ahol szintén olyan tehetségek kerültek a felszínre, hogy az ember csak kapkodta fejét. Tehát szó sincs róla, hogy ez periférián levő hangszer lenne a műfajban.

(2009. február 23. 19:30 - Művészetek Palotája - Fesztivál Színház (Budapest) - Hétfő esti jazz a Cadillac-kel - Deseő Csaba 70, km.: Deseő Csaba (hegedű), Cseke Gábor (zongora), Gyárfás István (gitár), Oláh Péter (bőgő), Jeszenszky György (dob), Szaniszló Richárd (vibrafon), Deseő Attila (szopránszaxofon, basszusklarinét), Deseő Balázs (szintetizátor))

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Jazz/World interjú

„Próbálok nem dobosként hozzáállni a zenéléshez”

Gyárfás Attila egy sokat gondolkodó ember benyomását kelti, de a zenében pont ennek ellenkezőjére, a lehető legnagyobb ösztönösségre és szabadságra törekszik. Zenekarával nemrég jelentette meg Cloud Factory című albumát, ennek apropóján kérdeztük zenei vízióiról.
Jazz/World blues

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.
Jazz/World lemez

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Jazz/World marokkó

Igazi riport egy marokkói popfesztiválról

Essauriában, a Gnawa és Világzene Fesztiválon járt szerzőnk, ahonnan egészen ambivalens érzésekkel távozott.
Jazz/World ajánló

Klezmer színesíti a Vajdahunyadvári Fesztivált

A 27. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztivál a hagyományos komolyzenei koncertek mellett idén is otthont ad a klezmer muzsikának. Július 16-án a Sabbathsong Klezmer Band koncertjét élvezhetjük, ezt követően pedig „Mozart est” várja a kikapcsolódni vágyókat.