Jazz/World

Váratlan vendég

2007.11.14. 00:00
Ajánlom
Eredetileg Ishmael Wadada Leo Smith trombitás lépett volna fel Piotr Baron lengyel szaxofonos kvartettjében, ám az összeállítás változott: a világhírű trombitás helyett egy világhírű fuvolista, James Newton lesz a lengyel együttes vendégszólistája a Művészetek Palotájában. Érdemes megismerkednünk vele közelebbről is.

Amikor világhírűnek nevezem Newtont, azonnal pontosítanom kell, hiszen nem abban az értelemben világhíres ő, mint például Diana Krall, Norah Jones vagy a funkyért rajongó milliók által is elismert fusion-zenészek. A fuvolistát / zeneszerzőt / karmestert mindenekelőtt a modern afro-amerikai improvizatív zene iránt érdeklődők, továbbá a kortárs klasszikus zene hívei tisztelik, vagyis leginkább olyanok, akik semmilyen vagy csak csekély befolyással vannak a zene és lemezipar alakulására. Mi mással lenne magyarázható, hogy James Newton, aki huszonhárom éven át vezette a tekintélyes Down Beat jazzmagazin fuvolista-toplistáját a nemzetközi kritikusi szavazáson, néhány évvel ezelőtt azt volt kénytelen megtapasztalni, hogy frissen elkészült Above Is Above All című albumára nem vevők a kiadók. Végül – sok más, kevésbé híres kollégájához hasonlóan – magánkiadásban jelentette meg a lemezt, és egy keserű hangú nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra, hogy napjaink zenei biznisze "hihetetlenül konzervatív. A kísérletezéseket még ma is a háttérbe szorítják." Newton azonban mintha erőt merített volna a számára áldatlan helyzetből. Nem fújt visszavonulót, hanem még intenzívebben törekedett művészetének folytonos megújítására. Sokadszorra is visszafordult a csúcs alól, elindult a lehullott szikla nyomában, mivel úgy hitte, egyszer talán mégiscsak sikerül átgörgetnie a nagy követ a hegytetőn. Az Above Is Above All így a körülmények hatására vált a művészi szabadság autonóm kifejezőjévé, mintha csak az egy évvel korábban bemutatott Newton-opera, a The Songs Of Freedom címét (A szabadság dalai) ismételte volna meg. A fuvolista-zeneszerző a ’60-as években aktivizálódó, de húsz évvel később már alig-alig ismert elektronikus zenei produkciók és eljárások felhasználásával hozta létre computerzenéjét, mely minden innovatív értéke mellett is "konzervatív" szellemiségű: ahogy az Above Is Above All borítóján látható barna kereszt is hirdeti, Newton Jézus Krisztus dicsőségére komponálta művét. Minden hangszert ő szólaltatott meg, ily módon száműzve művéből minden "tisztátalanságot", az ensemble-játékban gyakran felbukkanó sztárkultuszt és túlnövesztett egókat. Gyermekeit azonban közel engedte a stúdió berendezéseihez, különösen Jeannelle lánya rap és hip-hop iránti érdeklődése visszhangzik egy-egy szerzeményben.

Az 1953-ban Los Angelesben született James Newton középiskolás korában kezdett fuvolázni, elsősorban Eric Dolphy és Rahsaan Roland Kirk hatására. Kezdetben Dolphy mindhárom hangszerét alkalmazta, később felhagyott az altszaxofonozással és a basszusklarinétozással, és egyedül a fuvolára koncentrált. A ’70-es évek első felében, midőn a Black Music Infinity zenekarban játszott, Stanley Crouch kollégája közelebbről is megismertette vele a jazz történetét. Newton játszott különböző improvizatív és formális zenei összeállításokban, s az évek során sikerült egy teljesen egyéni, fuvolázás közbeni vokalizációs stílust kidolgoznia. Ebben a vonatkozásban Roland Kirköt tekinthetjük elődjének, de szemben a Domino világtalan mesterével Newton nem csupán az unisonokig és a harmóniákig jutott el kísérletezései közben, hanem arra is képessé vált, hogy énekhanggal ellenpontozza saját fuvolajátékát. Echo Canyon, illetve korai, From Inside című szólólemezén elsősorban a tónus tisztasága ragadja meg a hallgatót, az afro(-amerikai) hatást mutató Axumon viszont bőven hallhatjuk vokalizálási kísérleteinek eredményét is. (Utóbbi lemezét ráadásul a Magyarországon is forgalmazott ECM kiadó jelentette meg.)Newton sose tagadta művészi vonzalmát elődei iránt: érdemes meghallgatni Paseo Del Mar (1978) című albumáról a Lake-et, valamint a Luelláról (1983) a Mr. Dolphy című tribute-felvételt.

Viszonylag terjedelmes James Newton zenekari felvételeinek korpusza. A legjellemzőbb – az ő nevével fémjelzett – albumok egy része azonban nehezen beszerezhető, kis, független kiadóknál látott napvilágot (például a hazánkban sajnos nem kapható India Navigationnél, Water Lily Acousticsnál és BvHaastnál), más esetekben pedig a nagy kiadó vonakodik a Newton-felvételeket CD-n (újra) megjelentetni (Blue Note). Utóbbi már csak azért is szomorú, mert a fuvolista két, zeneileg könnyebben értelmezhető lemezét publikálta Alfred Lion egykori cégénél: a jórészt Ellingtonszerzeményeket tartalmazó The African Flowert, valamint az érdekes Mingus- és Coleman-átiratokkal büszkélkedő Romance And Revolutiont. Így a hazai érdeklődők csupán a már említett Axum, valamint három Grammavision-kiadvány segítségével ismerkedhetnek meg e változatos életművel.

Newton zenéjének érzésem szerint két fő pillére az afro-amerikai és a klasszikus (európai) idióma. Jazzlemeznek nevezhető felvételein is gyakran ott érezhető a klasszikus hatás, elsősorban a kamarajazzes hangszer összeállításokban. Egyes lemezein John Blake hegedűjátéka idéz klasszikus elődöket, máshol (Water Mystery, 1985) fafúvós kisegyüttesre komponált darabok hallhatók, néhány egyéb egzotikus hangszerrel kiegészítve. Az 1985-ös lemez (az eddigi életmű egyik legsikerültebb darabja) két klarinétost, egy oboistát, egy fagottost, egy angolkürtöst / szopránszaxofonost, egy tubást, egy kotojátékost, valamint egy hárfást, egy bőgőst és egy ütőhangszerest vonultat fel. Sikerrel ütközteti a jellegzetes nyugati hangszert (hárfa) a tizenhárom húros japán hangszerrel, valamint a fúvósok és a ritmusszekció jazzkíséretével (Lone Hill), a címadó számban pedig az afrikai zenei hatás dominál. Szintén az afro-amerikai gyökerek és hagyományok idézése James Newton célja a Luckman Jazz Orchestra zenei vezetőjeként is. Miles ’N Trane című előadásuk főhajtás a modern jazz legnagyobbjai előtt. Newton kortárs zeneszerzőként sem lebecsülendő. Írt szimfóniát, vonósnégyeseket, posztszeriális zenéket különböző hangszeregyüttesekre, valamint szólózongora-darabot (Between The Cherubim, 2007), misét, operát és balettzenéket. Jon Janggal együttműködve a Pekingi Opera számára komponált egy darabot. Buddy Collette egykori tanítványa fellépett a világ több vezető szimfonikus zenekarával is. Dolgozott Vlagyimir Szpivakovval és a Moszkvai Virtuózokkal, a New York New Music Ensemble-lal, a Brooklyni Filharmonikus Zenekarral, a Párizsi Konzervatórium Zenekarával és a New York-i Filharmonikusokkal. Oktatóként elsősorban a University of Californián tevékenykedik. 1989-ben megjelentette jazzfuvolistáknak szóló módszertani kötetét, a The Improvising Flute-ot.

(2007. november 14. 19:30 Művészetek Palotája - Fesztivál Színház - Lengyel Jazz Szüret - Piotr Baron Quartet koncertje; km.: Piotr Baron (szoprán- és tenorszaxofon), James Newton (fuvola), Darek Oles/Dariusz Oleszkiewicz (nagybőgő), Mark Ferber (dob)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Zenés színház

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Vizuál

Ilyen volt a karantén nyolc képzőművész szemével

Vírushelyzet alatt készült kortárs műveket mutat be a MANK Karantén-naplók címmel. Az új online kiállításon a művészek naplószerűen fogalmazzák meg hogyan hatott életükre, gondolkodásukra a vírus és az elmúlt egy év.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Igazi francia dzsesszcsemege Thomas de Pourquery új lemeze

Korlátoktól mentes, felszabadult, improvizatív zene hallható a francia dzsessz aktuális színfoltja, Thomas de Pourquery új albumán. Az énekes, szaxofonos Droles de Dames című anyaga a magyar BMC gondozásában jelent meg.
Jazz/World podcast

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Jazz/World ajánló

Prince egykori zenésze is a Müpa Home fellépői között

Három egyedülálló online koncertpremiert kínál április 16-17-én és 30-án a Müpa Home. Tzumo Árpád zenekara, a Solati Music és a Blahalouisiana mellett látható lesz a basszusgitár dán ikonja, Ida Nielsen koncertje is.
Jazz/World interjú

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Jazz/World interjú

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.